2015. december 7., hétfő

Késedelmes bér


Az elmúlt napokban több hír is szólt arról, hogy a közszférában dolgozók közül több százezren csak késéssel kapják meg a decemberi fizetésüket. 
A Magyar Államkincstár közleménye alapján a novemberi bérek késedelmes decemberi kifizetéséért NEM a központosított illetmény-számfejtő rendszerre való átállás (KIRA), hanem a munkáltató intézmények a felelősek.
Jogszabályi előírások alapján a közszolgálati jogviszonnyal rendelkezőknek a hónap 5., a közalkalmazottaknak és a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatottaknak a hónap 10. napjáig kell megkapniuk a munkabérüket. Azonban egyes helyi gyakorlatok, megállapodások ettől kedvezően eltérhetnek, és korábbi bérfizetési napot határozhatnak meg – a munkáltató intézményeknek viszont ezt kellene betartaniuk!
A munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Mivel a jogszabályban meghatározott (közszolgálati jogviszony esetén) dátum, azaz 5-e most decemberben szombatra esik, a bér utalást csütörtökön, 3-án kellett az intézményeknek elindítaniuk a munkanapi megérkezés érdekében. Evvel az eljárással persze csak a jogszabályi határidő kerül teljesítésre – a helyi gyakorlatok, megállapodások ettől kedvezőbb, korábbi időpontot is megjelölhetnek.
A késedelmes munkabér, mint pénzkövetelés jogkövetkezményeit a polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal (1,5 %). A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be.
Rövid késés esetén ez a kamat szinte névleges – egy 80.000 Ft-os bér 5 napos késése esetén kb. 17 Ft, azaz jóval kevesebb, mint amekkora károkat a kiszámolt családi költségvetésekben a munkabér késése okozhat. Viszont Lázár János miniszter a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a közszférában a késedelmes fizetés miatt bekövetkező többletköltségeket, károkat – pld. ilyen lehet a munkabér késése miatt felvett banki hitel kamata, az elmaradt hiteltörlesztés késedelmi kamata – fizetnie kell a munkáltatóknak.
A Magyar Államkincstár kéri, hogy akik bérfizetési késedelmet tapasztaltak, jelezzék ezt a Kincstár honlapján lévő kira.info@allamkincstar.gov.hu e-mail címen. Ilyen esetben a Kincstár haladéktalanul felveszi az érintett intézménnyel a kapcsolatot és tisztázza a késedelem valódi okát.
A Magyar Államkincstár közleménye:http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/oldalak/tartalom/5516/

2015. december 6., vasárnap

Nos, akkor lássuk a kormány és a parlament valódi tetteit!


Az Alkotmánybíróság a pozitív diszkrimináció mellett.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 15-i döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak - nőkhöz hasonlóan - 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést.
Az Ab-hez benyújtott indítványok többek között hivatkoznak az Alaptörvény azon rendelkezéseire, amelyek szerint: 
"Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti"; 
"Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”
Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg.

Nos, akkor lássuk a kormány és a parlament valódi tetteit!
A Civil Női Kormány felhívja a kormány és a parlament figyelmét, hogy az Alaptörvény szerint védje meg a nőket, és végre ratifikálják az Isztambuli Egyezményt.
A Civil Női Kormány felhívja a kormány figyelmét az Ab által elfogadott pozitív diszkrimináció alkalmazására, és ahogy számos európai ország tette, terjessze elő a választási törvény módosítását, amely a nemi kvóta bevezetésével növeli a nők politikai részvételének esélyét.
A Civil Női Kormány felhívja a kormány figyelmét a nők gazdasági életben meglévő hátrányainak csökkentése érdekében elfogadott uniós irányelvekre, és kéri, hogy azokat fogadja el és alkalmazza. 

Megjelent a CNK Facebook oldalán 2015. szeptember 16-án