A Civil Női Kormány közpolitikai javaslatai

Demokratikus minimumok

1.  Demokratikus jogállami keretek biztosítása, fékek és ellensúlyok rendszerével.

2.  A nők és a férfiak közötti társadalmi egyenlőség tényleges megvalósításához szükséges jogi és infrastrukturális háttér kidolgozása, költségvetési források hozzárendelésével.

3.  Új rövid-, közép- és hosszú távú nőpolitikai stratégia megalkotása.

4.  A közpolitikai intézkedések során az érintett csoportok/rétegek érdekképviseleti szervezeteivel és a civil szervezetekkel történő kötelező folyamatos egyeztetés.

5.  A hátrányos helyzetű csoportok valódi problémáit és igényeit feltáró, szemléletformáló, szolidaritást erősítő kampányok finanszírozása; az uniós projektekhez önrész biztosítása.

6.  Az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon kötelező, 50-50%-os kvóta alkalmazása, a jelöltlistákon a női és a férfi jelöltek felváltva szerepelnek.

7.  Az egyéni jelöltek számára egyenlő esélyek, anyagi források és láthatóság biztosítása.

8.  Paritásos rendszer bevezetése a kinevezésen alapuló politikai, szakmai és független intézményekben és testületekben.

Gender

9. A nők áru- és élvezeti cikként történő bemutatásának, tárgyiasításuk minden formájának tiltása. A médiának, mint társadalomalakító szereplőnek minden eszközzel fel kell lépnie a nők tárgyiasítása ellen.

10. Rendszeres, társadalmi nemi (gender) szempontokat is figyelembe vevő hatásvizsgálatok kötelezővé tétele a már hatályban lévő, és a további, tervezett jogszabályok kapcsán, nyilvános hozzáféréssel.

11. Átfogó, nyilvános és folyamatos, nemek szerinti adatokkal kibővített statisztikai adatgyűjtés.

12. A nők szexuális és reproduktív jogainak és önrendelkezésének biztosítása.

13. Az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Egyezményének azonnali ratifikálása és átvezetése a magyar jogrendszerbe.

14. Hatékonyabb intézkedések a nők elleni erőszak megelőzésére: az elkövetők hatékonyabb felelősségre vonása, széles lefedettségű és áldozatközpontú ellátórendszer, a mediáció tiltása.

15. Társadalmi kampány a családon belüli erőszak ellen.

16. Átfogó védelem az emberkereskedelem és a prostitúció áldozatai számára.

Egészségügy

17. Az egészséghez való jogot és a társadalombiztosítást az Alkotmány garantálja.

18. Az egészségügyi kapacitások az igényekhez igazodnak.

19. Az egészségügyre a GDP arányában legalább annyi forrás fordítódik, mint az európai átlag.

20. A közfinanszírozott egészségügyi ellátás pontos meghatározása, a kiegészítő ellátások korrekt meghatározása.

21. 6 hétnél hosszabb várólista esetén a betegek a nem állami ellátórendszert is igénybe vehetik, közfinanszírozásban, ahogyan az Unió országainak ellátórendszerét is.

22. Szabad orvosválasztás, működő, független betegjogi rendszer és független egészségfelügyeleti rendszer.

23. A várakozási idő csökkentése a szakrendeléseken és a diagnosztikában.

24. A védőnői hálózat megerősítése, a védőnők hatáskörének kibővítése annak érdekében, hogy a veszélyeztetett helyzetben lévőknek védelmet biztosíthassanak.

25.Az idősgondozói hálózat megerősítése és korszerűsítése.

26.A hiányzó gyermekorvosok pótlása és az iskolaorvosi rendszer újjáépítése.

27.Az állami gondozásba vételt ­- a törvényeknek megfelelően - ne lehessen anyagi nehézségekre hivatkozva kezdeményezni. Ilyen esetekben segélyezéssel kell megoldani a család helyzetét.

28. Versenyképes egészségügyi bérezés kialakítása – minőségi visszacsatolási lehetőséggel.

29.Mama - papa - gyerekbarát gyermekkórházi ellátási lehetőség biztosítása.

30.Társadalmi kampányok az egészségügyi szűrésekért, az abortusz negatív propagandájának tiltása.

31.Szociális rászorultság esetén az ingyenes fogamzásgátlás lehetőségének biztosítása.

32.A gyermeket várók orvosi ellátására a magán egészségügyi ellátásban is felhasználható közfinanszírozott keretutalvány bevezetése.

33.Az abortusztabletta forgalmazásának engedélyezése, valamint OEP-támogatással kórházi ellátásban elérhetővé tétele.

Oktatás

34.   A tanárképző, tanítóképző, óvodapedagógus-képző és andragógiai BA- és MA-képzések gender irányultságú kurzusbővítése. „A társadalmi nem (gender) pedagógiája” szakirányú akkreditált képzés intézményesítése.

35. A közoktatás és felsőoktatás irányítását szolgáló alapdokumentumokban (pl. a Nemzeti alaptanterv) a gender mainstreaming alkalmazása.

