A Liget Budapest Projekt helyett mire kellene költeni a 150 milliárd forintot?

A Civil Női Kormány nem támogatja a Liget Budapest Projekt megvalósítását. A projektet nem egyeztették sem szakmai, sem társadalmi szervezetekkel, nincsenek előkészítő hatástanulmányok, és az amúgy is túlterhelt területre káros további forgalmat generálni. Az építkezések veszélyeztetik a fákat, így a liget elveszti közpark-jellegét, és helyette szórakoztató negyeddé válik.

A belvárosban lakók egészségének védelmében további zöldterület-fejlesztés lenne kívánatos. Nem megengedhető, hogy bármilyen beruházás csökkentse a meglévő zöldfelületet! Azt javasoljuk, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy a múzeumnegyed valóban gazdasági hasznot hajt, helyezzék azt olyan területre, ahol barna mezős beruházásként uniós források igénybevételével megvalósítható. Például a rákosrendezői pályaudvar területe alkalmas lenne egy ilyen projekt megvalósítására.

A gazdaság fejlesztésére az uniós források igénybe vehetőek, de 150 milliárd forintnyi közpénzből olyan beruházásokat kell finanszírozni, amelyek társadalmi haszna egyértelmű.

A költségvetésből származó 150 milliárd forint elköltésére ezért a Civil Női Kormány az alábbiakban olyan javaslatokat tesz, amelyeknek azonnali a társadalmi, és hosszabb távú a gazdasági hasznuk. Olyan javaslatokat teszünk, amelyek hiányt pótolnak, és azonnali életminőség-javulást biztosítanak a családok, nők, férfiak, anyák, apák és gyermekeik számára.

• Zöldterület-fejlesztés nagyvárosokban – 1milliárd Ft
• Közintézmények kerékpáros-baráttá alakítása, fenntartható közlekedés támogatása – 5 milliárd Ft
• A nagyvárosok közlekedési eszközeinek energiahatékony felújítása - 24 milliárd Ft
• Gyermek CT-k (olyan berendezések, amelyekkel altatás nélkül lehet vizsgálatokat végezni) vásárlása - 1 milliárd Ft
• Légzőszervi, asztmás gyermekek rehabilitációs és állapotfenntartó, bennlakásos központja, sóbarlangok ingyenessé tétele  - 7 milliárd Ft
• Egészségügyi intézmények határidőn túli tartozásainak rendezése - 52 milliárd Ft
• Bántalmazott nők menedékotthonainak kiépítése, ambuláns ellátása - 20 milliárd Ft
• Közétkeztetés szélesítése az arra rászorulók részére -10 milliárd Ft
• Hajléktalan-ellátás - 2 millárd Ft
• Bölcsődék, óvodák, családi napközik létesítése a gyermekelhelyező szolgáltatásokkal gyengén ellátott területeken - 20 milliárd Ft
• Helyi részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása az ott lakó nők számára különböző ösztönző eszközökkel, pl. adókedvezményekkel - 8 milliárd Ft

Liget Budapest - tiltakozás

Az alábbi beszéd a Civil Női Kormány által a Liget Budapest projekt ellen szervezett demonstráción hangzott el:

Itt állunk a Városliget szélén, ahová a kormány a 150 milliárdos fedezet nélküli beruházást tervezi.

Paks, Kishantos, Szabadság téri szobor, fakivágás a Kossuth téren, oktatás, színházi ügyek, felcsúti stadion és a Liget Budapest projekt tervezett múzeumi negyede.  A mindenkori túlzó hatalom erőszakművei, erőszaktervei.

Amikor múzeumról beszélünk az emberek szeme előtt egy kiállító tér képekkel vagy szobrokkal jelenik meg. A múzeum ennél sokkal több, a múzeumi tárgyak között porcelánok, viseletek, bútor remekek, könyvek és papírok, oltárok és más számos sérülékeny, több évig tartó restaurálással kiállítható állapotba hozott tárgyról van szó.  A tárgyak megóvását hűtéssel, állandó klíma, páratartalom és pormentesség biztosításával igyekeznek az utókornak megőrizni. Mindezt nem lehet a költözés alatt biztosítani. A múzeum a jövő nemzedékének dolgozik, generációról generációra szeretné bemutatni a kulturális hagyatékot. Ugyanezt a hagyatékot képviseli a Városliget, mint Budapest első közparkja, száz évnél idősebb fákkal, ahová a környező kerületek legszegényebb lakói is kijárhatnak pihenni és nem utolsó sorban lélegezni.  A legkevesebb zöld területtel rendelkező kerületek lakói elől veszi el a kormány a levegőhöz való jogot az építkezéssel. A Városligetre már most is jó szívvel mondhatjuk, hogy múzeumi központ. Itt található a Műcsarnok, a Szépművészeti, a Mezőgazdasági és aKözlekedési múzeum. A Városliget önmagában élmény, nem szükséges tovább centralizálni a látványosságokat, a már adott épületeket kell fejleszteni vagy a Petőfi Csarnok esetében átépíteni, korszerű és vonzó funkciót találni a leromlott helyszínnek.  Országimázs és turizmus szempontjából is a város több pontján megtalálható, vonzó kulturális helyszín a kívánatos. A fővárosba eljutó turisták itt töltött éjszakáinak száma, messze elmarad a többi európai nagyváros mögött. A centralizált látványosság nem fejleszti ezt a területet sem.

A Néprajzi múzeum a Parlamenttel szemben áll. Az ott dolgozó fiatal múzeumi munkatársak a következő kiállításokra látványos molinókkal hívták volna fel a figyelmet. Érték, ember, élmény, emlék. A Magyar Parlament házelnöke, Kövér László egyetlen tollvonással megsemmisítette a figyelemfelhívó kifüggesztést a homlokzaton. A mi kormányunk így viseli szívén a múzeumok ügyét. A Néprajzi Múzeum ma már nem látható négy szava szerint, mi ne engedjük, hogy megalomániás tervek miatt sérüljön a Liget, ahol valóban érték, ember, élmény és emlék egy időben és térben van jelen.

Ezért a Civil Női kormány megkéri a kerületek lakóit és felelősen szavazó polgárait, ne adják voksukat a Liget beépítését helyeslő jelöltre a közeledő önkormányzati választáson. A környező kerületek lakói fonjanak élő láncot a veszélyeztetett terület köré.

Felszólítjuk az építészeket, környezet gazdálkodókat, kertészeket és a múzeumok munkatársait, egységes tiltakozásra. Kérünk mindenkit, akinek fontos a Városliget jövője, álljon a tiltakozások mellé, és segítse.

A mi tüdőnk, a mi lélegzetünk, a mi gyerekeink és időseink, a mi hétvégi sportolásunk és kikapcsolódásunk látja kárát a tervezett építkezésnek. 

Ne engedjük!

                                                                                                                                         L.N.A.

Nyílt levél

Kedves Döntéshozók!

Arra kérem önöket, hogy oly sietve, mint ahogyan a Múzeum-negyedet a Liget-Budapest projektben megálmodták, és kormányhatározatként kiemelt projekté tetté, olyan sietve teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a terveket szakmai és társadalmi igényeknek megfelelően módosítsák.

Bizonyára a jó szándék vezérelte önöket, hogy Budapestet, és az ország gazdasági növekedését egyszerre szolgálva egy új kulturális negyed létesüljön be a város közepén. De sajnos nem kérdezték meg sem a szakértőket sem a városlakókat, hogy milyen hatása lenne egy ilyen beruházásnak. Így tiltakozással kell figyelmeztetnünk arra, hogy ez így nem lesz jó.

A legrosszabb hír az, hogy ez az ötlet kihagyta a számításból azt a több százezer embert, akik naponta használják ezt a területet:

 Gyerekek, anyukák, öregek és kutyások, futók és piknikezők: tőlük veszi el ezt a parkot, akinek ez az egyetlen zöld terület, ami felüdülést ad, akiket a turisták és a látogatók, parkolók ki fognak szorítani innen.

Közlekedők, akik az átgondolatlan lezárások miatt még több időt fognak a dugóban tölteni.

