2015 évi költségvetéshez

A költségvetés vitája során többször elhangzott a hatástanulmányok hiánya, és bár adatok hiányában nem lehetséges átfogó számításokat végezni, az alábbiakban rövid áttekintés következik a változások hatásáról, női szemmel:

·         Szociális rendszer átalakítása

Az államilag garantált segélyrendszer helyébe lépő települési támogatás finanszírozása a települési önkormányzatokhoz kerül.  A települések ugyan jogosultak új adók kivetésére és beszedésére e feladtuk ellátásához – azonban pont a leginkább rászoruló térségekben erre vajmi kevés esély van. Ily módon viszont az eddig ellátásban részesülők nagy hányada eleshet ezektől az ellátásoktól. A változtatások (figyelembe véve az egyedül gyermeküket nevelő nők számát, és a kisnyugdíjasok közötti 60 %-os női részarányt) egyértelműen a nőket hozzák még hátrányosabb helyzetbe.

Régi segélyek	Érintettek száma: ezer *	2015.márc 1-től
		Járási hivatal
Foglakoztatást helyettesítő támogatás	211,8	Foglakoztatást helyettesítő támogatás
Időskorúak járadéka	6,2	Időskorúak járadéka
Ápolási díj	58,2	Ápolási díj
		egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
alanyi és normatív közgyógyellátás,	kb. 300	alanyi és normatív közgyógyellátás
		egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Megszűnik:		Települési Önkormányzat – települési támogatás
		adható:
Rendszeres szociális segély	36,8	a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
Lakásfenntartási támogatás	498,9	a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
Adósságcsökkentési támogatás	13,4	a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás	130,0	a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Temetési segély	35,0	létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet
Átmeneti segély	342,0	időszakosan vagy tartósan létfenntartási gond
Óvodáztatási támogatás	34,7
Méltányossági közgyógyellátás	50,3
Méltányossági ápolási díj	10,5

*Az érintettek számában átfedések lehetségesek

·         Családi pótlék, kötelező óvodába járás

A gyermekek után járó családi pótlék rendszere jelentős megváltozott. A tanköteles gyermeknél 50 óra igazolatlan hiányzás után nem folyósítható, óvódás gyermeknél (a kötelező óvodába járással párhuzamosan) 5 nap igazolatlan hiányzásnál már javasolható, 20 nap igazolatlan hiányzáskor pedig megvonásra kerül a családi pótlék. A „magatartásbeli” szigorításokkal párhuzamosan a családi pótlék összege évek óta nem emelkedik, reálértéke egyre fogy.

E rendelkezések egyértelműen a hátrányos helyzetű családokat érintik. Ráadásul jelenleg még nem áll rendelkezésre kellő számú, és elhelyezkedésű óvodai férőhely se.

·         Üzletek vasárnapi zárva tartása

Az érintett kereskedelmi cégek számítása szerint 15 – 30 ezer munkavállaló elbocsátását eredményezi. A kereskedelemben dolgozók kb. 75 %-a nő, így ez az intézkedés a női munkanélküliek számát fogja emelni. Ezen intézkedés nemcsak a kereskedelemben dolgozó nőket érinti majd – hanem mindazokat, akik a munka mellett a hétvégére hagyták a közös nagybevásárlást, vagy csak új cipőt vettek vasárnap a gyereknek.

Egészségügyi hozzáférhetőség - előadás vázlat

Az egészségügyi ellátás mindenki számára való hozzáférhetősége alapelv az EU-tagállamok jogalkotásában, és joggyakorlatában.

A hozzáférhetőség alanyi jogát az Európai Unió Alapvető Emberi Jogokat tartalmazó Kartájának 35. cikkelye tartalmazza. 

Az egészségügyi szolgáltatásoknak a szükségletekre kell alapulnia, azaz az ország lakosainak teljes ellátására tervezett egészségügyi rendszernél az elsődleges szempont nem a leggazdaságosabb működtetés, hanem a valós és jogos állampolgári szükségletek lehető legoptimálisabb kielégítése.