36. Esélyegyenlőségi modelltantervek kidolgozása és érvényesítése a közoktatás, a szakoktatás és felsőoktatás minden szintjén.

37. Olyan iskolai környezet és tanítási módszerek kialakítása, melyek minden tanuló számára biztosítják a saját igényei szerint az eredményes tanulást – a valódi esélyegyenlőséget.

38. A közoktatási tananyagokban a kulturális és társadalmi sokféleség megjelenítése, gender és etnikai sztereotípiáktól mentesen.

39. Az oktatás olyan tartalmi szabályozása/rendje, mely hangsúlyosan kezeli az egészségügyi, életvezetési, gazdasági-pénzügyi, jogi, állampolgári, politológiai és civil közéleti ismereteket.

40. Az közoktatási rendszer centralizálásának megszüntetése, a döntéshozatal és irányítás átadása a helyi szakmai és közigazgatási szervezeteknek.

41. A köz- és felsőoktatásra szánt költségvetés támogatásának megemelése (GDP 5-6%-ára).

42. A tankötelezettség és a tanszabadság racionális és rugalmas, állampolgári igényeket kiszolgáló szabályozása.

43. Átjárható és egymásra épülő képzési rendszerek kialakítása.

44. A hároméves kortól kötelező óvodáztatás felszámolása, ötéves korra visszaállítása.

45. Az antidemokratikus Pedagógus Kar azonnali felszámolása. Helyette alulról szerveződő pedagógiai szakmai testületek létrejöttének szorgalmazása és finanszírozása, azok civil (szülői) ellenőrzésének megteremtése.

46. Független oktatáspolitikai szakmai-elméleti kutató- és fejlesztőközpont létesítése és működtetése.

47. Kampány a női pedagógusok negatív sztereotípiákon alapuló társadalmi megítélése ellen, és a pedagógus szakma népszerűsítésére.

48. A pedagógus életpályamodell azonnali megszüntetése. Helyette a pedagógusok valós teljesítményen alapuló szakmai értékelése.

49. Fizetett és minőségi továbbképzési lehetőségek biztosítása.

50. Versenyképes fizetés, szakszerűen kialakított infrastruktúra (pl. korszerű könyvtár) és taneszközök biztosítása a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt.

51. Az állami iskolarendszer szekularitásának visszaállítása.

Szociálpolitika

52. A szociális ellátásban dolgozók keresetének növelése.

53. Mindenki számára elérhető lakhatás, lakástámogatási rendszer kiépítése, a víz és fűtés nélküli romatelepek felszámolása.

54. Az Európai Unió által elfogadott roma program megvalósítása, és a már működő roma felzárkóztató programok kiterjesztése a „jó minták” elve alapján.

55. A korai fejlesztés kiszélesítésével csökkenteni a leszakadók számát (pl. Biztos Kezdet Program).

56. Nagyobb állami felelősségvállalás a sérülékeny csoportokért (fogyatékkal élők, ápolásra szorulók, idősek, hajléktalanok, erőszak áldozatai). A civil szervezetek bevonása, megfelelő, feladatorientált állami támogatással.

57. A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetővé tétele 60 év felett. A nyugdíj értéke az életkereset, a ledolgozott évek és a várható átlagos nyugdíjban töltött időszak alapján változzék.

58. A gyermekgondozás és az otthonápolás időtartama beleszámít a szolgálati időbe, s ezekre az évekre a nyugdíjszámítás az országos átlagjövedelem alapján történik.

59. A gyermek első életévéig a munkaviszonnyal, szolgálati idővel nem rendelkezők is kapnak gyedet, melynek számítási alapja a mindenkori minimálbér.

60. A családi pótlék és az ápolási díj reálértékének megtartása, és az elmaradt emelések pótlása.

61. A korengedményes nyugdíj lehetőségének megteremtése a versenyszférában: nyugdíjkorhatár alatt a munkáltató kiválthatja dolgozói utolsó 5 évét.

62. A szociális, az egészségügyi és a közoktatási rendszer összehangolása.

Munka

63. A társadalmi felelősségvállalás keretében a befogadó munkahelyek ösztönzése és díjazása.

64. Egyenlő értékű munkáért egyenlő bér jár.

65. A hátrányos helyzetű csoportok számára széleskörű mentorprogramok indítása az oktatás és a munka terén. A felnőttképzés átsorolása a munkaügyből az oktatásügybe.

66. A többszörös és az egymást erősítő hátrányok által érintett nők speciális igényeinek felmérése, munkaerő-piaci és közéleti részvételük esélyének növelése az oktatási és a szociális szféra bevonásával.

67. A nőkre nehezedő „kettős teher” leküzdését segítő, a nők és a férfiak számára a munka és a magánélet összehangolását lehetővé tevő intézkedések:

a) rugalmasabb munkaszervezési formák támogatása adókedvezményekkel

b) gyerekgondozási feladatok megosztása (pl. a gyes egy része át nem ruházható apai gyes)

 c) széles körben elérhető közfinanszírozott állami és piaci, bölcsődei és óvodai szolgáltatások.

