Az
elmúlt időszakban megszaporodtak az egészségügy problémáiról szóló híradások –
és evvel együtt a különféle számszaki elemzések is. Nehéz kiigazodni a
„repkedő” százmilliárdok, fogalmak és arányszámok között, ezért megpróbálunk
egy kis áttekintést adni az egészségügy ráfordításainak alakulásáról. Az adatokhoz nyilvános adatbázisokat
használtunk – az OEP és a KSH interneten elérhető adatbázisait.
Gyógyító – megelőző ellátások:
A
hétköznapi ember számára a „klasszikus” egészségügyi ellátás, melyet a
biztosítottak (elvileg) térítés nélkül vehetnek igénybe, már ha eltekintünk a
hálapénzrendszer rákfenéjétől.
Ide
tartozik a háziorvosi ellátás, ügyelet, védőnői szolgálat, mentőszolgálat, járó
és fekvő beteg ellátás, diagnosztika, krónikus fekvőbeteg ellátás és otthoni
szakápolás.
A
terület költségeinek reálértékének megítélését nehezíti, hogy:
- 2011-ben ráfordítás növekedésként jelentkezett az egykulcsos SZJA miatti bérkompenzáció (egyébként a nettó bérek csökkentek volna a területen)
- 2012-ben egyes tételes elszámolású gyógyszerek átkerültek a gyógyszertámogatások közül a speciális finanszírozású fekvőbeteg ellátásba.
- A vizsgált időszakban többször volt Általános Forgalmi Adó kulcs növelés – az egészségügyben az ÁFA nem visszaigényelhető, így az adó növekedése automatikusan növeli a költségeket is.
A
gyógyító – megelőző ellátások reálértékét az OEP évente statisztikai évkönyvben
közzé teszi. A számításkor 1995-ös árakat vesz figyelembe, a könnyebb
összehasonlítás érdekében ezt átkonvertáltuk 2006-os bázisra, és megbecsültük a
2015-ös tény és 2016-os tervezett értékeket is.
A
számítások alapján hiába mutatható ki a (figyelem, nagy számok következnek) 270
milliárdos ráfordítás növekedés 10 év alatt, reálértéken lényeges változás nem
történt. Az egészségügyi „reformok” (a kórházbezárásoktól a nagytérségi ellátó
rendszerekig, és az egészségügy államosításáig) valójában csak a költségvetési
korlátok betartását, nem pedig a jobb egészségügyi ellátás nyújtását érték el.
Az alig növekvő várható élettartam adatok, a megbetegedési és halálozási
statisztikák is ezt támasztják alá.
Az
egészségügyi dolgozók bérrendezése immáron elkerülhetetlen – hiszen nélkülük
nem lesz ellátás. Külön probléma, hogy az államosított egészségügy
finanszírozási rendszere felett már régen eljárt az idő. Nemcsak a működési
kiadásokra nincs kellő fedezet (hiányzó gumikesztyű és növekvő adóság
állomány), hanem hiányzik a fenntartási, beruházási költségek áttekinthető,
(nemcsak EU-forrásból származó) rendszere. Többek között ennek köszönhető a
budapesti kórházak leromlott infrastruktúrája.
Az
egészségügyben óriási eszköz, informatikai, és eljárási innováció zajlik. A
hiányzó átfogó, és rugalmas fejlesztési, és fenntartási tervek és források híján a magyar
egészségügy követőből immáron leszakadóvá válik.
Gyógyszertámogatás:
Ha
sikeresen bejutottunk egy orvoshoz, és receptet ír fel nekünk – a
gyógyszertárban nem a teljes fogyasztói árat fizetjük ki, támogatást kapunk rá.
Ezek a tételek alkotják a gyógyszertámogatásként nyilvántartott ráfordítások
döntő többségét.
A
gyógyszertámogatások nettó értéke jelentősen csökkent az elmúlt években –
részben a generikus (olcsóbb) gyógyszerek alkalmazásának következtében. Ez a
megtakarítás azonban csak az államkasszában jelentkezett, a lakosság térítési
díjakra fizetett ráfordításai lényegében nem változtak 2009 óta.
A
gyógyszertámogatások reálértékét az OEP évente statisztikai évkönyvben közzé
teszi. A számításkor 1995-ös árakat vesz figyelembe, a könnyebb összehasonlítás
érdekében ezt átkonvertáltuk 2006-os bázisra, és megbecsültük a 2015-ös tény és
2016-os tervezett értékeket is.
