2014. május 21., szerda

Európai Unió intézményei, FEMM bizottság

Az uniós jogalkotás három intézmény feladata:

  • A Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat képviselik
  • Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli, amelynek tagjait a tagállami kormányok nevezik ki.
  • A tagállami kormányok érdekképviseleti intézménye az Európai Unió Tanácsa
  • A tagállamok és az EU vezetői az Európai Tanács keretében határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat.
  • a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat;
  • a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot;
  • a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést.
  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog szorgalmazása, a nők kreativitását és termelékenységét kiaknázva a valamennyi ágazatban való egyenlő részvételük biztosítása, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében;
  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog megteremtése, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció felszámolása, a foglalkoztatáshoz és az anyasághoz való szankcióktól mentes jog;
  • a bérek és a nyugdíjak helyreállítása, a munkanélküliség, betegség, anyaság vagy apaság, rokkantság és öregség esetére nyújtott megfelelő szociális védelem, és minden nő számára egyenlő hozzáférés az ingyenes és a minőségi közegészségügyi szolgáltatásokhoz;
  • a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, továbbá a prostitúció, illetve a leány- és gyermekkereskedelem elterjedését kiváltó okok és tényezők megelőzése, valamint az erőszak áldozatává nőket támogató szervezeteknek és intézményeknek nyújtott finanszírozás növelése

E három intézmény a rendes jogalkotási (régebben együtdtöntési) eljárás keretében fogadja el az Unió-szerte alkalmazandó szakpolitikákat és jogszabályokat. Az alapelv az, hogy a Bizottság új jogszabályokat javasol és a Parlament, valamint a Tanács elfogadja őket. A végrehajtásért a Bizottság és a tagállamok felelnek. A jogszabályok megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása a Bizottság feladata.

2014. május 25-én az Európai Parlament magyarországi képviselőire szavazunk.
Az Európai Parlament tagjai – az uniós választópolgárok által ötévente közvetlenül megválasztott képviselők – a polgárok érdekeit képviselik. A Parlament az Európai Unió Tanácsa mellett az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.
A Parlament három fő feladatot lát el. Ezek a következők:
Az EP –ban a képviselők nem ország, hanem politikai hovatartozás szerint ülnek, a politikai pártok csoportokba szerveződtek a parlamentben. A képviselők szakosodott, állandó bizottságokba tömörülnek a plenáris ülésszakok előkészítése céljából. Mivel a plenáris üléseken már általában egyeztetett javaslatok tárgyalására törekednek, a legkeményebb vitákra a bizottságokban kerül sor. A viták célja a legvállalhatóbb kompromisszum elérése, és mivel egyik pártnak sincsen egyedül többsége, csak hosszas egyeztetések során, kölcsönös engedmények árán alakulhat ki egyetértés
Jelenleg 20 állandó bizottság működik, melyekből a nők jogaival foglalkozó bizottság munkáját mutatjuk be kicsit részletesebben, az utolsó három jelentésén keresztül.

FEMM Nők jogai és esélyegyenlőség

Az Európai Parlament Bizottsága


A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

1. a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó közösségi intézkedésekben,
2. a nők jogainak előmozdítása harmadik országokban,
3. az esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét és az egyenlő munkahelyi bánásmódot,
4. a nemen alapuló megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetése,
5. a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi politika területén,
6. a nők jogait érintő nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása,
7. nőket érintő tájékoztatáspolitika.


Legutóbbi jelentések:


A szexuális kizsákmányolásról és a prostitúcióról, valamint ezeknek a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról

A jelentés megállapítja, hogy ha a prostitúciót a nők emberi jogai megsértésének tekintjük, az segíti a nők prostitúciótól való távolmaradását
Ez a jelentés nem a prostituált nők ellen irányul. A prostitúció ellen, azonban a prostituált nők érdekében emel szót. Azzal, hogy azt javasolja, a vásárlót – a szexuális szolgáltatást vásárló férfit – tekintsék a bűnös félnek, nem pedig a prostituált nőt, ez a jelentés az egész Európai Unióban egy újabb lépést jelent a nemek közötti teljes körű egyenlőség felé vezető úton.