Itt lakók, akiknek a levegője még szennyezettebb lesz, akik még egészségtelenebb klímájú városrészben fognak élni. A légúti megbetegedések száma már most is a környező kerületekben a legnagyobb a városon belül.

A turisták, akik nem azért jönnek ide, hogy egymást nézzék amint egyik helyről a másikra, masíroznak. Mutasson nekem egy olyan turistát, aki egy múzeumnál többe megy be egy nap!

A liget zöld területének csökkentését a kommunisták kezdték el a felvonulási tér lebetonozásával és most a helyett, hogy Önök felszabadítóként ezt újra élettel és oxigénnel töltenék meg, folytatják a közpark csonkítását, és az épületekkel újabb terhelést tesznek rá. Értelmetlen ez a rengeteg funkció létesítése a parkba, hiszen így a legfontosabb funkcióját veszti el - a feltöltődés helyét. Nézzenek ki szép időben a parkba és meglátják, hogy már most is is túlterhelt. Szükség van a park fejlesztésére, a zöld területek növelésére egy olyan terv alapján, amely az igényeket és a város szerkezetét is figyelembe veszi.        

Budapest hemzseg az olyan területektől, amelyek lepusztultak és alig várják, hogy valaki életet leheljen  beléjük. A Ligettől alig párszáz méterre található a Rákosrendező, amely kiváló terület  lenne az új épületeknek, EUs forrást is igénybe vehetnének rá, és közlekedési szempontból is jobban fejleszthető.

Javaslom, mint szakértő, kérem, mint gyermekeiért aggódó Anya, követelem, mint helyi lakos, hogy ne siessék el a Liget-Budapest projekt elindítását és adjanak helyet az alternatív-olcsóbb és környezetkímélőbb megoldásoknak is, hogy a liget és környéke élhető maradjon azok számára is, akik itt élnek.

Budapest attól lesz vonzó, attól lesz érdekes, ha élhető, ha egyedi megoldásokkal él, ha mi lakosok jól érezzük magunkat benne.

Kezdjék meg a szakmai és társadalmi egyeztetést, amíg nem késő, amíg még van esély egy jó alternatívát találni. Mert ha nem teszik meg, akkor szégyenszemre nőkkel, gyerekekkel és idősekkel fognak harcolni és bár győzhetnek ellenünk, de nem nyerhetnek. 

                                                                                                                                  Cs.M.

Városliget és egészség

„Alaptörvény: XXI. Cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

            A légszennyezettség a városok „népbetegsége”, és jelentős szerepet játszik a városlakók egészségében. A WHO állásfoglalása szerint a szabadtéri szennyezett levegő nem csupán általában jelent magas kockázatot az egészségre nézve, hanem vezető környezeti rákkeltő tényező is. A szálló pornak való kitettség a rákon kívül okozhat asztmát, allergiát, légzőszervi vagy szív- és keringési megbetegedéseket, sőt növeli a csecsemők kis súllyal történő születésének a kockázatát is. (Egy magyar tanulmány számítása szerint, Budapesten a PM10 éves átlagkoncentrációjának 5 μg/m3-es csökkentése eredményeként hosszú távon kb. 400, míg ha az emberi egészségre károsabb PM2,5  éves átlagkoncentrációját 3,5 μg/m3-rel tudnánk csökkenteni, kb. 450 halálesetet lehetne megelőzhető.)

A légszennyezettség ellen való küzdelem elsődlegesen a szennyező források csökkentése, azonban a hosszú távon működő megoldások mellett jelentős szerepe van a zöld területeknek. Ezen belül a fák kiemelten nagy szerepet játszanak a levegőt szennyező anyagok lekötésében. Nemcsak a széndioxid koncentrációt csökkentik, hanem a levegőben szálló port is megkötik lombkoronájukon.

A levegő tisztítása csak egyik része a zöldfelületeknek a környezetre gyakorolt sokrétű hatásmechanizmusának, melyet együttesen kondicionáló hatásnak nevezzünk. A fák árnyékukkal és párolgásukkal is pozitívan hatnak környezetükre. A forró nyári napokon lehűtik a levegőt, ami nehezebb a házak között felmelegedett levegőnél, így azzal kicserélődik, átszellőztetve ezzel a várost. A jelentősebb felületű városi zöld területek mikroklímája felüdülést nyújt a mostanában oly gyakori hőségek idején is a városlakóknak.

A városban élők számára a zöldterületeknek nemcsak testi, hanem lelki felüdülést is jelentenek. A fás zöld környezet segíti a betegségekből történő felgyógyulást, csökkenti a városi stressz-betegséget, előnyösen hat a lelki állapotra, és növeli a szociális kohéziót is.

A Német Városok Szövetsége szerint lakosonként minimálisan 20-25 m2 zöldterületre van szükség. Míg Bécsben a zöld területek nagysága 117 m2/ lakos, addig ez a szám 2011-ben Budapesten, a KSH adatai szerint 10,4 m2, melyből 7,2 m2 a park. Miközben Budapest levegője igen gyakran szennyezett, a zöldfelületek nagysága – különösen a belvárosi részeken - az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ennek egyik közvetlen hatásaként jelentősen növekedett az asztmás gyermekek száma is.

A zöld területek és az egészség közötti kapcsolatot vizsgálta meg egy holland tanulmány, mely szerint a zöld területek egy kilométeres körzetében élők között jelentősen kevesebb a mentális betegségek előfordulása, és a 24 nagy testi betegség közül 15-nek alacsonyabb az előfordulási aránya. A zöld területek és az egészség kapcsolata különösen erős a 12 éven aluliaknál.

A városi parkoknak jelentős szerepe van mind az aktív, mind a passzív rekreációban, így a városi zöld területek, parkok elengedhetetlen elemei a városlakók testi és lelki egészségéhez.

A Városliget részleges beépítése nemcsak a szokásos sétaútjuktól, sportolási és szabadidős tevékenységüktől fosztja meg a városlakókat, hanem összegzett következményként már rövidtávon is rontja, ronthatja fizikai és lelki egészségi állapotukat. A Városligetnek, mint jól megközelíthető, bárki számára hozzáférhető közparknak ma nincs alternatívája Pesten, a város lakóinak viszont alapjoga, hogy egészséges környezetben éljenek.

                                                                                                                                       P.E.

Liget Budapest Projekt fejlesztési terv

Liget Budapest Projekt

Városligetbe tervezett új épületek:

• Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum közös épület
• Néprajzi Múzeum
•  Magyar Építészeti Múzeum
•  Fotó Múzeum Budapest
• Magyar Zene Háza

Az új épületek megvalósítása és a meglévők rekonstrukciójának folytatása mellett a teljes folyamatot megalapozó, előkészítő lépések egyikeként a XIII. kerületi Szabolcs utcában meglévő egykori kórházi és vegyes használatú tömb helyén létesül a Városligetben tervezett új, illetve újjá szervezett intézmények műtárgy restaurálási és raktározási központja. 

Az új épületekre 2014. február 27-én, , nemzetközi építészeti tervpályázat került kiírásra. A tervpályázat I. fordulójának meghirdetésének időpontja 2014. február 27., a  pályaművek beérkezésének határideje: 2014. május 27. A II. forduló várható kezdete 2014 augusztusában lesz, a zsűri pedig a tervek szerint 2014 decemberében hirdet majd végeredményt. Az eredményhirdetést követően 2015-ben a részletes tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása zajlik majd, az építkezés pedig 2016-ban indulhat, s az épületek 2018-ban kerülhetnek átadásra. Az öt új múzeumépület megvalósításának tervezett összköltsége 75 milliárd forint.

Egyéb elemek:

A park részleges felújítása 2014. tavaszától,

• a Városliget teljes zöldfelületének* megújítása s egyben növelése,
• a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése,
• a Fővárosi Nagycirkusz új épületbe költözése,
• a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukciója és bővítése
• Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont létrehozása

az új múzeumi épületek megvalósításával párhuzamosan zajlik majd.

(adatok forrása: Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt)

*Megjegyzés: a terv zöldfelűletről (ami akár egy borostyánnal befuttatott házfal is lehet), és nem zöldterületről (fás, bokros) beszél.