Elviekben a horizontális esélyegyenlőség elve az azonos helyzetűekkel szembeni egyenlő bánásmódot tételezi fel - a horizontális esélyegyenlőség érvényesülése azt jelenti, hogy a páciensek (betegek) a szükségleteik által megkívánt szolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel férhetnek hozzá, tekintet nélkül a társadalmi-gazdasági hierarchiában elfoglalt helyükre, azaz az egyéneket azonos betegség esetén azonos minőségű ellátás illesse meg.

A gyakorlatban a nagyobb városban élők előnyben vannak – egyszerűen közelebb vannak a „tűzhöz”, és ezért könnyebben is veszik igénybe az ellátásokat. 

• A nők mind a járó beteg, mind a fekvőbeteg ellátást magasabb arányban veszik igénybe.
• A magasan képzettek mind a járó beteg, mind a fekvőbeteg ellátást magasabb arányban veszik igénybe.
• Vannak „rendszerbe épített” társadalmi hátrányok: az orvoshoz való fordulás szükségességének késői felismerése, értelmezési, kommunikációs problémák, szociális, gazdasági korlátok (pld. gyógyszerkiváltás)

A társadalmi hierarchia – rendszerben a vertikális méltányosság elve bizonyos, gondosan szabályozott esetekben a nem azonos helyzetűek nem egyforma bánásmódját tételezi fel. A vertikális esélyegyenlőség érvényesülésének egyik legfontosabb példája az egészségügyi rendszer működtetéséből eredő anyagi terhek méltányos elosztása, azaz az egyének teherviselő képességével, jövedelmével arányos hozzájárulás fizetése (adók, járulékok). Ennek a minőségi dimenziónak a mások oldala a kiegészítő biztosítások területe, amelyek során plusz szolgáltatás vásárolható. Ez azonban a szolgáltatásoknak a kiemelt formájának tekintendő és nem az általános rendszer részeként kezelendő. Azaz nem kerülhet olyan ellátási forma a kiemelt rendszerbe, mely nélkülözhetetlen az általános rendszer fenntartásához.

Növekszik az ellátásból kirekedtek – kirekesztettek száma. Hajléktalanok egészségügyi ellátásának problémája mellett nő az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak száma. 

forrás: OEP	2009.	2010.	2011.	2012 .	2013.
Biztosítottak száma ezer fő	3 809	3 844	3 893	3 934	3 947
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma ezer fő	9 681,0	9 681,7	9 617,7	9 509,0	9 466,7
- ebből külföldi ezer fő	118,9	110,2	109,3	105,0	102,2
- ebből magyar, ezer fő	9 562,1	9 571,5	9 508,4	9 404,0	9 364,5
Lakosságszám KSH, ezer fő	10 014,3	9 985,7	9 931,9	9 908,8	9 877,4
Egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak száma, ezer fő	452,2	414,2	423,5	504,8	512,9
	4,5%	4,1%	4,3%	5,1%	5,2%

Földrajzi értelmezésében az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége: az egészségügyi szolgáltatások időben történő igénybevételét az ellátási körzetben lakó állampolgárok számára földrajzi okok nem akadályozzák (például nincs útban a Balaton…)

Fontos szempontok az egészségügyi ellátás tervezése során: 

• Szolgáltatók elhelyezkedése: háziorvos településen, járó beteg ellátás kistérségi – járási szinten, elsődleges kórház 60km-en belül
• Tömegközlekedéssel megközelíthető, akadálymentesített épület, parkolási lehetőség
• Elegendő betegszállítási és sürgősségi mentő kapacitás
• Nagyváros: tömegközlekedés biztosítása ,
• Budapest sajátosság: Legtöbb kórház Pesten, ugyanakkor centrálisan – perifériásan telepített kórházak, sugaras szerkezetű közlekedés mellett

Az idő vonatkozásában az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége:

Az egészségügyi ellátás hozzáférhető, ha a páciensek az aktuális egészségi állapotukkal összhangban levő egészségügyi szolgáltatásokat a szükséges időpontban igénybe vehetik. 

