A Liget Budapest Projekt helyett mire kellene költeni a 150 milliárd forintot?

A Civil Női Kormány nem támogatja a Liget Budapest Projekt megvalósítását. A projektet nem egyeztették sem szakmai, sem társadalmi szervezetekkel, nincsenek előkészítő hatástanulmányok, és az amúgy is túlterhelt területre káros további forgalmat generálni. Az építkezések veszélyeztetik a fákat, így a liget elveszti közpark-jellegét, és helyette szórakoztató negyeddé válik.

A belvárosban lakók egészségének védelmében további zöldterület-fejlesztés lenne kívánatos. Nem megengedhető, hogy bármilyen beruházás csökkentse a meglévő zöldfelületet! Azt javasoljuk, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy a múzeumnegyed valóban gazdasági hasznot hajt, helyezzék azt olyan területre, ahol barna mezős beruházásként uniós források igénybevételével megvalósítható. Például a rákosrendezői pályaudvar területe alkalmas lenne egy ilyen projekt megvalósítására.

A gazdaság fejlesztésére az uniós források igénybe vehetőek, de 150 milliárd forintnyi közpénzből olyan beruházásokat kell finanszírozni, amelyek társadalmi haszna egyértelmű.

A költségvetésből származó 150 milliárd forint elköltésére ezért a Civil Női Kormány az alábbiakban olyan javaslatokat tesz, amelyeknek azonnali a társadalmi, és hosszabb távú a gazdasági hasznuk. Olyan javaslatokat teszünk, amelyek hiányt pótolnak, és azonnali életminőség-javulást biztosítanak a családok, nők, férfiak, anyák, apák és gyermekeik számára.

• Zöldterület-fejlesztés nagyvárosokban – 1milliárd Ft
• Közintézmények kerékpáros-baráttá alakítása, fenntartható közlekedés támogatása – 5 milliárd Ft
• A nagyvárosok közlekedési eszközeinek energiahatékony felújítása - 24 milliárd Ft
• Gyermek CT-k (olyan berendezések, amelyekkel altatás nélkül lehet vizsgálatokat végezni) vásárlása - 1 milliárd Ft
• Légzőszervi, asztmás gyermekek rehabilitációs és állapotfenntartó, bennlakásos központja, sóbarlangok ingyenessé tétele  - 7 milliárd Ft
• Egészségügyi intézmények határidőn túli tartozásainak rendezése - 52 milliárd Ft
• Bántalmazott nők menedékotthonainak kiépítése, ambuláns ellátása - 20 milliárd Ft
• Közétkeztetés szélesítése az arra rászorulók részére -10 milliárd Ft
• Hajléktalan-ellátás - 2 millárd Ft
• Bölcsődék, óvodák, családi napközik létesítése a gyermekelhelyező szolgáltatásokkal gyengén ellátott területeken - 20 milliárd Ft
• Helyi részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása az ott lakó nők számára különböző ösztönző eszközökkel, pl. adókedvezményekkel - 8 milliárd Ft

Liget Budapest - tiltakozás

Az alábbi beszéd a Civil Női Kormány által a Liget Budapest projekt ellen szervezett demonstráción hangzott el:

Itt állunk a Városliget szélén, ahová a kormány a 150 milliárdos fedezet nélküli beruházást tervezi.

Paks, Kishantos, Szabadság téri szobor, fakivágás a Kossuth téren, oktatás, színházi ügyek, felcsúti stadion és a Liget Budapest projekt tervezett múzeumi negyede.  A mindenkori túlzó hatalom erőszakművei, erőszaktervei.