A Liget Budapest Projekt megvalósításának érdekében hozták létre az állami tulajdonban lévő Városliget ingatlanfejlesztő Zrt-t, ahol a tulajdonosi jogokat a kultúráért felelős miniszter (EMMI) gyakorolja.

Ez a cég a tervpályázatok kiírásán túl 2014. I. félévében az alábbi fontosabb közbeszerzéseket tervezi:

• „A Liget Budapest Projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra” tanulmány
• Zöldterület fenntartása, kezelése, fejlesztése
• A Városligetnek és közvetlen környezetének teljes körű műszaki felmérése és állapot meghatározása
• Programalkotás és építészeti tervezés Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

(adatok forrása: Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt)

Teljes fejlesztés:

A budapest.hu oldalra felkerült helyszínrajz.

A helyszínrajz alapján:

• Két mélygarázs és egy parkolóház építése is megtörténik
• Az Olof Palme ház (1885-ben épült műcsarnok) vendéglátóhely lesz
• Közlekedés elől lezárásra kerül a Kós Károly sétány, új kis földalatti megállót alakítanak ki
• Kialakítják a „Liget új kapu”ját, a „Nebbien diadalkapu”-t

A főváros leszögezi, hogy a Liget területén több száz éves, jelentős dendrológiai értékkel bíró fák találhatók.  " A Liget programban (és a nemzetközi építészeti tervpályázat kiírásában) szereplő új létesítmények megvalósítása során a faállomány lehető legnagyobb mértékű megtartása kiemelt cél, de ennek ellenére fakivágással számolni kell."

(forrás: városliget.info)

A térkép alapján a Felvonulási teret részben beépítik, evvel egyrészt megszűnik az eddigi ingyenes parkoló, több rendezvény eddigi helyszíne, másrészt a park levegőáramlása is megváltozik.

A teljes fejlesztés térképe alapján a Városliget park helyett múzeumépületek közötti zöld terület lesz.

Lányok napja

A Civil Női Kormány üdvözli, hogy ez év április 24-én ismét megrendezésre kerül a Lányok Napja. Ezen a napon a középiskolás diáklányok bepillantást nyerhetnek a kutatói és műszaki pálya „rejtelmeibe”, ahol - főként amiatt a közkeletű hiedelem miatt, hogy a természettudományos és műszaki tudás elsajátítására ők kevésbé alkalmasak - a nőket ma még erőteljes hátrányos megkülönböztetés éri. Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán a lányok részaránya alig 5%.

A nemek kiegyensúlyozott jelenlétének megteremtése e területeken mind a vállalatok, mind a nemzetgazdaság egésze szempontjából lényeges kérdés! Az egyes műszaki szakmákban jelentkező szakemberhiány leküzdése érdekében fontos teendő a nők képzése és bevonása. Ennek a folyamatnak az első lépése a pályaválasztás előtt álló lányok érdeklődésének felkeltése a hagyományosan nem nőiesnek tekintett munkaterületek iránt.

A nők arányának növelése a jól fizető informatikusi és mérnöki munkakörökben hozzájárulhat a nemek közötti fizetési szakadék, valamint a nők nagyobb mértékű gazdasági kiszolgáltatottságának csökkentéséhez, és ezzel együtt társadalmi elismertségük növekedéséhez.

Célul tűzzük ki ezért, hogy nyomást gyakorlunk a felsőoktatás-politika döntéshozóira annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézményekben a kimondottan lányok számára fenntartott államilag finanszírozott helyek száma növekedjék, valamint azért, hogy a nőhallgatók olyan kulturális környezetben tanulhassanak, amely mentes a szexizmustól, és a nők sikerességét akadályozni igyekvő szándékok megnyilvánulásától.

A CNK felhívása a pártokhoz az EP választások előtt

A rendszerváltás óta eltelt hat kormányzati periódus alatt a női országgyűlési képviselők aránya – kirívóan alacsony szintről indulva – csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutat. Az elmúlt két ciklusban kezdeményezett kvótajavaslatok a pártok és a (zömében férfi) képviselők támogatásának hiányában sorra elbuktak.

Mialatt a magyar országgyűlés többször is elutasította azokat az intézkedéseket, amelyek a nők politikából való kirekesztését orvosolták volna, Európa és a kelet-közép-európai régió minden országában felismerték, hogy ezt a demokrácia- deficitet orvosolniuk kell. A környező országok minden eddiginél nagyobb mértékben tették lehetővé a nők tényleges részvételét a politikai döntéshozatalban, jóval maguk mögött hagyva ezzel Magyarországot.

A Civil Női Kormány ezért követeli, hogy az európai parlamenti választáson induló pártok törlesszék erkölcsi tartozásukat a társadalom nőtagjai felé, és listáikon felváltva szerepeljenek a női és férfi jelöltek.

Amennyiben kérésünk nem ér célt, a CNK arra fogja kérni a társadalom női tagjait, hogy az uniós választásokon szavazatukat ne adják olyan pártra, amelynek a listája első 8 helyén felváltva nincs ugyanannyi női jelölt, mint férfi.

Budapest, 2014. április 14. 

CEDAW egyezmény

 Az ENSZ Közgyűlése 1979-ben fogadta el a CEDAW Egyezményt (a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott Egyezmény). Magyarország az Egyezményt az 1982. évi 10. számú törvényerejű rendelettel ratifikálta. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=970
Az Egyezmény ratifikálása kormányzati elköteleződést jelent az emberi jogok teljes biztosítására a nők és leánygyermekek számára, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség elérése érdekében az akadályok lebontására és az igazságosságra. Az Egyezmény egyértelműen meghatározza, mit jelent a nőkkel szembeni megkülönböztetés, valamint menetrendet is létrehoz a nők és férfiak közötti egyenlőség eléréséhez. Magyarország az Egyezményben vállalt kötelezettségeinek megfelelően négyévente jelentést nyújt be a CEDAW megvalósulását ellenőrző Bizottsághoz.

Az 1995-ben, az ENSZ által rendezett Nők IV. világkonferenciáján született meg a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv elnevezésű dokumentum. Itt fogalmazódott meg a nők helyzete javításának felgyorsításával kapcsolatos erőteljes igény, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség fontossága. A Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Terv felszólítja a Kormányokat, a nemzetközi szervezeteket és a civil szférát, hogy a 12 meghatározott prioritási területen stratégiai lépéseket tegyenek. E területek a követezőek: a nők és szegénység, nők és oktatás-képzés, nők és egészség, erőszak a nők ellen, nők és háborús konfliktusok, nők és gazdaság, nők hatalmon és a döntéshozatalban, nők és az emberi jogok, nők és a környezet, gyermeklányok, nők és a média; a nők előmenetelének intézményes mechanizmusai. A Cselekvési Terv megvalósításáról az ENSZ tagállamai ötéves periódusokban számolnak be.

Az Egyezmény végrehajtását az ENSZ CEDAW Bizottsága a végrehajtásról időszakosan benyújtott kormányzati jelentések áttanulmányozását követően, az állami képviselőkkel folytatott konstruktív dialógus figyelembevételével ellenőrzi. A Bizottság munkája során a civil szervezetek által készített árnyékjelentéseket/alternatív jelentéseket is feldolgozza, és a civil szervezetek képviselőit is meghallgatja, végül a fentiek alapján az Egyezmény végrehajtásának elősegítését szolgáló ajánlásokat fogalmaz meg az állam számára. A CEDAW Bizottság a magyar állami és civil szervezeti képviselőkkel 2013 februárjában folytatott konzultációt az Egyezmény végrehajtása érdekében 2007 óta tett intézkedésekről, a magyar államnak szóló ajánlásait pedig 2013. március 4-én tette közzé, melyet az alábbiakban ismertetünk.

CEDAW/C/HUN/CO/7-8

Egyesült Nemzetek Szervezete

Egyezmény a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról

2013. március 1.

