Az
uniós jogalkotás három intézmény feladata:
- A Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat képviselik
- Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli, amelynek tagjait a tagállami kormányok nevezik ki.
- A tagállami kormányok érdekképviseleti intézménye az Európai Unió Tanácsa
- A tagállamok és az EU vezetői az Európai Tanács keretében határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat.
- a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat;
- a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot;
- a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést.
- a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog szorgalmazása, a nők kreativitását és termelékenységét kiaknázva a valamennyi ágazatban való egyenlő részvételük biztosítása, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében;
- a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog megteremtése, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció felszámolása, a foglalkoztatáshoz és az anyasághoz való szankcióktól mentes jog;
- a bérek és a nyugdíjak helyreállítása, a munkanélküliség, betegség, anyaság vagy apaság, rokkantság és öregség esetére nyújtott megfelelő szociális védelem, és minden nő számára egyenlő hozzáférés az ingyenes és a minőségi közegészségügyi szolgáltatásokhoz;
- a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, továbbá a prostitúció, illetve a leány- és gyermekkereskedelem elterjedését kiváltó okok és tényezők megelőzése, valamint az erőszak áldozatává nőket támogató szervezeteknek és intézményeknek nyújtott finanszírozás növelése
E
három intézmény a rendes jogalkotási (régebben együtdtöntési) eljárás keretében
fogadja el az Unió-szerte alkalmazandó szakpolitikákat és jogszabályokat. Az alapelv
az, hogy a Bizottság új jogszabályokat javasol és a Parlament, valamint a
Tanács elfogadja őket. A végrehajtásért a Bizottság és a tagállamok felelnek. A
jogszabályok megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása a
Bizottság feladata.
2014. május 25-én az Európai Parlament
magyarországi képviselőire szavazunk.
Az
Európai Parlament tagjai – az uniós választópolgárok által ötévente közvetlenül
megválasztott képviselők – a polgárok érdekeit képviselik. A Parlament az
Európai Unió Tanácsa mellett az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.
A
Parlament három fő feladatot lát el. Ezek a következők:
Az EP –ban a képviselők nem ország, hanem politikai hovatartozás
szerint ülnek, a politikai pártok csoportokba szerveződtek a parlamentben. A
képviselők szakosodott, állandó bizottságokba tömörülnek a plenáris ülésszakok előkészítése
céljából. Mivel a plenáris üléseken már általában egyeztetett javaslatok
tárgyalására törekednek, a legkeményebb vitákra a bizottságokban kerül sor. A
viták célja a legvállalhatóbb kompromisszum elérése, és mivel egyik pártnak
sincsen egyedül többsége, csak hosszas egyeztetések során, kölcsönös
engedmények árán alakulhat ki egyetértés
Jelenleg
20 állandó bizottság működik, melyekből a nők jogaival foglalkozó bizottság
munkáját mutatjuk be kicsit részletesebben, az utolsó három jelentésén
keresztül.
FEMM Nők jogai és esélyegyenlőség
Az Európai Parlament Bizottsága
A bizottság hatásköre a
következőkre terjed ki:
1. a nők jogainak
meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó közösségi
intézkedésekben,
2. a nők jogainak
előmozdítása harmadik országokban,
3. az esélyegyenlőségi
politika, beleértve a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét és az
egyenlő munkahelyi bánásmódot,
4. a nemen alapuló
megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetése,
5. a nemek közötti
esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi
politika területén,
6. a nők jogait érintő
nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása,
7. nőket érintő
tájékoztatáspolitika.
Legutóbbi jelentések:
A szexuális kizsákmányolásról és a prostitúcióról, valamint ezeknek a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról
A
jelentés megállapítja, hogy ha a prostitúciót a nők emberi jogai megsértésének
tekintjük, az segíti a nők prostitúciótól való távolmaradását
Ez
a jelentés nem a prostituált nők ellen irányul. A prostitúció ellen, azonban a
prostituált nők érdekében emel szót. Azzal, hogy azt javasolja, a vásárlót – a
szexuális szolgáltatást vásárló férfit – tekintsék a bűnös félnek, nem pedig a
prostituált nőt, ez a jelentés az egész Európai Unióban egy újabb lépést jelent
a nemek közötti teljes körű egyenlőség felé vezető úton.