Jelentés a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a nők elleni erőszakról

A jelentés szerint: Uniós jogalkotási aktusra van szükség a nők elleni erőszak megelőzése területén megvalósuló tagállami fellépés előmozdítására és támogatására
A nők elleni erőszak az emberi jogok durva megsértése és a nemi alapú megkülönböztetés egyik formája. A nemek közötti egyenlőtlenség kiváltó oka, mivel akadályozza a nők gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életben való részvételét. Az erőszakkal szembesülő nők hosszú távon súlyos lelki és fizikai traumákat szenvednek el. A nők elleni erőszak ezen kívül jelentős gazdasági terhet jelent az egészségügyi kiadásokat, a rendőrségi és jogi költségeket, valamint a kiesett termelést és béreket tekintve.
Európában a nők 20-25%-ának volt része felnőtt élete során legalább egyszer fizikai erőszakban, és több mint 10%-ukat ért szexuális erőszak, amely során fizikai erőszakot alkalmaztak velük szemben. A nők mintegy 45%-a szenvedett el életében valamiféle erőszakot, továbbá Európában a nők 12-15%-a családon belüli erőszakot kénytelen elszenvedni, amelynek következtében az Európai Unióban naponta hét nő veszti életét.


Jelentés a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban, 2012

Magyarországot is érintő megállapítás:
2012-ben a tagállamok nemzeti parlamentjeiben a képviselők 3/4-e volt férfi, és a női képviselők legmagasabb, 30%-ot meghaladó arányával Svédország, Finnország, Dánia, Belgium, Hollandia, Szlovénia, Spanyolország és Németország büszkélkedhetett, szemben a kevesebb, mint 10% női képviselőt felmutató országokkal, Máltával és Magyarországgal;
2012-ben az Eu-ban a  szegénység veszélye a nők 26%-át és a férfiak 23,9%-át fenyegette. Bár egyes országokon belül is vannak jelentős különbségek, azok még nagyobbak az egyes országok között. A szegénység a tagállamok kétharmadában fokozódott, a fennmaradó egyharmadban azonban nem változott
Nők millióinak problémája a munkanélküliség, a bizonytalan foglalkoztatás, a bérek és nyugdíjak reálértékének csökkenése, az alacsony bérek és a bérdiszkrimináció. A fiatalok körében 23,1 % a munkanélküliség, s ezen belül a fiatal nőket fokozottan sújtják a munkaerőpiacra való bejutás nehézségei, és a bizonytalan foglalkoztatás. Mindez aláássa gazdasági függetlenségüket, és ennek híján az egyenlő részvétel sem valósul meg.
Egyre több a női munkavállaló, aki saját – és gyakran munkanélküliséggel sújtott családtagjai – megélhetésének biztosítása érdekében a munkavégzést kiegészítő tevékenységgel ötvözi.
2012-ben 25,4 millió gyermeket fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség drámai társadalmi problémája, amellyel az esetek többségében a nőknek kell megbirkózni, és az ezzel járó hatásokat is nekik kell enyhíteniük. A közszolgáltatások területén történt költségvetési megszorítások nyomán az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén is hiányosságok mutatkoznak. A szociális juttatások megnyirbálása – amellyel sok családnak kell szembenéznie – még súlyosabb következményekkel jár, ha munkanélküliség is kíséri.
A fentiek következtében a nők politikai, társadalmi, közösségi és kulturális életben való szerepvállalásának oly sokat emlegetett erősítése – különösen az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozó nők esetében – egyértelműen sérül.
A válság, amelyet napjainkban „gazdasági és pénzügyi válságnak” szokás titulálni, a demokrácia és a nemek közötti egyenlőség válsága is. Olyan évszázados társadalmi vívmányok válsága, amelyekért nők nemzedékei harcoltak.
A jelentés az alábbi intézkedéseket javasolja a jelenlegi gazdasági és szociális politikák ellensúlyozására:

  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog szorgalmazása, a nők kreativitását és termelékenységét kiaknázva a valamennyi ágazatban való egyenlő részvételük biztosítása, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében;
  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog megteremtése, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció felszámolása, a foglalkoztatáshoz és az anyasághoz való szankcióktól mentes jog;
  • a bérek és a nyugdíjak helyreállítása, a munkanélküliség, betegség, anyaság vagy apaság, rokkantság és öregség esetére nyújtott megfelelő szociális védelem, és minden nő számára egyenlő hozzáférés az ingyenes és a minőségi közegészségügyi szolgáltatásokhoz;
  • a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, továbbá a prostitúció, illetve a leány- és gyermekkereskedelem elterjedését kiváltó okok és tényezők megelőzése, valamint az erőszak áldozatává nőket támogató szervezeteknek és intézményeknek nyújtott finanszírozás növelése

2014. május 14., szerda

Szakállas kormány

A szakáll a hatalom és a tolerancia mércéje


Az idei Eurovíziós Dalfesztivál nyertese Conchita Wurst, drag queen előadóművész. A drag queen kategória alá tartozik mindenki, aki túlöltözik, hogy szórakozzon vagy szórakoztasson. Legyen az akár férfi, akár nő, és legyen bármilyen szexuális beállítottságú.
Európa keleti felén a politikusok egy része, a hívő világ a keresztény Európa elleni provokációnak tekintette Conchita Wurst megjelenését. Tiltakoztak a szerződésben vállalt közszolgálati televíziós közvetítés ellen, kirakat-toleranciának nevezve azt az evidenciát, hogy mindenki annyira lehessen önmaga, amennyire lehetséges és amennyire bátor. A szavazó nézők ezt másképp gondolták, ez egyértelmű az elért magas pontszámból.
A kérdés az, kit és miért zavar egy szakállas nő, vagy a nőiességét megélő szakállas férfi? Miért a transzszexuális emberek ellen, miért a homoszexuális emberek ellen, miért a különbözőség ellen támadnak kiapadhatatlan haraggal a szélső és közép jobb hangadói?
A szakáll az óidők óta a hatalom jelképe. A gyermekfáraók pótszakállat kaptak, a pátriárkák korában a bölcsesség és érettség szimbóluma, az iszlámban nincs nagyobb szégyen, mint valakinek a szakállát megcibálni.
A szakállas nő vicc, mutogatni kell a Ligetben, vagy agyonverni, mint hatalmi jelképpel visszaélő, viselésére méltatlan személyt.
A szakáll azonos a több ezer éves férfiuralommal, és az a szabályszegő, aki önként elhagyja a férfitársadalom közösségét, a legnagyobb számkivetettségre számíthat.  Hiába a szakáll, ha azt a női identitást felvállaló férfi viseli. A konvenciók ilyen fokú áthágása komoly büntetéssel jár: kirekesztéssel, megkövezéssel és számtalan, a keresztény európai értékek hanyatlása fölötti gyászbeszédet eredményez. Nem véletlen, hogy a hatalom birtoklói a leghangosabbak, a szakáll tekintélyelvű, a hatalom nem tűri a másságot, a hatalom törvényben rögzíti a család fogalmát, kizárva belőle a nem heteronormatív adófizető állampolgárokat.

Ezért a Civil Női Kormány szolidaritása jeléül, kiállva az alapvető demokratikus értékek mellett önként szakállat növeszt a transzszexuális és LMBTQIA emberek jogai érdekében, képviselve a szabadság és egyenlőség eszméjét. Ez a gesztusunk a hatalom kiegyenlítésének igényéről is szól, az igazságos társadalomról, ahol a férfiak és a nők nem a nemi hovatartozás alapján részesülnek az elérhető javakból és pozíciókból.



2014. május 4., vasárnap

A CIVIL NŐI KORMÁNY ANYÁK NAPI KÖZLEMÉNYE


         Anyák napja alkalmából a Civil Női Kormány arra kívánja felhívni a jövő héten összeülő országgyűlés régi és új tagjainak figyelmét, hogy a népességszaporulatot nem a nők gyerekszüléssel kapcsolatos döntési jogait korlátozó intézkedésekkel lehet elérni, hanem a gyermekes nők helyzetének radikális javításával. Az anyaság akkor válik vonzóvá, ha az állam és a társadalom hatékony lépéseket tesz annak érdekében, hogy az anyák terheit csökkentsék. Ennek eszköze lehet, hogy az apák minél jobban részt vegyenek a gyerekvállalás körüli feladatokban, hogy elterjedjenek az alternatív munkavégzés különféle formái – távmunka, részmunka stb. –, hogy a napközbeni bölcsődei, óvodai gyerekellátás mindenki számára elérhetővé váljon, és hogy az otthoni munkavégzés anyagi elismerésben részesüljön. A gyereknevelés presztízsét emeli, ha az érte járó pénzbeli juttatást nem segélynek nevezik, összegét pedig nem a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz, hanem a minimálbérhez igazítják.