Amikor múzeumról beszélünk az emberek szeme előtt egy kiállító tér képekkel vagy szobrokkal jelenik meg. A múzeum ennél sokkal több, a múzeumi tárgyak között porcelánok, viseletek, bútor remekek, könyvek és papírok, oltárok és más számos sérülékeny, több évig tartó restaurálással kiállítható állapotba hozott tárgyról van szó.  A tárgyak megóvását hűtéssel, állandó klíma, páratartalom és pormentesség biztosításával igyekeznek az utókornak megőrizni. Mindezt nem lehet a költözés alatt biztosítani. A múzeum a jövő nemzedékének dolgozik, generációról generációra szeretné bemutatni a kulturális hagyatékot. Ugyanezt a hagyatékot képviseli a Városliget, mint Budapest első közparkja, száz évnél idősebb fákkal, ahová a környező kerületek legszegényebb lakói is kijárhatnak pihenni és nem utolsó sorban lélegezni.  A legkevesebb zöld területtel rendelkező kerületek lakói elől veszi el a kormány a levegőhöz való jogot az építkezéssel. A Városligetre már most is jó szívvel mondhatjuk, hogy múzeumi központ. Itt található a Műcsarnok, a Szépművészeti, a Mezőgazdasági és aKözlekedési múzeum. A Városliget önmagában élmény, nem szükséges tovább centralizálni a látványosságokat, a már adott épületeket kell fejleszteni vagy a Petőfi Csarnok esetében átépíteni, korszerű és vonzó funkciót találni a leromlott helyszínnek.  Országimázs és turizmus szempontjából is a város több pontján megtalálható, vonzó kulturális helyszín a kívánatos. A fővárosba eljutó turisták itt töltött éjszakáinak száma, messze elmarad a többi európai nagyváros mögött. A centralizált látványosság nem fejleszti ezt a területet sem.

A Néprajzi múzeum a Parlamenttel szemben áll. Az ott dolgozó fiatal múzeumi munkatársak a következő kiállításokra látványos molinókkal hívták volna fel a figyelmet. Érték, ember, élmény, emlék. A Magyar Parlament házelnöke, Kövér László egyetlen tollvonással megsemmisítette a figyelemfelhívó kifüggesztést a homlokzaton. A mi kormányunk így viseli szívén a múzeumok ügyét. A Néprajzi Múzeum ma már nem látható négy szava szerint, mi ne engedjük, hogy megalomániás tervek miatt sérüljön a Liget, ahol valóban érték, ember, élmény és emlék egy időben és térben van jelen.

Ezért a Civil Női kormány megkéri a kerületek lakóit és felelősen szavazó polgárait, ne adják voksukat a Liget beépítését helyeslő jelöltre a közeledő önkormányzati választáson. A környező kerületek lakói fonjanak élő láncot a veszélyeztetett terület köré.

Felszólítjuk az építészeket, környezet gazdálkodókat, kertészeket és a múzeumok munkatársait, egységes tiltakozásra. Kérünk mindenkit, akinek fontos a Városliget jövője, álljon a tiltakozások mellé, és segítse.

A mi tüdőnk, a mi lélegzetünk, a mi gyerekeink és időseink, a mi hétvégi sportolásunk és kikapcsolódásunk látja kárát a tervezett építkezésnek. 

Ne engedjük!

                                                                                                                                         L.N.A.

Nyílt levél

Kedves Döntéshozók!

Arra kérem önöket, hogy oly sietve, mint ahogyan a Múzeum-negyedet a Liget-Budapest projektben megálmodták, és kormányhatározatként kiemelt projekté tetté, olyan sietve teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a terveket szakmai és társadalmi igényeknek megfelelően módosítsák.

Bizonyára a jó szándék vezérelte önöket, hogy Budapestet, és az ország gazdasági növekedését egyszerre szolgálva egy új kulturális negyed létesüljön be a város közepén. De sajnos nem kérdezték meg sem a szakértőket sem a városlakókat, hogy milyen hatása lenne egy ilyen beruházásnak. Így tiltakozással kell figyelmeztetnünk arra, hogy ez így nem lesz jó.

A legrosszabb hír az, hogy ez az ötlet kihagyta a számításból azt a több százezer embert, akik naponta használják ezt a területet:

 Gyerekek, anyukák, öregek és kutyások, futók és piknikezők: tőlük veszi el ezt a parkot, akinek ez az egyetlen zöld terület, ami felüdülést ad, akiket a turisták és a látogatók, parkolók ki fognak szorítani innen.

Közlekedők, akik az átgondolatlan lezárások miatt még több időt fognak a dugóban tölteni.

Itt lakók, akiknek a levegője még szennyezettebb lesz, akik még egészségtelenebb klímájú városrészben fognak élni. A légúti megbetegedések száma már most is a környező kerületekben a legnagyobb a városon belül.

A turisták, akik nem azért jönnek ide, hogy egymást nézzék amint egyik helyről a másikra, masíroznak. Mutasson nekem egy olyan turistát, aki egy múzeumnál többe megy be egy nap!