Fontos szempont az egészségügyi ellátás tervezése során: 

• Az ügyeleti rendszer kialakításánál 
• Sürgősségi helyszíni betegellátás, mentővel történő elérhetőség. Cél: 15 percen belül, ez azonban jelenleg Budapesten is (kapacitáshiány) és egyes vidéki településeken is (földrajzi távolság) miatt folyamatosan sérül.

Anyagi-pénzügyi szempontból: a hozzáférhető egészségügyi ellátás szolgáltatásait az állampolgárok közvetlen anyagi-pénzügyi megfontolások nélkül igénybe vehetik.

Részterületek a szociális rendszer tervezése során:

• Közgyógyellátás jogosultság
• Gyógyszer ár és térítési díj megállapítás, generikus program (pld. antibiotikum ár meghatározás!)
• Szociális rendszer kialakítása, változtatása, rokkantság kérdése. Közgyógyellátás beváltott vények száma: országosan +1 %, Budapest – 8 % (2013-2009 év), Lakossági térítési díj 13,1 M Ft-al ,66 %-al több

Budapest a sajátos hazai egészségpolitika miatt számos egészségügyi területen is rosszul áll:

• A budapesti kórházak (a magyar kórházi ágyak 27%-a) valójában nemcsak Budapestet és Pest megyét látják el, a nagytérségi modell miatt egyes szakmákban akár 4 milliós is lehet az ellátási terület
• Aktív fekvőbeteg ágy egyes területeken kevesebb, mint az országos átlag (szülészet – nőgyógyászat)
• A megbetegedési arányhoz képest kevés aktív ágy: pulmonológia (vertikális méltányosság!)
• 2013-ban már az országos átlag alatt (!!) volt a budapestiek egy főre jutó kórházi finanszírozása, a budapestiek kezdenek kiszorulni a saját egészségügyükből
• A budapesti kórházak közül 1 (!!!) van, melynek teljes a szakmai portfóliója (Uzsoki utcai kórház), és ennek az egyik legkisebb az általános ellátási területe

Mivel Uniós forrásokhoz nem juthatott Budapest – ezért az elmúlt években szinte fejlesztés nélkül maradt – lepukkant az infrastruktúra, nem felel meg a korszerű követelményeknek (pld. akadálymentesítés, információs rendszer)

Változtatási lehetőségek:

Társadalmi felelősség vállalás tudatosítása, független betegjogi szervezet

Jelenlegi rendszer hatékonyabb működtetése, segítése, meglévő betegszervezetek koordinálása, kiterjesztése

Jelenlegi rendszer kiegészítése finanszírozási eszközökkel, speciális beruházásokkal

Népegészségügyi szemlélet „kihasználása” – egészségesebb városi környezet kialakítására (zöld terület, szabadidős tevékenység, környezetszennyezés, allergiás – asztmás tábor)

Egyedi segítség:

• Személyre szólóan (segítség közlekedésben, gyógyszerkiváltásban)
• Csoportosan (lelet magyarázás, második orvosi szakvélemény, gyermekmegőrzés biztosítása)

Amíg a hazai egészségügyi rendszer kapacitásai

elégtelenek a hazai lakosság teljes ellátásához,

addig elkerülhetetlen,

hogy  társadalmi csoportok hozzáférése az ellátáshoz ne sérüljön.

A költség el van vetve…

Magyarország 2015. évi költségvetése még benyújtásra se került az Országgyűlés elé, máris több rekordgyanús kísérlet fűződik a nevéhez.

• Rekord, hogy már sokadik év telik úgy el, hogy költségvetés készül átlátható gazdasági - társadalmi program nélkül. 
• Rekord, hogy mennyire rendkívül későn került benyújtásra a költségvetési terv: így két választás után a harmadik is békés tudatlanságban telhetett, a jövő évi kormányzati tervek hiányában. A késői benyújtás következménye, hogy rendkívül rövid idő áll rendelkezésre a tervezet megvitatására, sőt egyáltalán a megértésére.
• Rekord mennyiségű sunyi adóterhet csempésztek a 2015-ös költségvetésbe, melyeknek nemcsak a hétköznapi életre követhetetlen a hatása, de hosszú távú társadalmi változásokat is generálhat. A költségvetési tervet megalapozó adó törvénycsomag  azonnali vészreakciót indított az internet megadóztatásának tervével, melyet szintén rekordgyorsasággal vissza is vontak. Ehhez képest az adótörvények egyéb finom részletei – mint pld. a szappan és mosószer adó, a művirág adó, a cafetéria adóterheinek emelése, a települési önkormányzatok bővülő adóztatási mozgástere - a helyi adók mellett széles körűen úgynevezett települési adókat vezethetnek be – még nem borzolták fel a kedélyeket.