Egészségügyi ráfordítások a GDP %-ban
Az egészségügyi ráfordítások
nagyságát nemzetközi összehasonlításban az adott ország nemzeti össztermékéhez,
GDP-jéhez viszonyítják. E mutató kiszűri a gazdasági potenciálokban meglévő
különbségeket – és csak a szándékra koncentrál, azaz, hogy a megtermelt
jövedelem mekkora részét költi az adott ország egészségügyre, és eltekint
attól, hogy ez egy főre vetítve mekkora összeg.
Magyarországon a kormányzati
alrendszer (ez a KSH elnevezése) a GDP csökkenő arányát fordítja az
egészségügyre az elmúlt években, melyet a háztartások (azaz a magánszemélyek)
nem tudnak „kipótolni”, így e ráfordítások csökennek.
GDP %-ban
|
2006.
|
2007.
|
2008.
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012.
|
2013.
|
Kormányzati alrendszerek
|
5,4%
|
4,9%
|
4,8%
|
4,8%
|
4,9%
|
4,8%
|
4,7%
|
4,7%
|
Önkéntes egészségügy-finanszírozási
alrendszerek
|
0,5%
|
0,5%
|
0,5%
|
0,6%
|
0,6%
|
0,6%
|
0,6%
|
0,5%
|
Háztartások
|
2,0%
|
1,9%
|
1,9%
|
1,9%
|
2,1%
|
2,1%
|
2,2%
|
2,1%
|
Összesen
|
7,8%
|
7,3%
|
7,1%
|
7,3%
|
7,6%
|
7,6%
|
7,5%
|
7,3%
|
Az egészségügyi közkiadások hazai
aránya 2006-hoz viszonyítva csökken, és nemzetközi szinten is alacsony. A
visegrádi országok GDP-jük 6%-át, a fejlett országok 8-10%-át költik egészségügyre.
Egy kis számtannal megállapítható, hogy mennyi plusz forrás lenne szükséges a
nemzetközi arányszámok eléréséhez.
Itt azért szükséges egy kis
kiegészítés: a nemzetközi arányszámok csak „irányítószámok”, egy keret, melyen
belül a hazai lakosság tényleges igényeihez igazított egészségügyi kapactásokat
kellene működtetni. És erre a mai hazai egészségügy szerkezete, elérési
lehetőségei és irányítási rendszere nem megfelelő – sokrétű változtatás kell,
nemcsak pénz. Egyértelmű irányok
szükségesek, amelyek transzparens döntéseket eredményezhetnek olyan, az egész
országot érintő kérdésekben, mint az esélyegyenlőség, és a méltányosság.
Táblázatok:
Gyógyító –
megelőző ellátások:
Mrd.
Ft.
|
2006.
|
2007.
|
2008.
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012.
|
2013.
|
2014.
|
2015.
|
2016. költségvetés
|
Gyógyító
megelőző ellátások
|
714,0
|
718,7
|
757,2
|
719,0
|
791,0
|
806,9
|
842,1
|
908,0
|
945,6
|
960,6
|
982,4
|
2012-től szakellátások között elszámolt
tételes gyógyszer
|
-32,4
|
-37,0
|
-48,1
|
-57,4
|
-44,3
|
||||||
2015-ös kórház konszolidáció, nem az E alap
terhére
|
60,0
|
||||||||||
Gyógyító megelőző ellátások
összehasonlítható adat
|
714,0
|
718,7
|
757,2
|
719,0
|
791,0
|
806,9
|
809,6
|
871,1
|
897,6
|
963,2
|
938,1
|
Mrd.
Ft.
|
2006.
|
2007.
|
2008.
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012.
|
2013.
|
2014.
|
2015.
|
2016. költségvetés
|
Gyógyító
megelőző ellátások összesen
|
714,0
|
718,7
|
757,2
|
719,0
|
791,0
|
806,9
|
842,1
|
908,0
|
945,6
|
960,6
|
982,4
|
1995.
áron
|
224,4
|
218,2
|
219,5
|
195,8
|
204,9
|
202,7
|
203,3
|
216,5
|
226,1
|
229,7*
|
234,9*
|
2006.