A liget zöld területének csökkentését a kommunisták kezdték el a felvonulási tér lebetonozásával és most a helyett, hogy Önök felszabadítóként ezt újra élettel és oxigénnel töltenék meg, folytatják a közpark csonkítását, és az épületekkel újabb terhelést tesznek rá. Értelmetlen ez a rengeteg funkció létesítése a parkba, hiszen így a legfontosabb funkcióját veszti el - a feltöltődés helyét. Nézzenek ki szép időben a parkba és meglátják, hogy már most is is túlterhelt. Szükség van a park fejlesztésére, a zöld területek növelésére egy olyan terv alapján, amely az igényeket és a város szerkezetét is figyelembe veszi.        

Budapest hemzseg az olyan területektől, amelyek lepusztultak és alig várják, hogy valaki életet leheljen  beléjük. A Ligettől alig párszáz méterre található a Rákosrendező, amely kiváló terület  lenne az új épületeknek, EUs forrást is igénybe vehetnének rá, és közlekedési szempontból is jobban fejleszthető.

Javaslom, mint szakértő, kérem, mint gyermekeiért aggódó Anya, követelem, mint helyi lakos, hogy ne siessék el a Liget-Budapest projekt elindítását és adjanak helyet az alternatív-olcsóbb és környezetkímélőbb megoldásoknak is, hogy a liget és környéke élhető maradjon azok számára is, akik itt élnek.

Budapest attól lesz vonzó, attól lesz érdekes, ha élhető, ha egyedi megoldásokkal él, ha mi lakosok jól érezzük magunkat benne.

Kezdjék meg a szakmai és társadalmi egyeztetést, amíg nem késő, amíg még van esély egy jó alternatívát találni. Mert ha nem teszik meg, akkor szégyenszemre nőkkel, gyerekekkel és idősekkel fognak harcolni és bár győzhetnek ellenünk, de nem nyerhetnek. 

                                                                                                                                  Cs.M.

Városliget és egészség

„Alaptörvény: XXI. Cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

            A légszennyezettség a városok „népbetegsége”, és jelentős szerepet játszik a városlakók egészségében. A WHO állásfoglalása szerint a szabadtéri szennyezett levegő nem csupán általában jelent magas kockázatot az egészségre nézve, hanem vezető környezeti rákkeltő tényező is. A szálló pornak való kitettség a rákon kívül okozhat asztmát, allergiát, légzőszervi vagy szív- és keringési megbetegedéseket, sőt növeli a csecsemők kis súllyal történő születésének a kockázatát is. (Egy magyar tanulmány számítása szerint, Budapesten a PM10 éves átlagkoncentrációjának 5 μg/m3-es csökkentése eredményeként hosszú távon kb. 400, míg ha az emberi egészségre károsabb PM2,5  éves átlagkoncentrációját 3,5 μg/m3-rel tudnánk csökkenteni, kb. 450 halálesetet lehetne megelőzhető.)

A légszennyezettség ellen való küzdelem elsődlegesen a szennyező források csökkentése, azonban a hosszú távon működő megoldások mellett jelentős szerepe van a zöld területeknek. Ezen belül a fák kiemelten nagy szerepet játszanak a levegőt szennyező anyagok lekötésében. Nemcsak a széndioxid koncentrációt csökkentik, hanem a levegőben szálló port is megkötik lombkoronájukon.

A levegő tisztítása csak egyik része a zöldfelületeknek a környezetre gyakorolt sokrétű hatásmechanizmusának, melyet együttesen kondicionáló hatásnak nevezzünk. A fák árnyékukkal és párolgásukkal is pozitívan hatnak környezetükre. A forró nyári napokon lehűtik a levegőt, ami nehezebb a házak között felmelegedett levegőnél, így azzal kicserélődik, átszellőztetve ezzel a várost. A jelentősebb felületű városi zöld területek mikroklímája felüdülést nyújt a mostanában oly gyakori hőségek idején is a városlakóknak.

A városban élők számára a zöldterületeknek nemcsak testi, hanem lelki felüdülést is jelentenek. A fás zöld környezet segíti a betegségekből történő felgyógyulást, csökkenti a városi stressz-betegséget, előnyösen hat a lelki állapotra, és növeli a szociális kohéziót is.