Az adótörvények tervezetének legfontosabb üzenete, hogy az adók szerkezete alapvetően nem változik. Ezek szerint remekül működik a gazdagoknak kedvező  egykulcsos SZJA, és a magas általános ÁFA kulcs (tankot január 1-től ÁFA mentesen vehetünk!), így folytatódhat a jövedelmi különbségek széthúzása a társadalomban. A különadókkal terhelt termékek közé is a hétköznapi életben használatos fogyasztási cikkek kerültek: nem az otthoni úszómedencéket, hanem a mosóport és az alkohol fogyasztást terheli több adó 2015-től. Ez tovább fokozza az alacsonyabb jövedelmű rétegeken lévő adóterheket, akik jövedelmük teljes egészét a napi megélhetésre fordítják, és tovább nehezíti a nők helyzetét, akik e csoporton belül többségben vannak. A cafeteria adóterheinek emelése várhatóan nemcsak e jövedelemkiegészítő reálértékének csökkenéséhez vezet, hanem részleges, vagy teljes megszűnése esetén a belföldi turisztikában fogyasztáscsökkenéshez is vezet. 

A 2015-ös költségvetés alapfeltétezései 2,5%-os GDP növekedés, 1,8%-os infláció, 310,1 Ft/Euro árfolyam 2015.december 31-én. E mellett 3,6%-os átlagkereset növekedéssel számol a költségvetés – mielőtt bárki elaludna, vagy megrántaná a vállát: ezek azok az adatok melyre az egész költségvetés számítása alapul. És hogy legyen összehasonlítási alap is: az egy főre eső nettó reálbér – azaz hogy mennyivel többet tudunk költeni a jövedelmünkből – a tervek szerint 1,8 %, míg ez a szám 2013-ban 3,2 %, 2014-ben 3,9 % volt. Ha esetleg van olyan kedves olvasó, aki nem érzi a bőrén a 2014-es reáljövedelem növekedést, elárulom: 2015-ben még ennyire se fogja érzékelni.

A 2015-ös költségvetés terve szerint összességében a költségvetési bevételekből egyre nagyobb arányban költ magára az állam és egyre kevésbé annak polgáraira. A szegények a kiemelt szereplői a költségvetésnek ez nem vitás - hiszen a költségvetésből kiragadott alábbi példák is azt mutatják, hogy vagy a szegénysorba taszítás vagy a rászorultakon való újabb rúgás a költségvetés legnagyobb vívmánya.

• Csökken a gimnáziumok támogatása – az oktatásban a munkaerőpiacon remélt kereslet alapján a szakmunkásképzés a preferált. Nem kell az értelmiség, a gyári munkás kell, aki tudjuk szintén nem a leggazdagabb réteg. Az oktatásban az állami, vagy egyházi tulajdon a kedvezményezett – az egyéb tulajdonú iskolákban a pedagógusok az állami intézményekben tanítók bérkeretének 70 – 75%-át kapják
• Csökkennek a jövedelempótló és szociális támogatások, miközben jelenleg is 260 ezer ember „él” mindenféle szociális ellátás nélkül. A költségvetésben nincs keret e réteg szociális támogatására, és ha számuk nő a munkaerő-piaci kereslet elvárt növekedésének hiányában, még több ember kerül a szociális ellátórendszer „vakfoltjába”. 
• A gyermekétkeztetésre szánt központi keret csökken, miközben Európa közepén nem arról folyik a vita, hogy vannak-e éhező gyermekek, hanem hogy hány százezer a számuk. 
• 2015. év második felétől bővül a közmunkás foglalkoztatás „több tízezer” fővel. A pofátlanság teteje: szegénység fenntartását is a szegények fizetik!
• A költségvetés a szociális ellátás lehetséges bővítésének forrását az önkormányzatok által kivetendő települési adóban jelöli meg – teljesen életszerű, hogy egy munkanélküliségtől sújtott falu jelentős adót szedjen be lakosaitól, majd újraossza közöttük.