Eredeti: angol

A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó BizottságMagyarország összevont hetedik és nyolcadik időszakos jelentésével kapcsolatban a Bizottság ötvennegyedik ülésén (2013. február 11-március 1.) elfogadott záró észrevételek

1. A Bizottság 2013. február 14-én, a 1105. és 1106. ülésén (lásd: CEDAW/C/SR.1005 és 1006) megvizsgálta Magyarország összevont hetedik és nyolcadik időszakos jelentését (CEDAW /C/HUN/7-8). A Bizottság témáinak és kérdéseinek listája a CEDAW/C/HUN/Q/7-8 számú dokumentumban, a magyar kormány észrevételei pedig a CEDAW/C/HUN/Q/7-8/Add.1/Corr.1 számú dokumentumban találhatók.

A. Bevezetés

2. A Bizottság elismerését fejezi ki a Részes Államnak az összevont hetedik és nyolcadik időszakos jelentéséért, mely többek között tájékoztatást nyújt a Bizottság előző záró észrevételeiben (CEDAW/C/HU/CO/6) megfogalmazott ajánlások végrehajtásáról. Ugyanakkor a jelentésből hiányoznak a nemek szerint bontott adatok sok olyan témát illetően, amelyek az Egyezmény hatálya alá tartoznak, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nőkre vonatkozó elkülönített adatokra. A Bizottság elismerését fejezi ki a Részes Államnak a szóbeli beszámolójáért, az ülés előkészítésével foglalkozó munkacsoport által készített téma- és kérdéslistára adott írásbeli válaszaiért, és a Bizottság által szóban feltett kérdésekre adott további tisztázó válaszaiért.

3. A Bizottság elismerését fejezi ki a Részes Állam felé a sok tagot számláló delegációjáért, amelyet Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára vezetett, és amely különböző minisztériumok és főosztályok, bíróságok és a Legfőbb Ügyészség képviselőiből állt. A Bizottság méltányolja a küldöttség és a Bizottság tagjai között lezajlott konstruktív párbeszédet.

B. Kedvező fejlemények

4. A Bizottság üdvözli és elismerését fejezi ki a Parlament 2012. szeptemberben hozott döntésével kapcsolatban, amely arra irányul, hogy a partnerkapcsolati erőszakra vonatkozóan külön tényállást vezessen be az új Büntető Törvénykönyvben.

5. A Bizottság nyugtázza azokat az intézkedéseket, amelyeket a Részes Állam az emberkereskedelem megelőzésére és felszámolására irányuló keretrendszerének javítása érdekében fogadott el, különösen:

a) az emberkereskedelem elleni, 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról szóló 1018/2008. (III. 26.) Kormányhatározatot;

b) az emberkereskedelem elleni nemzeti koordinátor kinevezését és a nemzeti koordinációs mechanizmus létrehozását.

6. A Bizottság üdvözli a Részes Állam részéről az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a gyermekek eladásárára, a gyermekprostitúcióra és a gyermekpornográfiára vonatkozó, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 2010-ben történt ratifikálását, a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonására vonatkozó, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 2010-ben történt ratifikálását, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyvhöz 2012-ben történt csatlakozást.

C. Főbb, aggodalomra okot adó területek és ajánlások

Országgyűlés

7. Miközben a Bizottság újból megerősíti, hogy elsősorban és különösképpen a Kormány feladata és felelőssége a Részes Állam Egyezményben foglalt kötelezettségeinek teljes körű végrehajtása, hangsúlyozza, hogy az Egyezmény hatálya az állam egészére kiterjed. Arra hívja fel a Részes Államot, ösztönözze Országgyűlését, hogy eljárási rendjével összhangban, amely területeken az kívánatos, tegye meg a megfelelő lépéseket a jelen záró észrevételek végrehajtására és a Részes Állam Bizottság számára történő következő jelentési folyamatban való részvételére vonatkozóan.

Az egyenlőség és diszkrimináció-mentesség definíciója

8. A Bizottság nyugtázza, hogy az Alaptörvény elismeri a diszkrimináció-mentesség általános elvét, és jogi alapot biztosít az átmeneti különleges intézkedések bevezetéséhez. A Bizottság tudomásul veszi a Részes Államnak a konstruktív dialógus során közölt azon magyarázatát, hogy a népesség növelése a Részes Állam minden politikájának elsődleges célja. A Bizottságot ugyanakkor aggodalommal tölti el, hogy ez a közpolitikai irány a társadalmi nemeket érintő témákat illetően egy regresszív megközelítésmódot testesíthet meg. A Bizottságot további aggodalommal tölti el, hogy ez az irányvonal a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák előfordulását növeli azáltal, hogy a nőket főként, ha nem kizárólag, anyai és gondozói szerepben láttatja. A Bizottság üdvözli minden jogi kezdeményezés nemekre vonatkozó hatásvizsgálatának kötelező alkalmazását, de aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban elfogadott jogszabályokból hiányzik az Egyezménynek megfelelő szellemű nemi szempontú megközelítésmód. A Bizottság figyelmének előterébe került az egészségügyi, oktatási és egyéb szociális ellátások területén végbement széles körű privatizáció is, és aggodalomát fejezi ki amiatt, hogy mindez akadályozhatja az Egyezmény által biztosított jogok élvezetét

9. A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy:

a) vizsgálja felül a családdal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos közpolitikákat annak biztosítása érdekében, hogy az előbbi ne korlátoza az utóbbit, vagyis a nők diszkrimináció-mentességhez és egyenlőséghez való jogainak teljes élvezetét;

b) jogrendszerébe vezesse be az interszekcionális tényezők alapján történő hátrányos megkülönböztetés fogalmát, és biztosítson megfelelő jogorvoslatot az ilyen jellegű diszkrimináció áldozatai részére;

c) végezzen rendszeres, társadalmi nemi szempontú hatásvizsgálatot a már hatályban lévő és a tervezett jogszabályokkal kapcsolatban, és biztosítsa azt, hogy az új jogszabályi keret teljes mértékben tiszteletben tartja az Egyezményt, és nem hoz visszalépést annak megvalósítása tekintetében;

d) biztosítsa, hogy az egészségügy, az oktatás és más szolgáltatások privatizációja nem fosztja meg a nőket a jó minőségű alapszolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáféréstől a gazdasági, szociális és kulturális jogok terén.

Az Egyezmény, a Kiegészítő Jegyzőkönyv és a Bizottság Általános ajánlásainak közismertsége

10. Bár a Bizottság nyugtázza, hogy az Egyezményt, a Kiegészítő Jegyzőkönyvet és a Bizottság Általános ajánlásait lefordították magyar nyelvre, továbbra is aggodalommal tölti el, hogy a jogi szakmát gyakorlók és maguk a nők körében nem ismert az Egyezmény. A Bizottság üdvözli, hogy az Egyezmény a Részes Állam nemzeti jogrendszerének szerves része, és hogy bírák és ügyészek számára külön képzést biztosítottak olyan tématerületeken, mint a partnerbántalmazás és az emberkereskedelem. A Bizottságot mindazonáltal aggodalommal tölti el, hogy nem állnak rendelkezésre információk olyan bírósági esetekről, melyek során az Egyezmény közvetlen alkalmazásra vagy hivatkozásra került volna, valamint az is, hogy az Egyezménnyel kapcsolatos képzés sem nem része a kötelező bírói képzésnek, sem nem rendszeres vagy átfogó a bírói kar összes tagja számára.

11. A Bizottság ajánlja, hogy a Részes Állam alkosson fenntartható stratégiát az Egyezmény disszeminációjára és a nők, különösképpen a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nők tájékoztatására az Egyezmény által biztosított jogaikról és a Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján indítható kommunikációs és felülvizsgálati eljárásról. A Bizottság felhívja a Részes Államot annak biztosítására, hogy az Egyezmény és a Bizottságnak a Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján hozott állásfoglalásai, valamint a Bizottság Általános ajánlásai váljanak a jogi oktatás és képzés szerves részévé minden bíró, jogász és ügyész számára, annak érdekében, hogy képessé tegyék őket az Egyezmény által biztosított rendelkezések közvetlen alkalmazására és a nemzeti jogszabályoknak az Egyezmény fényében való értelmezésére.