A Német Városok Szövetsége szerint lakosonként minimálisan 20-25 m2 zöldterületre van szükség. Míg Bécsben a zöld területek nagysága 117 m2/ lakos, addig ez a szám 2011-ben Budapesten, a KSH adatai szerint 10,4 m2, melyből 7,2 m2 a park. Miközben Budapest levegője igen gyakran szennyezett, a zöldfelületek nagysága – különösen a belvárosi részeken - az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ennek egyik közvetlen hatásaként jelentősen növekedett az asztmás gyermekek száma is.

A zöld területek és az egészség közötti kapcsolatot vizsgálta meg egy holland tanulmány, mely szerint a zöld területek egy kilométeres körzetében élők között jelentősen kevesebb a mentális betegségek előfordulása, és a 24 nagy testi betegség közül 15-nek alacsonyabb az előfordulási aránya. A zöld területek és az egészség kapcsolata különösen erős a 12 éven aluliaknál.

A városi parkoknak jelentős szerepe van mind az aktív, mind a passzív rekreációban, így a városi zöld területek, parkok elengedhetetlen elemei a városlakók testi és lelki egészségéhez.

A Városliget részleges beépítése nemcsak a szokásos sétaútjuktól, sportolási és szabadidős tevékenységüktől fosztja meg a városlakókat, hanem összegzett következményként már rövidtávon is rontja, ronthatja fizikai és lelki egészségi állapotukat. A Városligetnek, mint jól megközelíthető, bárki számára hozzáférhető közparknak ma nincs alternatívája Pesten, a város lakóinak viszont alapjoga, hogy egészséges környezetben éljenek.

                                                                                                                                       P.E.

Liget Budapest Projekt fejlesztési terv

Liget Budapest Projekt

Városligetbe tervezett új épületek:

• Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum közös épület
• Néprajzi Múzeum
•  Magyar Építészeti Múzeum
•  Fotó Múzeum Budapest
• Magyar Zene Háza

Az új épületek megvalósítása és a meglévők rekonstrukciójának folytatása mellett a teljes folyamatot megalapozó, előkészítő lépések egyikeként a XIII. kerületi Szabolcs utcában meglévő egykori kórházi és vegyes használatú tömb helyén létesül a Városligetben tervezett új, illetve újjá szervezett intézmények műtárgy restaurálási és raktározási központja. 

Az új épületekre 2014. február 27-én, , nemzetközi építészeti tervpályázat került kiírásra. A tervpályázat I. fordulójának meghirdetésének időpontja 2014. február 27., a  pályaművek beérkezésének határideje: 2014. május 27. A II. forduló várható kezdete 2014 augusztusában lesz, a zsűri pedig a tervek szerint 2014 decemberében hirdet majd végeredményt. Az eredményhirdetést követően 2015-ben a részletes tervezés, a szükséges engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárások lebonyolítása zajlik majd, az építkezés pedig 2016-ban indulhat, s az épületek 2018-ban kerülhetnek átadásra. Az öt új múzeumépület megvalósításának tervezett összköltsége 75 milliárd forint.

Egyéb elemek:

A park részleges felújítása 2014. tavaszától,

• a Városliget teljes zöldfelületének* megújítása s egyben növelése,
• a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése,
• a Fővárosi Nagycirkusz új épületbe költözése,
• a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukciója és bővítése
• Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont létrehozása

az új múzeumi épületek megvalósításával párhuzamosan zajlik majd.

(adatok forrása: Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt)

*Megjegyzés: a terv zöldfelűletről (ami akár egy borostyánnal befuttatott házfal is lehet), és nem zöldterületről (fás, bokros) beszél.

A Liget Budapest Projekt megvalósításának érdekében hozták létre az állami tulajdonban lévő Városliget ingatlanfejlesztő Zrt-t, ahol a tulajdonosi jogokat a kultúráért felelős miniszter (EMMI) gyakorolja.

Ez a cég a tervpályázatok kiírásán túl 2014. I. félévében az alábbi fontosabb közbeszerzéseket tervezi:

• „A Liget Budapest Projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra” tanulmány
• Zöldterület fenntartása, kezelése, fejlesztése
• A Városligetnek és közvetlen környezetének teljes körű műszaki felmérése és állapot meghatározása
• Programalkotás és építészeti tervezés Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

(adatok forrása: Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt)

Teljes fejlesztés:

A budapest.hu oldalra felkerült helyszínrajz.