Jelentés a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a nők elleni erőszakról
A jelentés szerint: Uniós jogalkotási aktusra van szükség a nők elleni erőszak megelőzése területén megvalósuló tagállami fellépés előmozdítására és támogatására
A nők
elleni erőszak az emberi jogok durva megsértése és a nemi alapú
megkülönböztetés egyik formája. A nemek közötti egyenlőtlenség
kiváltó oka, mivel akadályozza a nők gazdasági, társadalmi, politikai és
kulturális életben való részvételét. Az erőszakkal szembesülő
nők hosszú távon súlyos lelki és fizikai traumákat szenvednek el. A nők elleni erőszak ezen kívül jelentős gazdasági
terhet jelent az egészségügyi kiadásokat, a rendőrségi és jogi költségeket,
valamint a kiesett termelést és béreket tekintve.
Európában
a nők 20-25%-ának volt része felnőtt élete során legalább egyszer fizikai
erőszakban, és több mint 10%-ukat ért szexuális erőszak, amely során fizikai
erőszakot alkalmaztak velük szemben. A nők mintegy
45%-a szenvedett el életében valamiféle erőszakot, továbbá Európában a nők
12-15%-a családon belüli erőszakot kénytelen elszenvedni, amelynek
következtében az Európai Unióban naponta hét nő veszti életét.
Jelentés a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban, 2012
Magyarországot
is érintő megállapítás:
2012-ben a tagállamok nemzeti
parlamentjeiben a képviselők 3/4-e volt férfi, és a női képviselők legmagasabb,
30%-ot meghaladó arányával Svédország, Finnország, Dánia, Belgium, Hollandia,
Szlovénia, Spanyolország és Németország büszkélkedhetett, szemben a kevesebb,
mint 10% női képviselőt felmutató országokkal, Máltával és Magyarországgal;
2012-ben az
Eu-ban a szegénység veszélye a nők
26%-át és a férfiak 23,9%-át fenyegette. Bár egyes országokon belül is vannak jelentős
különbségek, azok még nagyobbak az egyes országok között. A szegénység a
tagállamok kétharmadában fokozódott, a fennmaradó egyharmadban azonban nem
változott
Nők millióinak
problémája a munkanélküliség, a bizonytalan foglalkoztatás, a bérek és nyugdíjak
reálértékének csökkenése, az alacsony bérek és a bérdiszkrimináció. A fiatalok
körében 23,1 % a munkanélküliség, s ezen belül a fiatal nőket fokozottan
sújtják a munkaerőpiacra való bejutás nehézségei, és a bizonytalan
foglalkoztatás. Mindez aláássa gazdasági függetlenségüket, és ennek híján az
egyenlő részvétel sem valósul meg.
Egyre több a
női munkavállaló, aki saját – és gyakran munkanélküliséggel sújtott
családtagjai – megélhetésének biztosítása érdekében a munkavégzést kiegészítő
tevékenységgel ötvözi.
2012-ben 25,4
millió gyermeket fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség
drámai társadalmi problémája, amellyel az esetek többségében a nőknek kell
megbirkózni, és az ezzel járó hatásokat is nekik kell enyhíteniük. A közszolgáltatások
területén történt költségvetési megszorítások nyomán az oktatáshoz és az
egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén is hiányosságok mutatkoznak. A
szociális juttatások megnyirbálása – amellyel sok családnak kell szembenéznie –
még súlyosabb következményekkel jár, ha munkanélküliség is kíséri.
A fentiek
következtében a nők politikai, társadalmi, közösségi és kulturális életben való
szerepvállalásának oly sokat emlegetett erősítése – különösen az alacsonyabb
társadalmi rétegekhez tartozó nők esetében – egyértelműen sérül.
A válság, amelyet napjainkban „gazdasági és
pénzügyi válságnak” szokás titulálni, a demokrácia és a nemek közötti
egyenlőség válsága is. Olyan évszázados társadalmi vívmányok válsága,
amelyekért nők nemzedékei harcoltak.
A jelentés az alábbi
intézkedéseket javasolja a jelenlegi gazdasági és szociális politikák
ellensúlyozására:
- a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog szorgalmazása, a nők kreativitását és termelékenységét kiaknázva a valamennyi ágazatban való egyenlő részvételük biztosítása, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében;
- a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog megteremtése, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció felszámolása, a foglalkoztatáshoz és az anyasághoz való szankcióktól mentes jog;
- a bérek és a nyugdíjak helyreállítása, a munkanélküliség, betegség, anyaság vagy apaság, rokkantság és öregség esetére nyújtott megfelelő szociális védelem, és minden nő számára egyenlő hozzáférés az ingyenes és a minőségi közegészségügyi szolgáltatásokhoz;
- a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, továbbá a prostitúció, illetve a leány- és gyermekkereskedelem elterjedését kiváltó okok és tényezők megelőzése, valamint az erőszak áldozatává nőket támogató szervezeteknek és intézményeknek nyújtott finanszírozás növelése