És akkor lássuk mi jut a gazdagabbaknak, hiszen  vannak siker sztorik is a költségvetésben: pld. folytatódik a Nemzeti Stadionfejlesztési program (19,6 Mrd), és a beruházási tervek között szerepel a Nemzeti Olimpiai Központ támogatása (44,2 Mrd). Ha esetleg valaki nyugtalankodna – a Miniszterelnökség részére a karmelita kolostor átalakítására is jutott keret: 5 Mrd.
A kommunikációban sikerként kerül megjelölésre az egészségügy 2015 évi költségvetése. Azonban alaposan megnézve a számokat, a legjelentősebb növekedés egy 60 Mrd-os alap, melynek célja az egészségügyi szolgáltatók felhalmozott adósságainak kiegyenlítése, mely célt kissé nehezíteni fogja, hogy ez az adósság jelenleg kb. 100 Mrd Ft. És bár üdvözlendő cél ezen adósságok felszámolása, de a 2015-ös költségvetés nem tartalmaz plusz forrásokat ezen adósságok újratermelésének elkerüléséhez. Az egészségügy többletforrásai a háziorvosi rendszer átalakítására (10 MRD) és a népegészségügyi termékadó bevétel növekedésének (6,4 Mrd) béremelésre fordítására elegendőek. Összehasonlításképpen a közszolgálati tv-re majdnem 70 Mrd Ft jut 2015-ben. E tételeken kívül az egészségügyi ellátásra jutó 2015 évi keret reálértéken kevesebb, mint 2014-ben. 

Három választás után Magyarországon

A magyar országgyűlés többször is elutasította azokat az intézkedéseket, amelyek a nők politikából való kirekesztését orvosolták volna, miközben Európa és a kelet-közép-európai régió minden országában felismerték, hogy ezt a demokrácia- deficitet orvosolniuk kell. A környező országok minden eddiginél nagyobb mértékben tették lehetővé a nők tényleges részvételét a politikai döntéshozatalban, jóval maguk mögött hagyva ezzel Magyarországot.

A rendszerváltás óta eltelt hat kormányzati periódus alatt a női országgyűlési képviselők aránya – kirívóan alacsony szintről indulva – csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutat. Az elmúlt két ciklusban kezdeményezett kvótajavaslatok a pártok és a (zömében férfi) képviselők támogatásának hiányában sorra elbuktak. Az újonnan felálló Országgyűlés már a tárgysorozatba vételét, vitáját is elutasította egy, a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői testületeire 30 % (!) os női kvótát meghatározó javaslatot.

A Civil Női Kormány az országgyűlési választások után felszólította az európai parlamenti választáson induló pártokat, hogy törlesszék erkölcsi tartozásukat a társadalom nőtagjai felé és listáikon felváltva szerepeljenek a női és férfi jelöltek. Ehelyett az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselők között a nők aránya az eddigi legalacsonyabb szintre, 19%-ra csökkent. 

Ez a negatív eredmény ráadásul annak is köszönhető, hogy a kevesebb szavazatot elért baloldali pártok listáikon hátrébb sorolták, vagy az esélyesek közt nem is szerepeltettek női politikusokat.  A Fidesz első 10 jelöltje közt három nő volt, az MSZP első öt jelöltje közt egy, a DK első öt jelöltje közt pedig egyetlen egy nőt sem találhattunk. Végeredményben az Európai Parlamentbe a magyar baloldal egyetlen egy nőt sem tudott küldeni. A kampányban a női szerepet a párt ideológiáknak megfelelően torzítva jelenítették meg: a Fidesz női jelölteket piacon vásárlás közben, a Jobbik képviselőit a halálbüntetést hirdetve. A végeredmény világosan jelzi, hogy kvóta nélkül a demokrácia egyik fokmérője, a nők politikai képviseletének ügye továbbra is háttérbe szorítható más, pártpolitikai és egyéni érdekek miatt. 