Kevésbé ismert szempont, hogy míg a pozitív szülésélmény serkenti a gyerekvállalási kedvet, addig a szülést puszta orvosi beavatkozás-sorozattá silányító gyakorlat nők tömegeit tántoríthatja el a következő gyerekeik világra hozatalától. A Civil Női Kormány üdvözli, hogy Magyarországon az előző kormányzati ciklusban végre életbe lépett néhány olyan jogszabály, mely igyekszik korszerűbb megközelítést megjeleníteni és jogi hátteret biztosítani az intézeten kívüli szülés területén is, illetve a szülésznőket is bevonja a várandósgondozás folyamatába. Ugyanakkor e jogszabályi változások nem hozhattak áttörést a háborítatlan gyerekvárás és szülés irányába, továbbra is az ún. orvosi modell uralkodik a szülészetben, ahol a többszörös diszkriminációnak kitett nők helyzete is sérülékenyebb. E téren a bábai modell térnyerése lenne a kívánatos, amelyben a szülésznők nem az orvosok alárendeltjeiként, hanem a kockázatmentes terhességek esetén önálló és teljes hatáskörrel rendelkező szakemberekként kísérik (és nem vezetik!) a nőket a várandósság és a szülés, valamint a gyermekágy időszakában.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azokban az országokban, ahol az intézeten kívüli szülés nem csak megtűrt, de államilag valóban elismert és támogatott választási lehetőség, ott ugyan az otthonszülések aránya a magyar helyzethez hasonlóan ugyanúgy 1% körül mozog, a kórházi szülések során azonban sokkal inkább alkalmazzák a háborítatlan szüléskísérés bábai hagyományait, ezzel örömteli és méltóságteljes eseménnyé téve a gyerekszülést.
Magyarországon a császármetszések aránya 2012-ben 35% volt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által javasolt maximum 15% helyett, a gátmetszések aránya pedig 61,96% (első szülések esetén 80% felettire becsülték) a WHO-ajánlás szerinti 2-20% ellenében.
Bár a politikusok rendszeresen hangot adnak aggodalmuknak a népesség fogyása miatt, ez mégsem a nők emberi jogait tiszteletben tartó állami beavatkozásokhoz vezet, hanem a korlátozó intézkedések indokául szolgál. Mára már közismert összefüggés, hogy az abortuszhoz való hozzáférés szigorítása az illegális terhesség-megszakítások számának növekedését, valamint az abortuszturizmus fellendülését eredményezi. Talán ezért is támogatja vagy enyhítené a magyar lakosság 71%-a a jelenlegi abortusz-szabályozást.
A magyar emberek fogamzásszabályozáshoz fűződő választási jogát korlátozza a 2013 decemberében elfogadott törvénymódosítás, mely kizárja a művi meddővé tétel alkalmazását bizonyos gyerekszám (3) vagy életkor (40) alatt.
A Civil Női Kormány elítéli azt az érvelést, mely a nő és a magzat jogát és érdekét szembeállítja egymással, s a magzatot használja fel arra, hogy a nők élete és teste feletti döntési jogot korlátozza. Meggyőződésünk, hogy a magzat sorsáról egyedül a terhes nő képes és jogosult döntést hozni az adott élethelyzete ismeretében, teljes körű felvilágosítást követően, legyen szó a terhesség folytatásáról vagy megszakításáról, a várandósgondozás mikéntjén át a szülés körülményeinek megválasztásáig. Javasoljuk, hogy az egészségügyi szakemberek is ismerjék el a szülőket mint partnereket, akiknek megfelelő, széleskörű tájékoztatást adnak,  mint a megszületett gyermek szoptatásával, oltatásával, nevelésével felmerülő valamennyi kérdésben kompetens döntéshozóknak.