 Jogi panasztételi mechanizmusok

12. A Bizottságot aggodalommal tölti el, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság működéséhez nem áll rendelkezésre elegendő humán, pénzügyi és technikai erőforrás, és hogy hátrányos megkülönböztetés esetén nem biztosítottak a hatékony jogorvoslati lehetőségek. A Bizottság, bár nyugtázza, hogy a Részes Állam létrehozta az Alapvető Jogok Biztosának intézményét, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Biztos csak korlátozott mandátummal rendelkezik a nők, többek között a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nők elleni hátrányos megkülönböztetés minden formáját érintő panaszügyek kivizsgálására.

13. A Bizottság ajánlja, hogy a Részes Állam:

a) rendeljen megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokat az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, valamint hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy a Hatóság panasztételi mechanizmusaihoz minden nő, különösen a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nők hozzáférhessenek, továbbá vezessen be utánkövetési mechanizmusokat a konkrét beadványokkal kapcsolatos határozatok esetében; valamint

b) biztosítsa, hogy az Alapvető Jogok Biztosának mandátuma egyértelmű kötelezettséget tartalmazzon minden nő jogainak előmozdítására és védelmére, és a nők mindenfajta hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmére, ideértve jogsértés esetén panaszok befogadását és megfelelő jogorvoslat biztosítását is.

A nők előmenetelét szolgáló nemzeti mechanizmus

14. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a különböző civil nőszervezetekkel való partnerség hiánya miatt az Egyezmény végrehajtásában, és sajnálattal veszi tudomásul, hogy nem kapott tájékoztatást arról, hogy a jelentés készítésének folyamatába bevonták volna az emberi jogi és nőszervezeteket. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a Családpolitikai Főosztály számára rendelkezésre álló korlátozott pénzügyi és emberi erőforrások miatt és a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács felállítását illető késlekedés miatt. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a Részes Állam azon döntése kapcsán, hogy a nemek egyenlőségével kapcsolatban új stratégiát alkot ahelyett, hogy a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia (2010-2021) végrehajtásának felgyorsítására törekedne.

15. A Bizottság, emlékeztetve 6. számú Általános Ajánlására (1988) és a Pekingi Cselekvési Platform által biztosított iránymutatásra, különösen a nemzeti mechanizmus hatékony működésére vonatkozó szükséges feltételeket illetően, ajánlja, hogy a Részes Állam:

a) erősítse meg együttműködését a különböző civil nőszervezetekkel az Egyezmény végrehajtása és a végrehajtás monitorozása során, többek között azáltal, hogy részvételi mechanizmusokat alakít ki és széles körű konzultációt szervez nők körében a nemek egyenlőségére vonatkozó új stratégia megalkotásának folyamatában;

b) biztosítsa a szükséges pénzügyi, technikai és emberi erőforrásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának Családpolitikai Főosztálya részére annak érdekében, hogy az betölthesse mandátumát és végrehajthassa a nők előmenetelét szolgálni hivatott testületek, különösen a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács felállításának feladatát; továbbá

 c) a nemek egyenlőségére vonatkozó új stratégia és az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervek megalkotása és elfogadása során vegye figyelembe az itt közölt záró észrevételeket.

Átmeneti különleges intézkedések

16. A Bizottságot aggasztja, hogy bár az Alaptörvény és az Egyenlő bánásmódról szóló törvény biztosítják az átmeneti különleges intézkedések bevezetésének jogi alapját, a Részes Állam jelentésében a „pozitív diszkriminációra” és kvótákra történő utalások azt jelzik, hogy a jelentés készítői nem értik pontosan az Egyezmény 4. Cikke 1. Bekezdésének tartalmát, amely a nők valódi egyenlősége elérésének egy adott időkereten belüli felgyorsítását tűzi céljául, amint az a Bizottság 25. számú Általános Ajánlásában (2004) is kifejtésre kerül.

17. A Bizottság felhívja a Részes államot átmeneti különleges intézkedések bevezetésére a célból, hogy:

a) elősegítse a nők egyenlő részvételét a közéletben, politikai életben és döntéshozatalban, olyan konkrét, eredményorientált eszközök segítségével, mint például kvóták és ütemtervek; és

b) megkönnyítse a vidéken élő nők, a roma nők és a fogyatékossággal élő nők oktatáshoz és munkalehetőségekhez való hozzáférését.

Sztereotípiák és diszkriminatív eljárások

18. Nyugtázva bár, hogy az oktatás és a média területén bevezetésre került néhány intézkedés a sztereotípiák lebontása céljából, a Bizottságot aggodalommal tölti el a nemi szerepek sztereotip leosztásának továbbélése a család és a társadalom színterein egyaránt, valamint ezen sztereotip szerepek támogatása a Részes Állam közpolitikái és prioritásai által, amelyek elsődleges célja a népesség növelése. A Bizottság aggodalommal állapítja meg, hogy a nemi és etnikai alapú előítéletek nagymértékben kihatnak az Egyezmény által biztosított jogok gyakorlásának lehetőségére az olyan, hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nők körében, mint a roma és a fogyatékossággal élő nők.

19. A Bizottság felhívja a Részes Államot, hogy:

a) valósítson meg nőket és férfiakat, valamint lányokat és fiúkat is megszólító, mérhető célokat kitűző átfogó programot, amelynek célja a nők és férfiak családi és társadalmi szerepeit és felelősségi köreit illető sztereotip attitűdök leküzdése, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nőkkel, azon belül is a roma és a fogyatékossággal élő nőkkel szembeni előítéletek felszámolására.

b) Tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a diszkrimináció-mentesség és a nemek közötti egyenlőség megfelelően beépüljön az oktatáspolitikába, különösen a Nemzeti Alaptantervbe és a kapcsolódó dokumentumokba, valamint részévé váljon a tanárok, egészségügyi szakemberek és más szolgáltatók alap- és továbbképzésének.  

 Nők elleni erőszak

20. Miközben a Bizottság üdvözli a Részes Állam azon bejelentését, hogy a párkapcsolati erőszakot önálló büntetőjogi tényállásként kívánja kodifikálni a Büntető Törvénykönyvben, továbbra is aggodalmát fejezi ki az erőszak más formáira, így a gazdasági és a lelki erőszakra, valamint a fenyegető zaklatásra vonatkozó speciális szabályok hiánya miatt. A Bizottság tudomásul veszi a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásra vonatkozó 2009. évi LXXII. törvényt, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a távoltartás nem alkalmazható huzamosabb időre, illetve olyan partnerek esetében, akik nem házasok. A Bizottságot aggodalommal tölti el, hogy nem áll rendelkezésre információ a nők elleni erőszak esetekkel kapcsolatos nyomozások, vádemelések és ítéletek számára vonatkozóan, valamint az is, hogy elégtelenek az erőszak áldozatai számára rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusok. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő számban kifejezetten a nők elleni erőszak áldozatai számára fenntartott menhelyek. A Bizottságot továbbá aggasztja, hogy nem érhető el információ a fogyatékossággal élő, a roma és az idősebb nők elleni erőszak különböző formáiról, és hogy hiányoznak az őket érő erőszak megelőzését szolgáló speciális intézkedések. Bár a Bizottság nyugtázza a Büntető Törvénykönyv nemi erőszakra vonatkozó új rendelkezéseit, továbbra is aggasztja az, hogy áldozat beleegyezésének hiánya helyett még mindig az erőszak és fenyegetés, valamint a kényszerítés alkalmazásán alapul a nemi erőszak törvényi definíciója. A Bizottságot szintén aggasztja az, hogy a szexuális erőszak esetek miatti feljelentési hajlandóság alacsony, mivel az egészségügyi szolgáltatók nem részesítik megfelelő támogatásban a nemi erőszak nőáldozatait, és a megfelelő egészségügyi és igazságügyi szakértői vizsgálat nem biztosított az áldozatok számára.