Ennek fényében csekély annak az esélye, hogy a magyar európai parlamenti képviselők hathatós közvetítői lesznek a progresszív európai törekvéseknek, és hogy ők maguk előremozdítják a magyar nők jogainak védelmét és erősítését. Pedig Európában a magyar nők politikai és gazdasági képviselete a legalacsonyabb, az utolsók közt vagyunk a családon belüli erőszak, az emberkereskedelem és a prostitúció áldozatainak megvédésében is.

Magyarországnál csak Litvánia küldött kevesebb nőt az Európai Parlamentbe a volt szocialista országok közül. Míg a cseh és a lengyel női képviselők aránya 24-24%, a bolgár női EP- képviselők aránya 29%, a románok és szlovákok női képviselőinek aránya 31-31 %, a szlovén és a lett 37-37%, a horvát 45%, az észt 50 %, a magyar női képviselők aránya 19 %. 

Míg a választható képviselőkön belül számszerűsíthető a nők aránya – a választásokon való részvételről nincs adatunk. Összességében az európai parlamenti választásokon, Magyarországon a szavazók részvételi aránya 28,97% volt, jelentősen elmaradva az átlag 42,54%-tól. A volt szocialista országokhoz képest ez közepes eredmény, a lett, a bolgár, a román, a litván és az észt szavazók szignifikánsan magasabb arányban vettek részt a szavazáson. Az előző két európai parlamenti választáson a magyar szavazók aktivitása is magasabb volt: 2004-ben a szavazásra jogosultak 38, 5 százaléka, 2009-ben pedig 36,31 százaléka járult az urnákhoz. 

A szavazók részvételi arányában ugyanez a tendencia fedezhető fel az országgyűlési és az önkormányzati választásoknál is - soha ilyen kevesen nem szavaztak még, mint most október 12-én az önkormányzati választásokon.

Az önkormányzati választások eddig a nők számára nagyobb lehetőséget jelentettek, mint a parlamenti választások. 2002-ben az önkormányzati képviselők 16 százaléka, 2006-ban 17 százaléka, 2010-ben pedig 19 százaléka volt nő, vagyis az önkormányzati képviselők esetében – ugyan csak egészen kis mértékben, de – emelkedik a nők aránya. Bár hozzá kell tenni: Magyarország ezzel az adattal sem dicsekedhet, az európai átlag 25 százalék felett van.

1. ábra: Nők aránya a parlamenti képviselők és az önkormányzati képviselők között, 2002-2010 %

Forrás: Koncz (2006); Vaskuti-Nyírő (2013)

A budapesti kerületek képviselőtestületében jelentősen magasabb a nők aránya, mint a megyeszékhelyek testületeiben. 2002 és 2010 között a fővárosi kerületekben 20 százalék körül, a megyeszékhelyeken pedig 15 százalék körül mozgott a női képviselők aránya.   2002-ben még a baloldali pártok közt találtunk több női képviselőt, a 2006. évi választáskor már igen csekély (1%) az eltérés a jobboldal és baloldal között. A 2010. évi választásokra pedig megfordult a kocka: a jobboldali képviselők (22%) körében jelentősen magasabb volt a nők aránya, mint a baloldaliak (12%) között.  

2. ábra: Nők aránya a budapesti kerületek és megyeszékhelyek önkormányzati képviselői között párt hovatartozás szerint, 2002-2010, %

Forrás: Vaskuti, Nyírő (2013.) 

Női polgármesterek

A legutóbbi három választásról ugyan elmondható, hogy az önkormányzati képviselők között a nők aránya magasabb volt, mint a parlamenti képviselők között, azonban a fővárosi kerületek és megyeszékhelyek polgármestereinek esetében 2002 kivételével – amikor a női részvétel nagyjából azonos a parlamenti képviselők (9,1%) és a polgármesterek között (8,9%) – a női polgármesterek aránya még a felét sem éri el a parlamenti képviselőnők arányának. 2006-ban és 2010-ben a megyeszékhelyek és a fővárosi kerületek polgármestereinek 4,3 százaléka nő, ami mindösszesen két főt jelent. 

