2013. július 2-val jelent meg a
Kormány határozata, mely döntött a Városliget átfogó hasznosítási
koncepciójáról, mely szerint a Múzeumi Negyed létrehozásával egyidejűleg
történjen meg a Városliget egészének megújítása, családi kulturális -
szabadidős élményparkká alakítása. E döntést semmilyen hatástanulmány nem
előzte meg, így több, mint egy év telt el, mire elkészült a KPMG tanulmánya „A
Liget Budapest Projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a
nemzetgazdaságra”. E tanulmány 24,5 M. Ft-jába került az adófizetőknek, és a
versenyszférában is megirigyelhető, 10 éves megtérüléssel kecsegtet. Ugyanez a
cég készítette anno a Zsolnay negyed pozitív kicsengésű megvalósíthatósági
tanulmányát is, ahol a várt turistaroham elmaradását a műemléki épületekbe
beköltöztetett intézményekkel próbálják ellensúlyozni.
A KPMG anyagának címe
„nemzetgazdasági hatástanulmány”, ami széleskörű, összetett, egymásba fonódó
hatások elemzését sugallja. Az elkészült anyag azonban valójában nem vizsgálja
az összes nemzetgazdasági hatást, figyelmen kívül hagyja például a Városliget,
mint közpark jelenleg meglévő szerepét. Egy létesítménynek nemcsak az
adóbevételen keresztül van hatása a nemzetgazdaságra – egy jelentős rekreációs
funkciókkal rendelkező közparknak az oda látogatók és a környék lakosainak fizikai
és mentális egészségén keresztül is jelentős hatása van – a keletkezett
egészségnyereség a csökkenő betegállományon keresztül növeli a GDP-t, a
kevesebb betegség, hosszabb várható egészségben eltöltött élettartam csökkenti
az egészségügy költségvetési ráfordítás szükségleteit. Jó példa egy friss
felmérés – mely szerint az elhízás következtében kialakuló betegségek az
egészségügyi közkiadások kb 11 %-át, 207 milliárd forint kiadást jelentenek
évente. A
tanulmány ugyancsak nem számol a budapesti lakosok hétköznapi életére gyakorolt
hatásával, és ennek nemzetgazdasági következményével sem:
- közlekedési hatás: tömegközlekedés, parkolás
- időmérleg, fogyasztási szokások változásának hatása egyéb szektorokra
- környezeti változások: mikroklíma, légszennyezettség, légáram
A
tanulmány a nemzetgazdasági hatásokat leszűkíti a Liget projekttől elvárt
adóbevételek vizsgálatára. A kedvező számítások érdekében azonban itt is
jelentős, a valóságos helyzetet torzító korlátozásokkal veszi figyelembe a
projekt következményeit:
- A Városligetben működő, illetve oda áthelyezett intézményeket vizsgálja, nem a teljes beruházási projekt gazdaságosságát. A teljes beruházásba ugyanis beletartozik az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (Szabolcs utcai kórház területe) felépítése, és a Komáromi Erőd felújítása, valamint a KPMG által is elismerten, a kalkulációból hiányzó közlekedésszervezés ráfordításai, és a parkolás megoldása is (legalább 2500 járműre).
- Hiányzik a projekt következtében megszűnő funkciók pótlásának ráfordításigénye - ilyen például a jelenleg a Szabolcs utcai kórház területén működő, a budapesti hajléktalanokat ellátó egészségügyi szolgáltatások elhelyezése.
- Semmilyen gazdasági, avagy marketing elemzés sem támasztja alá, hogy a Múzeum negyed Városligetbe történő telepítése extra turista keresletet fog generálni. Ennek hiányában akár a Holdon is – de még inkább egy rozsdazónában is ugyanilyen gazdasági eredménnyel is megépülhetne a Múzeumi Negyed.
- A számítások szerint a tervezett többletbevétel majdnem 60%-át a jelenleg is a Városligetben működő intézmények adnák, közöttük olyanok, akik nem is érintettek a beruházásban (Széchenyi fürdő, Műjégpálya) – miközben a teljes beruházásnak kevesebb, mint fele jut ezekre az intézményekre. A tervezet látogatószám növekedés az érintett intézmények fizikai korlátait is feszegetik (Állatkert 46 %, Széchenyi fürdő 11 %). Viszont e számítás szerint a Városliget megújítása, a park rendbetétele és az ott működő intézmények felújítása önmagában is jelentős nemzetgazdasági eredményt hoz, mindenféle új múzeumok megépítése nélkül.
- A számítás súlyos, és alá nem támasztott becsléseket tartalmaz. Pld: A Liget projekttől elvárt, évi 600 ezres turista többlet 60 ezer Ft-ot fog költeni naponta, míg a jelenleg hozzánk látogató turisták napi átlagos költése 20 ezer Ft. A Liget projekt fenntartási költségeit a KPMG a várható többletforgalomból származó adóbevétel 50%-ában határozza meg. Azaz jelenleg még semmilyen számítás, kalkuláció nincs arra, hogy a tervezett Múzeum negyed működtetése valójában mennyibe kerülne évenként az adófizetőknek.
- A legsúlyosabb hiba, hogy a tervezett „bevétel növekedés” forrása elsősorban a hazai kereslet – azonban a Liget projekt lététől önmagában nem fogunk többet keresni, tehát valami más fogyasztás kárára költjük majd el a pénzünket a Ligetben. Nemzetgazdaságilag nincs jelentős eltérés, hogy a Nemzeti Múzeumban költjük el a pénzünket, vagy a Szépművészeti Múzeumban, azaz a hazai kereslet nem számítható be egy az egyben adóbevételt növelő tiszta fogyasztásnövekedésként. Ebben az esetben viszont borul a számítás….
A KPMG tanulmányának eredménye,
azaz hogy 10 év alatt megtérül a Liget projekt beruházás, nem igaz - túl sok
szempont, közvetett és közvetlen hatás nem került számításba véve. Ezen felül az is jelentős probléma az, hogy
„gazdaságossági” indokkal a lakosság szerzett jogait csorbítják, nem kérik ki
véleményüket, hogy mi történjék a városukban, miközben e beruházás
következményei az ő életkörülményeiket alapvetően befolyásolják.
(A CNK Városligeti lakossági fórumán elhangzott előadás anyaga)