21. A nők elleni erőszakra vonatkozó 19. számú Általános Ajánlása (1992) és az előző záró észrevételekben közölt ajánlások értelmében a Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy:

a) fogadjon el a partnerbántalmazásra vonatkozó jogszabályt, és tegye büntetendővé a nők elleni erőszak különböző formáit, beleértve a gazdasági és a lelki erőszakot, valamint a fenyegető zaklatást;

b) módosítsa a távoltartásra vonatkozó jogi szabályozást abból a célból, hogy az megfelelő védelmet nyújtson a bármilyen együttélési formában erőszakot elszenvedett áldozatok számára, és hogy meghosszabbítsák a távoltartás időtartamát;

c) biztosítson kötelező képzéseket a jogászok számára a nők elleni erőszakkal kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazására vonatkozóan, és képezze ki a rendőröket a nők elleni erőszak áldozatainak ellátására szolgáló standard eljárások alkalmazására;

d) nyújtson megfelelő segítséget és védelmet az erőszak női áldozatai és gyermekeik számára azáltal, hogy növeli az állami finanszírozású, különösen a kifejezetten a nők elleni erőszak áldozatai számára fenntartott menhelyek számát és kapacitását, biztosítva megfelelő földrajzi eloszlásukat, valamint erősíti az együttműködést azon civil szervezetekkel, amelyek menhelyet, segítséget, támogatást és rehabilitációt biztosítanak az áldozatok számára, és növeli ezen civil szervezetek anyagi támogatását;

 e) ösztönözze a nőket a párkapcsolati és a szexuális erőszakkal kapcsolatos feljelentések megtételére, az áldozatok megbélyegzésének felszámolása által, valamint akként, hogy tudatosítja az emberekben, hogy ezek az erőszakformák bűncselekményeknek minősülnek;

f) gyűjtsön statisztikai adatokat a nők elleni erőszak összes formájáról nem és kor szerinti bontásban, valamint az áldozatok és az elkövetők közötti viszonyról a nők elleni párkapcsolati és szexuális erőszak esetén;

g) módosítsa a Büntető Törvénykönyvet úgy, hogy a nemi erőszak definíciója az áldozat beleegyezésének hiányán alapuljon;

h) biztosítson megfelelő és könnyen hozzáférhető egészségügyi szolgáltatásokat a nemi erőszak női áldozatai számára, az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok összegyűjtését szolgáló azonnali orvosi és igazságügyi szakértői vizsgálattal összevonva; továbbá

i) a lehető leghamarabb ratifikálja az Európa Tanácsnak a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Egyezményét.

Emberkereskedelem és prostitúciós célú kizsákmányolás

22. Bár a Bizottság nyugtázza, hogy a Büntető Törvénykönyv az emberkereskedelemre vonatkozóan egy átfogóbb definíciót tartalmaz, valamint hogy a Részes Állam az áldozatok azonosítására szolgáló nemzeti mechanizmust hozott létre, a Bizottságot továbbra is aggasztja, hogy az emberkereskedelem női áldozatai számára nem áll rendelkezésre elégséges számú menhely, valamint hogy csak korlátozott a hozzáférésük az igazságszolgáltatáshoz és a megfelelő jogorvoslati formákhoz, többek között a kártérítéshez. A Bizottság aggodalommal veszi tudomásul a szexuális célú kizsákmányolás gyerekáldozatainak megbélyegzésére vonatkozó információkat. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a szexmunkások elleni hátrányos megkülönböztetés miatt is, és amiatt, hogy a Részes Állam nem biztosít biztonságos munkakörülményeket és kilépési lehetőségeket azok számára, akik ezt a tevékenységet abba akarják hagyni.

23. A Bizottság ajánlja, hogy a Részes Állam:

a) fontolja meg az emberkereskedelem leküzdésére irányuló, 2013-2016-ra vonatkozó új stratégiájába olyan rendelkezések beemelését, amelyek a nőkkel és gyerekekkel szembeni emberkereskedelem alapvető okaival foglalkoznak;

b) növelje az emberkereskedelem női áldozatai számára fenntartott állami finanszírozású átmeneti menhelyek számát, és javítsa a területi központok esetében az áldozatok igényeinek figyelembevételét;

c) az emberkereskedelem összes női áldozata számára biztosítson megfelelő ellátást és védelmet, beleértve az áldozatok számára jogsegély nyújtását és az áldozatok társadalomba való reintegrációját;

d) biztosítsa, hogy a prostitúcióban lévő gyermekeket nem elkövetőként, hanem áldozatként kezelik; valamint

e) hozzon intézkedéseket a szexmunkásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megakadályozására és biztosítsa, hogy biztonságos munkakörülményekhez való joguk jogszabályilag garantálva legyen nemzeti és helyi szinten egyaránt.

f) Ratifikálja az Európa Tanács Egyezményét az emberkereskedelem elleni fellépésről (2005).

Politikai és közéleti részvétel

24. Miközben a Bizottság nyugtázza a nők egyre növekvő részvételét a bírói testületben és a külügyi szolgálatok körében, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kormány vezető pozícióiban és az országgyűlésben is alulreprezentáltak a nők. A Bizottságot aggasztja, hogy a kvótára vonatkozó törvénytervezetet a parlament elutasította, és hogy a helyzet orvoslására azóta sem fogadtak el semmilyen más rendelkezést. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a férfi politikusoknak az országgyűlésben folyó nyilvános viták során tett olyan kijelentései miatt, amelyek diszkriminatívak a nőkre nézve, valamint megerősítik a nemi sztereotípiákat.

25. A Bizottság ajánlja, hogy a Részes Állam:

a) vezessen be átmeneti különleges intézkedéseket, például nemi kvótákat a politikai pártok által a választásokra állított jelöltek körében, valamint egy nemek közötti paritásos rendszert a politikai kinevezésekre vonatkozóan a célból, hogy biztosítsa a nők és a férfiak egyenlő mértékű képviseletét a választott és a kinevezett politikai testületekben, beleértve a döntéshozói posztokat is; valamint

b) alkalmazza a nemi szempontú hatásvizsgálat eszközét a választással kapcsolatos jogi szabályozás esetén, beleértve a politikai pártokra és azok finanszírozására vonatkozó törvényeket is a célból, hogy a választással kapcsolatos jogi szabályozás és a vonatkozó törvények nagyobb mértékben járuljanak hozzá a nők egyenlőségének megvalósulásához a politikai életben.

Oktatás

26. Bár a Bizottság nyugtázza a nők magas iskolázottsági szintjét, továbbra is aggályosnak találja, hogy a nők és a lányok még mindig olyan hagyományosan nők által dominált tantárgyakat választanak, mint a társadalom- és a bölcsészettudományok, és alulreprezentáltak a műszaki és a szakképzés területén. A Bizottság szintén tudomásul veszi, hogy a nők túlreprezentáltak a tanárok körében, viszont aggályosnak tartja, hogy nem állnak rendelkezésre adatok az iskolákban és a felsőoktatási karokon döntéshozatali pozícióban lévő nők arányáról. Bár a Bizottság nyugtázza a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervét, aggályosnak tartja, hogy nem áll rendelkezésre információ a roma lányok helyzetéről az oktatásban. A Bizottságot továbbá aggasztja, hogy a családi élethez szükséges készségek fejlesztését célzó programok tovább erősítik a hagyományos nemi sztereotípiákat.

27. A Bizottság ajánlja, hogy a Részes Állam:

a) fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a nők és a férfiak számára rendelkezésre álló tudományos és szakképzési választási lehetőségeket változatosabbá tegye, és hozzon további intézkedéseket a nők és a férfiak bátorítására, hogy nem hagyományos tanulmányi területeket és karrierirányt válasszanak;

b) vezessen be egy rendszert a releváns statisztikai adatok bontott gyűjtésére a roma lányok oktatásban tapasztalható helyzetét illetően, amely a Részes Állam számára lehetővé teszi programjai és támogatási forráskiutalásai eredményessége mérését;

c) szüntesse meg a roma lányok szegregációját az oktatási rendszerben és biztosítsa részükre a színvonalas oktatáshoz való egyenlő hozzáférést minden szinten; továbbá

d) biztosítsa, hogy a családi életre neveléssel kapcsolatos programok megfelelő mértékben foglalkoznak a diszkrimináció-mentesség elvével és a nők és a férfiak tényleges egyenlőségével, valamint a nőkkel kapcsolatban elterjedt sztereotípiákkal.