A helyszínrajz alapján:

• Két mélygarázs és egy parkolóház építése is megtörténik
• Az Olof Palme ház (1885-ben épült műcsarnok) vendéglátóhely lesz
• Közlekedés elől lezárásra kerül a Kós Károly sétány, új kis földalatti megállót alakítanak ki
• Kialakítják a „Liget új kapu”ját, a „Nebbien diadalkapu”-t

A főváros leszögezi, hogy a Liget területén több száz éves, jelentős dendrológiai értékkel bíró fák találhatók.  " A Liget programban (és a nemzetközi építészeti tervpályázat kiírásában) szereplő új létesítmények megvalósítása során a faállomány lehető legnagyobb mértékű megtartása kiemelt cél, de ennek ellenére fakivágással számolni kell."

(forrás: városliget.info)

A térkép alapján a Felvonulási teret részben beépítik, evvel egyrészt megszűnik az eddigi ingyenes parkoló, több rendezvény eddigi helyszíne, másrészt a park levegőáramlása is megváltozik.

A teljes fejlesztés térképe alapján a Városliget park helyett múzeumépületek közötti zöld terület lesz.

Lányok napja

A Civil Női Kormány üdvözli, hogy ez év április 24-én ismét megrendezésre kerül a Lányok Napja. Ezen a napon a középiskolás diáklányok bepillantást nyerhetnek a kutatói és műszaki pálya „rejtelmeibe”, ahol - főként amiatt a közkeletű hiedelem miatt, hogy a természettudományos és műszaki tudás elsajátítására ők kevésbé alkalmasak - a nőket ma még erőteljes hátrányos megkülönböztetés éri. Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán a lányok részaránya alig 5%.

A nemek kiegyensúlyozott jelenlétének megteremtése e területeken mind a vállalatok, mind a nemzetgazdaság egésze szempontjából lényeges kérdés! Az egyes műszaki szakmákban jelentkező szakemberhiány leküzdése érdekében fontos teendő a nők képzése és bevonása. Ennek a folyamatnak az első lépése a pályaválasztás előtt álló lányok érdeklődésének felkeltése a hagyományosan nem nőiesnek tekintett munkaterületek iránt.

A nők arányának növelése a jól fizető informatikusi és mérnöki munkakörökben hozzájárulhat a nemek közötti fizetési szakadék, valamint a nők nagyobb mértékű gazdasági kiszolgáltatottságának csökkentéséhez, és ezzel együtt társadalmi elismertségük növekedéséhez.

Célul tűzzük ki ezért, hogy nyomást gyakorlunk a felsőoktatás-politika döntéshozóira annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézményekben a kimondottan lányok számára fenntartott államilag finanszírozott helyek száma növekedjék, valamint azért, hogy a nőhallgatók olyan kulturális környezetben tanulhassanak, amely mentes a szexizmustól, és a nők sikerességét akadályozni igyekvő szándékok megnyilvánulásától.

A CNK felhívása a pártokhoz az EP választások előtt

A rendszerváltás óta eltelt hat kormányzati periódus alatt a női országgyűlési képviselők aránya – kirívóan alacsony szintről indulva – csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutat. Az elmúlt két ciklusban kezdeményezett kvótajavaslatok a pártok és a (zömében férfi) képviselők támogatásának hiányában sorra elbuktak.

Mialatt a magyar országgyűlés többször is elutasította azokat az intézkedéseket, amelyek a nők politikából való kirekesztését orvosolták volna, Európa és a kelet-közép-európai régió minden országában felismerték, hogy ezt a demokrácia- deficitet orvosolniuk kell. A környező országok minden eddiginél nagyobb mértékben tették lehetővé a nők tényleges részvételét a politikai döntéshozatalban, jóval maguk mögött hagyva ezzel Magyarországot.

A Civil Női Kormány ezért követeli, hogy az európai parlamenti választáson induló pártok törlesszék erkölcsi tartozásukat a társadalom nőtagjai felé, és listáikon felváltva szerepeljenek a női és férfi jelöltek.

Amennyiben kérésünk nem ér célt, a CNK arra fogja kérni a társadalom női tagjait, hogy az uniós választásokon szavazatukat ne adják olyan pártra, amelynek a listája első 8 helyén felváltva nincs ugyanannyi női jelölt, mint férfi.

Budapest, 2014. április 14.