3.  ábra: Nők aránya a parlamentben, illetve a budapesti kerületek és megyeszékhelyek polgármesterei között, 2002-2010, %

Mi volt várható és mi lett 2014-ben?

A 2014-es országgyűlési választások alapján nem számíthatunk előrelépésre: a parlamenti képviselők közt nem változott meg a nők aránya. Ezzel az „eredménnyel” Magyarország már tényleg Európa sereghajtói közé került.

Az önkormányzati választás jelölt állítása alapján akár bizakodóak is lehettünk volna: míg 2010-ben a polgármester jelölteknek csupán a 9,35 százaléka volt nő a 10ezer fő feletti településeknél, most, 2014-ben ez az adat már 14%.

2010-hez képest nem változott, hogy nem volt női főpolgármester jelölt Budapesten, viszont a budapesti kerületekben 4 százalék ponttal nőtt a női jelöltek aránya. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy megváltozott a választási törvény és a pártszerkezet is. A baloldalon sok kis párt lett, míg a jobboldali pártok száma nem változott. Az eredmény mégis ugyanaz lett, mint 2010-ben, mindösszesen egy megyeszékhelyen és egy fővárosi kerületben lett női polgármester.

Biztatóbb a helyzet a 10 ezer főnél nagyobb településeken, a polgármester jelöltek között a nők aránya 9%-ról 14%-ra nőtt. Itt nem beszélhetünk törvényi változásról, viszont a pártszerkezet változás okozhatja a növekedést. A 10 ezer főnél nagyobb településeken 14 darab női polgármestert számoltunk össze. Ez 8,5%-os eredmény, ami azt jelenti, hogy továbbra sem beszélhetünk a helyzet látható javulásáról.  

Felhasznált irodalom:

 Vaskuti Gergely, Nyírő Zsanna: Nők a közéletben(2013) A tanulmány a More Women in European Politics – More Women in 2014 pályázat keretében készült.

Liget projekt gazdaságossága - összefoglaló a KPMG tanulmányáról

2013. július 2-val jelent meg a Kormány határozata, mely döntött a Városliget átfogó hasznosítási koncepciójáról, mely szerint a Múzeumi Negyed létrehozásával egyidejűleg történjen meg a Városliget egészének megújítása, családi kulturális - szabadidős élményparkká alakítása. E döntést semmilyen hatástanulmány nem előzte meg, így több, mint egy év telt el, mire elkészült a KPMG tanulmánya „A Liget Budapest Projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra”. E tanulmány 24,5 M. Ft-jába került az adófizetőknek, és a versenyszférában is megirigyelhető, 10 éves megtérüléssel kecsegtet. Ugyanez a cég készítette anno a Zsolnay negyed pozitív kicsengésű megvalósíthatósági tanulmányát is, ahol a várt turistaroham elmaradását a műemléki épületekbe beköltöztetett intézményekkel próbálják ellensúlyozni.

A KPMG anyagának címe „nemzetgazdasági hatástanulmány”, ami széleskörű, összetett, egymásba fonódó hatások elemzését sugallja. Az elkészült anyag azonban valójában nem vizsgálja az összes nemzetgazdasági hatást, figyelmen kívül hagyja például a Városliget, mint közpark jelenleg meglévő szerepét. Egy létesítménynek nemcsak az adóbevételen keresztül van hatása a nemzetgazdaságra – egy jelentős rekreációs funkciókkal rendelkező közparknak az oda látogatók és a környék lakosainak fizikai és mentális egészségén keresztül is jelentős hatása van – a keletkezett egészségnyereség a csökkenő betegállományon keresztül növeli a GDP-t, a kevesebb betegség, hosszabb várható egészségben eltöltött élettartam csökkenti az egészségügy költségvetési ráfordítás szükségleteit. Jó példa egy friss felmérés – mely szerint az elhízás következtében kialakuló betegségek az egészségügyi közkiadások kb 11 %-át, 207 milliárd forint kiadást jelentenek évente. A tanulmány ugyancsak nem számol a budapesti lakosok hétköznapi életére gyakorolt hatásával, és ennek nemzetgazdasági következményével sem: 