áron
|
714,0
|
694,3
|
698,5
|
623,0
|
652,1
|
644,9
|
646,9
|
688,8
|
719,5
|
730,8*
|
747,4*
|
Változás
előző évhez
|
-2,7%
|
0,6%
|
-10,8%
|
4,7%
|
-1,1%
|
0,3%
|
6,5%
|
4,4%
|
1,6%
|
2,3%
|
|
Változás
2006. évhez
|
-2,7%
|
-2,2%
|
-12,7%
|
-8,7%
|
-9,7%
|
-9,4%
|
-3,5%
|
0,8%
|
2,4%
|
4,7%
|
Gyógyszertámogatás:
Mrd. Ft.
|
2006.
|
2007.
|
2008.
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012.
|
2013.
|
2014.
|
2015.
|
2016. költségvetés
|
Gyógyszertámogatás
|
388,7
|
323,6
|
325,7
|
343,2
|
357,2
|
376,9
|
315,1
|
296,0
|
302,3
|
326,2
|
305,1
|
Gyógyszertárak
juttatása egyéb kiadások között
|
-
|
3,6
|
3,6
|
3,6
|
3,6
|
||||||
2012-től szakellátások között elszámolt
tételes gyógyszer
|
32,4
|
37,0
|
48,1
|
57,4
|
44,3
|
||||||
Gyógyszergyártók
és forgalmazók befizetései
|
-21,2
|
-31,4
|
-38,8
|
-43,5
|
-50,9
|
-59,6
|
-75,1
|
-58,7
|
-57,4
|
-65,3
|
-58,0
|
Gyógyszertámogatás
összehasonlítható adat
|
367,5
|
292,2
|
286,9
|
299,6
|
306,3
|
317,2
|
272,4
|
277,9
|
296,6
|
322,0
|
295,0
|
Mrd.
Ft.
|
2006.
|
2007.
|
2008.
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012.
|
2013.
|
2014.
|
2015.
|
2016. költségvetés
|
Gyógyszertámogatás
|
388,7
|
323,6
|
325,7
|
343,2
|
357,2
|
376,9
|
315,1
|
296,0
|
302,3
|
326,2
|
305,1
|
1995.
áron
|
122,2
|
98,3
|
94,4
|
93,4
|
92,6
|
94,7
|
76,1
|
70,6
|
72,3
|
78,0*
|
73,0*
|
2006.
áron
|
388,7
|
312,7
|
300,4
|
297,3
|
294,5
|
301,2
|
242,1
|
224,6
|
230,1
|
248,3*
|
232,2*
|
Változás
előző évhez
|
-19,6%
|
-3,9%
|
-1,0%
|
-0,9%
|
2,3%
|
-19,6%
|
-7,2%
|
2,4%
|
7,9%
|
-6,5%
|
|
Változás
2006. évhez
|
-19,6%
|
-22,7%
|
-23,5%
|
-24,2%
|
-22,5%
|
-37,7%
|
-42,2%
|
-40,8%
|
-36,1%
|
-40,3%
|
Egészségügyi ráfordítások a GDP %-ban
Mrd.Ft. KSH
|
2006.
|
2007.
|
2008.
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012.
|
2013.
|
Kormányzati
alrendszerek
|
1 309,0
|
1 239,0
|
1 287,4
|
1 269,7
|
1 334,8
|
1 362,2
|
1 354,4
|
1 421,1
|
Önkéntes
egészségügy-finanszírozási alrendszerek
|
111,0
|
128,5
|
135,3
|
154,9
|
167,5
|
177,3
|
168,2
|
159,5
|
Háztartások
|
473,6
|
487,0
|
509,0
|
502,5
|
561,3
|
602,4
|
631,1
|
618,6
|
1 893,6
|
1 854,4
|
1 931,6
|
1 927,2
|
2 063,5
|
2 141,9
|
2 153,7
|
2 199,1
|
GDP %-ban
|
2006.
|
2007.
|
2008.
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012.
|
2013.
|
Kormányzati alrendszerek
|
5,4%
|
4,9%
|
4,8%
|
4,8%
|
4,9%
|
4,8%
|
4,7%
|
4,7%
|
Önkéntes egészségügy-finanszírozási
alrendszerek
|
0,5%
|
0,5%
|
0,5%
|
0,6%
|
0,6%
|
0,6%
|
0,6%
|
0,5%
|
Háztartások
|
2,0%
|
1,9%
|
1,9%
|
1,9%
|
2,1%
|
2,1%
|
2,2%
|
2,1%
|
Összesen
|
7,8%
|
7,3%
|
7,1%
|
7,3%
|
7,6%
|
7,6%
|
7,5%
|
7,3%
|