Foglalkoztatás

28. A Bizottságot aggasztja, hogy a Részes Állam munkaerőpiacra vonatkozó jogszabályaiból és közpolitikáiból hiányoznak a nemi szempontú megfontolások. Aggodalommal jegyzi meg, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is alacsony, és hogy csak néhány lépés történt annak érdekében, hogy a nőket feljogosítsák a munka és a magánélet összehangolására. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a kisgyermekeket nevelő anyák felmondási védelmét csökkentették. A Bizottság észrevételezi azt is, hogy nőtt a nemek közötti bérrés annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve számos olyan kritériumot tartalmaz, mely az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bérezés hatékony garantálását szolgálja. A Bizottság aggodalommal jegyzi meg, hogy a roma és a migráns nők majdnem teljesen kiszorulnak a munkaerőpiacról. Azt is aggályosnak tartja, hogy nem áll rendelkezésre útmutatás a köszféra és a magénszféra munkaadói számára annak biztosításához, hogy a fogyatékossággal élő nők megfelelő foglalkoztatáshoz jussanak, többek között a szükséges ésszerű alkalmazkodás által.

29. A Bizottság ajánlja, hogy a Részes Állam:

a) erősítse meg a szükséges intézkedéseket és vezessen be átmeneti különleges intézkedéseket időhöz kötött célkitűzésekkel és indikátorokkal a célból, hogy biztosítsa a nők és a férfiak közötti tényleges egyenlőséget a munkaerőpiacon, mozdítsa elő a nők foglalkoztatását, számolja fel a foglalkoztatási szegregációt, és szüntesse meg a nemek közötti bérrést;

b) vezessen be eljárásokat a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szabványainak megfelelő munkakör-értékelés elvégzésére mind az állami, mind pedig a magánszektorban, hozzon intézkedéseket a nők elleni munkahelyi diszkrimináció orvoslására, valamint gondoskodjon a munka és a családi élet összehangolását előmozdító intézkedésekről;

c) dolgozza ki, a fogyatékossággal élő nőkkel, és az ő szervezeteikkel konzultálva, az ésszerű alkalmazkodás munkahelyen való biztosításának átfogó szempontjait;

d) hozzon létre mechanizmusokat a célból, hogy biztosítsa a roma és a migráns nők nagyobb mértékű és hatékony hozzáférését a munkaerőpiachoz, többek között átmeneti különleges intézkedések alkalmazásával; valamint

e) léptessen életbe átfogó stratégiákat és programokat az üzleti szektorral együttműködve a nemi sztereotípiák elleni küzdelemre és a nők nem hagyományos munkakörökhöz való hozzáférésének előmozdítására.

Egészségügy

30. A Bizottság tudomásul veszi a Részes Állam azon kijelentését, hogy az Alaptörvénybe foglalt új rendelkezést, amely az életet a fogantatás pillanatától védi, nem használja a jelenleg hatályos jogi szabályozás szigorítására és a nők abortuszhoz való hozzáférésének korlátozására. A Bizottság aggályát fejezi ki a következők miatt: a Részes Állam által támogatott kampányok, beleértve egy közelmúltbeli plakátkampányt is, amelyek stigmatizálják az abortuszt és az abortusszal és fogamzásgátlással kapcsolatos közvélekedést negatívan próbálják befolyásolni; a sürgősségi fogamzásgátláshoz való korlátozott hozzáférés; a művi terhességmegszakítást kérő nők törvényi kötelezése arra, hogy az abortusszal szemben elfogult tanácsadáson vegyenek részt, és egy orvosi szempontból felesleges három napos várakozási időn essenek át; valamint megfelelő szabályozási keret hiányában az abortusz lelkiismereti alapú megtagadásának növekvő elterjedése az egészségügyi szakemberek körében. A Bizottságot aggasztja a modern, hatékony fogamzásgátlási módszerekhez való korlátozott hozzáférés is, és az, hogy a nők nem választhatnak az otthonszülés és a kórházi szülés között különböző akadályok miatt, ideértve azt is, hogy a bábákat nem ismerik el független szakemberekként.

31. A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy:

a) hagyjon fel mindennemű, a nők szexuális és reprodukciós jogait érintő negatív beavatkozással, ennek keretében többek között állítsa le azokat a kampányokat, amelyek megbélyegzik az abortuszt és negatív irányban próbálják befolyásolni az abortusszal és a fogamzásgátlással kapcsolatos közvélekedést;

b) biztosítson megfelelő hozzáférést családtervezési szolgáltatásokhoz és megfizethető fogamzásgátló eszközökhöz, beleértve a sürgősségi fogamzásgátló készítményeket is, minden nő számára, ideértve a fogyatékossággal élő, roma, HIV-fertőzött/AIDS-es és migráns, valamint menekült nőket is, azaz fedezze többféle modern fogamzásgátló készítmény költségeit a társadalombiztosítás keretein belül, és szüntesse meg a sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelességét;

c) a WHO ajánlásainak eleget téve biztosítsa a hozzáférést a biztonságos abortuszhoz anélkül, hogy a nőket kötelező tanácsadásra és egészségügyi szempontból szükségtelen várakozási időre kényszerítené;

d) hozzon létre megfelelő szabályozási keretet és monitorozó mechanizmust az egészségügyi szakemberek általi lelkiismereti alapú abortusz-megtagadással kapcsolatban, és biztosítsa, hogy a lelkiismereti alapú abortusz-megtagadás esetén a nők információt kapjanak az elérhető egyéb lehetőségekről, és hogy az ilyen abortusz-megtagadás személyes döntés, és nem intézményi döntés marad; valamint

e) gondoskodjon arról, hogy a nők választhassanak az otthonszülés és a kórházi szülés között azáltal, hogy a képzett bábákat független szakemberként ismerik el, kidolgozzák az otthonszülések biztonságára vonatkozó jogi keretet és irányelveket, és a témával kapcsolatos képzéseket tartanak szülészorvosok számára

32. A Bizottság szintén aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások – tekintettel ezek privatizációjára is – csak korlátozottan hozzáférhetők és nem megfelelő minőségben állnak rendelkezésre a fogyatékossággal élő, az alacsony jövedelemmel rendelkező, a roma, a vidéken élő és a HIV-fertőzéssel élő/AIDS-beteg nők számára. A Bizottságot továbbra is aggasztja, hogy a fogyatékossággal élő nőket sterilizációnak vetik alá önkéntes és tájékozott beleegyezésük nélkül, és hogy kizárják őket a nőgyógyászati és mammográfiai szűrésekből. A Bizottság amiatt is aggodalmát fejezi ki, hogy a rendszeres iskolai tantervből hiányzik vagy nem megfelelő minőségű a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra nevelés.

33. A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy:

a) javítsa a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások minőségét és hozzáférhetőségét különösen a fogyatékossággal élő, az alacsony jövedelmű, a roma és a vidéken élő nők számára, és gondoskodjon arról, hogy a HIV-fertőzött/AIDS-beteg, illetve szexuális úton terjedő betegséggel élő nők számára elérhetőek legyenek az egészségügyi szolgáltatások;

b) számolja fel a fogyatékossággal élő nők kényszersterilizációját az egészségügyi szakemberek képzése és saját előítéleteikkel kapcsolatos tudatosításuk segítségével, és helyezze hatályon kívül vagy módosítsa az 1997. évi CLIV törvény rendelkezését, amely a fogyatékossággal élő személyek szabad és tájékozott beleegyezésével kapcsolatos nemzetközi egészségügyi standardokkal ellentétben számos okból lehetővé teszi az orvosok számára, hogy kényszersterilizációt végezhessenek; valamint

c) biztosítson megfelelő és folyamatos, korra és nemre érzékeny, a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos, kellően képzett tanárok által nyújtott oktatást az általános és a középiskolákban.