• közlekedési hatás: tömegközlekedés, parkolás
• időmérleg, fogyasztási szokások változásának hatása egyéb szektorokra
• környezeti változások: mikroklíma, légszennyezettség, légáram

A tanulmány a nemzetgazdasági hatásokat leszűkíti a Liget projekttől elvárt adóbevételek vizsgálatára. A kedvező számítások érdekében azonban itt is jelentős, a valóságos helyzetet torzító korlátozásokkal veszi figyelembe a projekt következményeit:

• A Városligetben működő, illetve oda áthelyezett intézményeket vizsgálja, nem a teljes beruházási projekt gazdaságosságát. A teljes beruházásba ugyanis beletartozik az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ (Szabolcs utcai kórház területe) felépítése, és a Komáromi Erőd felújítása, valamint a KPMG által is elismerten, a kalkulációból hiányzó közlekedésszervezés ráfordításai, és a parkolás megoldása is (legalább 2500 járműre).
• Hiányzik a projekt következtében megszűnő funkciók pótlásának ráfordításigénye - ilyen például a jelenleg a Szabolcs utcai kórház területén működő, a budapesti hajléktalanokat ellátó egészségügyi szolgáltatások elhelyezése.
• Semmilyen gazdasági, avagy marketing elemzés sem támasztja alá, hogy a Múzeum negyed Városligetbe történő telepítése extra turista keresletet fog generálni. Ennek hiányában akár a Holdon is – de még inkább egy rozsdazónában is ugyanilyen gazdasági eredménnyel is megépülhetne a Múzeumi Negyed.
• A számítások szerint a tervezett többletbevétel majdnem 60%-át a jelenleg is a Városligetben működő intézmények adnák, közöttük olyanok, akik nem is érintettek a beruházásban (Széchenyi fürdő, Műjégpálya) – miközben a teljes beruházásnak kevesebb, mint fele jut ezekre az intézményekre. A tervezet látogatószám növekedés az érintett intézmények fizikai korlátait is feszegetik (Állatkert 46 %, Széchenyi fürdő 11 %). Viszont e számítás szerint a Városliget megújítása, a park rendbetétele és az ott működő intézmények felújítása önmagában is jelentős nemzetgazdasági eredményt hoz, mindenféle új múzeumok megépítése nélkül.
• A számítás súlyos, és alá nem támasztott becsléseket tartalmaz. Pld: A Liget projekttől elvárt, évi 600 ezres turista többlet 60 ezer Ft-ot fog költeni naponta, míg a jelenleg hozzánk látogató turisták napi átlagos költése 20 ezer Ft. A Liget projekt fenntartási költségeit a KPMG a várható többletforgalomból származó adóbevétel 50%-ában határozza meg. Azaz jelenleg még semmilyen számítás, kalkuláció nincs arra, hogy a tervezett Múzeum negyed működtetése valójában mennyibe kerülne évenként az adófizetőknek.
• A legsúlyosabb hiba, hogy a tervezett „bevétel növekedés” forrása elsősorban a hazai kereslet – azonban a Liget projekt lététől önmagában nem fogunk többet keresni, tehát valami más fogyasztás kárára költjük majd el a pénzünket a Ligetben. Nemzetgazdaságilag nincs jelentős eltérés, hogy a Nemzeti Múzeumban költjük el a pénzünket, vagy a Szépművészeti Múzeumban, azaz a hazai kereslet nem számítható be egy az egyben adóbevételt növelő tiszta fogyasztásnövekedésként. Ebben az esetben viszont borul a számítás….

A KPMG tanulmányának eredménye, azaz hogy 10 év alatt megtérül a Liget projekt beruházás, nem igaz - túl sok szempont, közvetett és közvetlen hatás nem került számításba véve.  Ezen felül az is jelentős probléma az, hogy „gazdaságossági” indokkal a lakosság szerzett jogait csorbítják, nem kérik ki véleményüket, hogy mi történjék a városukban, miközben e beruházás következményei az ő életkörülményeiket alapvetően befolyásolják. 

(A CNK Városligeti lakossági fórumán elhangzott előadás anyaga)