Gazdasági és szociális juttatások

34. A Bizottság aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a nőket és azokat a háztartásokat, ahol a nők a családfenntartók, a szegénység aránytalanul nagy mértékben sújtja, és hogy a nők nyugdíja és szociális juttatásai átlagosan alacsonyabbak, mint a férfiakéi. Azt is aggályosnak tartja, hogy hiányoznak a statisztikai adatok az informális gazdaságban dolgozó nők helyzetéről, illetve a nők vállalkozóvá válását akadályozó tényezőkről.

35. A Bizottság ajánlja, hogy a Részes Állam:

a) fokozottan alkalmazzon átmeneti különleges intézkedéseket az Egyezmény 4. cikkelyének 1. bekezdése értelmében, és a Bizottság 25. számú Ajánlásának (2004) megfelelően a szegénység sújtotta nők gazdasági helyzetének javítására;

 b) végezzen kutatásokat és gyűjtsön bontott adatokat a nők gazdasági helyzetének felmérésére a célból, hogy hatékony közpolitikát és programokat tudjon elfogadni gazdasági helyzetük javítása érdekében;

c) vizsgálja felül nyugdíj- és szociális ellátási rendszereit annak érdekében, hogy a nők és a férfiak számára egyenlő hozzáférést biztosítson ezekhez, illetve hogy kiterjessze e rendszerek hatályát az informális gazdaságban dolgozó nőkre;

d) tegyen fokozott erőfeszítéseket a nők vállalkozóvá válásának elősegítésére speciális programok, képzések, hitelek és tanácsadás segítségével, valamint dolgozzon ki indikátorokat az ezen programok és intézkedések megvalósítása terén elért előrelépések mérésére.

Hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó nők

36. A Bizottság mélységesen aggasztónak tartja, hogy az etnikai kisebbségekhez tartozó, például a roma nők, valamint a fogyatékossággal élő nők többszörös diszkriminációt és kirekesztést szenvednek el, mivel hiányzik egy átfogó cselekvési terv, amely a jogaik védelmét és lakhatási körülményeik javítását célozná. Aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a roma nőket aránytalanul nagymértékben érinti a szegénység és az alacsony életszínvonal problémája, és hogy korlátozott a hozzáférésük az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a munkalehetőségekhez, különösen vidéken. A Bizottság azt is aggályosnak tartja, hogy hiányoznak a bontott adatok a roma nők, a fogyatékossággal élő nők, az idősebb nők és a menekült nők helyzetére vonatkozóan. Aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy a befogadó állomásokon élő menedékkérő és migráns nők nem részesülnek megfelelő segítségnyújtásban, és gyakran huzamosabb ideig kényszerülnek a befogadó állomásokon tartózkodni.

37. A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy:

a) A közpolitikai intézkedésekbe és a költségvetésbe építsen be specifikus, a kisebbségekhez tartozó, többek között a roma nők, valamint a fogyatékossággal élő nők szükségleteit célzó komponenseket az ellenük irányuló hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolása érdekében;

b) gondoskodjon arról, hogy a migráns és a menedékkérő nők megfelelő segítségnyújtásban részesüljenek, ne kényszerítsék őket hosszas adminisztratív őrizetre, és hogy élvezhessék az integrációs, valamint a családegyesítési intézkedések nyújtotta előnyöket; továbbá

c) gyűjtsön bontott adatokat a többszörös hátrányos megkülönböztetést elszenvedő nők, különösen az idősebb, a fogyatékossággal élő és a kisebbségekhez tartozó, többek között a roma nők helyzetére vonatkozóan.

Házasság és családi kapcsolatok

38. A Bizottság észrevételezi, hogy a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvényben a család meghatározása nagyon szűkre szabott, mivel csak a házasságon alapuló kapcsolatokat érti ide; ez ellentétben áll az Alkotmánybíróság határozatával. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy 16 évnél fiatalabb gyermekek a gyámhatóság engedélyével házasságot köthetnek.

39. A Bizottság felhívja a Részes Államot, hogy:

a) módosítsa a törvényt az Alkotmánybíróság azon határozatával összhangban, amely szerint a család definíciója túl szűkre szabott, és biztosítsa, hogy az egyéb, vonatkozó jogszabályok módosítása is ezzel a határozattal, valamint a Bizottságnak a házasságon és a családi kapcsolatokon belüli egyenlőségre vonatkozó 21. számú Általános Ajánlásával (1994) összhangban fog történni; továbbá

b) nők és férfiak számára emelje 18 évre a házasságkötés törvényes alsó korhatárát, és vezessen be intézkedéseket a korai házasságok megakadályozására.

Az Egyezmény 20. cikk 1. bekezdésének módosítása

40. A Bizottság arra ösztönzi a Részes Államot, hogy ratifikálja az Egyezményhez tartozó Kiegészítő Jegyzőkönyvet, és hogy haladéktalanul fogadja el az Egyezmény 20. cikk 1. bekezdésének módosítását, amely a Bizottság ülésezésének időpontjára vonatkozik.

Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform

41. A Bizottság arra hívja fel a Részes Államot, hogy használja a Pekingi Nyilatkozatot és Cselekvési Platformot az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására irányuló erőfeszítései során.

Disszemináció és végrehajtás

42. A Bizottság emlékezteti a Részes Államot arra a kötelezettségére, hogy módszeresen és folyamatosan végre kell hajtania a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény (CEDAW) rendelkezéseit. Sürgeti a Részes Államot, hogy mostantól a következő időszakos jelentés benyújtásáig fordítson elsődleges figyelmet a jelen Záró Észrevételek és ajánlások megvalósítására. A Bizottság ezért azt kéri, hogy e záró észrevételeket a Részes Állam hivatalos nyelvén időben terjesszék minden – országos, regionális és helyi – szinten az illetékes állami intézmények részére, különösképpen a kormány, a minisztériumok, a parlament/nemzeti kongresszus/gyűlés és a bírói kar körében, hogy lehetővé tegyék azok teljes körű végrehajtását. Arra ösztönzi a Részes Államot, hogy működjön együtt minden a megvalósításban érintett féllel, például munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel, szakszervezetekkel, emberi jogi és nőszervezetekkel, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, a médiával stb. Javasolja továbbá, hogy a Záró Észrevételeket a megfelelő formában terjessze a helyi közösségek szintjén is, elősegítve ezzel azok végrehajtását. Ezen túlmenően a Bizottság arra kéri a Részes Államot, hogy továbbra is disszeminálja minden érintett körében a CEDAW Egyezményt, annak Kiegészítő Jegyzőkönyvét és joggyakorlatát, valamint a Bizottság Általános ajánlásait.

További szerződések ratifikálása

43. A Bizottság észrevételezi, hogy hét fő nemzetközi emberi jogi dokumentum rendelkezéseinek Részes Állam általi betartása elősegítené, hogy a nők nagyobb mértékben élhessenek emberi jogaikkal és alapvető szabadságaikkal az élet minden területén.

 (Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; A faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény; A nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló Egyezmény; Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód ellen; Egyezmény a gyermek jogairól,Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól.)

A Bizottság ezért arra ösztönzi a Részes Államot, hogy fontolja meg azoknak a szerződéseknek a ratifikálását, amelyeknek még nem részese, például a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményét, illetve a minden személy kényszerített eltüntetéstől való megvédéséről szóló nemzetközi egyezményét.

A Záró Észrevételek utánkövetése

44. A Bizottság arra kéri a Részes Államot, hogy két éven belül nyújtson írásbeli tájékoztatást a fentebbi 21. bekezdés a), b) és g) pontjában; a 31. bekezdés b) és c), valamint a 33. bekezdés b) pontjában tett ajánlások végrehajtása érdekében tett lépésekről.

A következő jelentés elkészítése

45. A Bizottság felkéri a Részes Államot arra, hogy 9. időszakos jelentését 2017. márciusban nyújtsa be.

46. A Bizottság arra kéri a Részes Államot, hogy vegye figyelembe a „Harmonizált irányelvek a nemzetközi emberi jogi szerződéseken alapuló jelentéstételről, ideértve az általános törzsdokumentumról és a szerződés-specifikus dokumentumokról szóló irányelveket” című dokumentumot (HRI/MC/2006/3 és Corr.1).

Fordítás:Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 

http://noierdek.hu/?p=719