68. A munka és a magánélet összehangolását segítő munkaszervezés és infrastruktúra bevezetése a politikai intézményekben és a közszolgálatban.

69. Rész- és távmunka biztosítása a kisgyermekesek részére a költségvetési intézményekben.

Gazdaság

70. Progresszív személyi jövedelemadó-kulcsok, melyekkel az adórendszer az alacsony jövedelműeket támogatja.

71. Az alapvető élelmiszerek és a gyorsan romló áruk ÁFÁ-jának jelentős csökkentése.

72. A civileknek és az egyházaknak utalható 1+1% SZJA megemelése 1+1%-kal, azon civil szervezetek és egyházak részére, amelyek szociális és oktatási feladatokat is ellátnak.

73. A szabadidős sportok erősítése, ehhez források biztosítása. Az él- és a szabadidő-sportra fordított kiadások nemek szerinti kiegyenlítése.

74. A munkanélküliek részére 12 hónapos munkanélküli segély, programok és képzések biztosítása.

75. 4-6 órás közmunka-programok, amelyek 12 hónapon át tartanak.

Környezetvédelem

76.  A városokban lényegesen több zöldfelület kialakítása uniós forrásokból, és a városi parkolási díjak bevételének 50%-ából. Pályázati támogatási rendszer a lakosság bevonására (társasházi udvarok, kertek).

77. Az új atomerőmű tervezésének, építésének leállítása, és a megkötött szerződések felbontása.

78. Szigorú törvények a környezetszennyezés ellen.

79. A megújulóenergia-felhasználást segítő diverzifikált és decentralizált energiatermelési és ellátási rendszerek elősegítése, támogatása.

80. Az energiafogyasztást csökkentő, és közvetlen környezeti haszonnal járó lakás/ház energiahatékonysági beruházási programok támogatása.

81. Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok decentralizálása úgy, hogy az helyzetbe hozza a helyi civileket is a közfeladatok átvállalásával.

Kultúra

82. A kultúrára fordítható közpénzek igazságos, pártpolitikától független elosztása.

83. A kultúrára és közművelődésre fordítható 1% SZJA bevezetése, társasági adókedvezmény az ilyen irányú kifizetésekre.

84. Országos programok a vidék kultúraszegénységének enyhítésére. 

85. A nők alkotói programokkal való segítése, az elérhető támogatások nemek szerinti kiegyenlített elosztása.

A Civil Női Kormány felhívása a politikai döntéshozókhoz és a közvéleményhez a választások előtt

2014 a választások éve. A választópolgárok idén az Országgyűlés, az Európai Parlament és a helyi önkormányzatok képviselőit választják meg egy-egy újabb ciklusra.

A rendszerváltás óta eltelt hat kormányzati periódus alatt a női országgyűlési képviselők aránya - kirívóan alacsony szintről indulva - csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt két ciklusban kezdeményezett kvótajavaslatok a pártok és a (zömében férfi) képviselők támogatásának hiányában sorra elbuktak, a közvélemény kedvező hozzáállásának ellenére.

A 2011-ben jelentős változásokon átesett magyar választási törvény új formájában sem könnyíti meg a nők bejutását a politikai döntéshozatalba. A kevesebb parlamenti képviselői hely, a csak a pártok által eldöntött, zárt listákra való szavazás lehetősége és az egyéni választókörzetekből bejutók nagyobb aránya – a nőket segítő intézkedések nélkül - továbbra is csak egy kedvezőtlen nemi összetételű országgyűlés megválasztását teszi lehetővé. Bár két párt – a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt is – önkéntes kvótát alkalmaz országos listáin, (amelyek ugyan az egyenlő arányoktól lényegesen elmaradnak) az idei választás pártlistáit és az egyéni választókörzetek jelöltjeit áttekintve, sajnos, nem várható javulás a képviselők nemi arányában.  Annak ellenére kedvezőtlen a megoszlás a jelöltek körében, hogy tavaly júniusban három civil női ernyőszervezet együttesen szólította fel a pártokat arra, hogy jelöltlistáikon több nőt szerepeltessenek esélyes helyeken, illetve politikai programjukkal támogassák a nők és férfiak egyenlőségének elősegítését.

Mialatt a magyar országgyűlés többször is elutasította azokat a reformintézkedéseket, amelyek a nők politikából való kirekesztését orvosolták volna, Európa és a kelet-közép-európai régió minden országában felismerték, hogy a demokrácia eme deficitjét törleszteniük kell. Ezért számos ország különböző intézkedésekkel minden eddiginél nagyobb mértékben tette lehetővé a nők politikai döntéshozatalban való tényleges részvételét, jóval maguk mögött hagyva ezzel Magyarországot.

A magyar nők kormányzati ciklusról ciklusra szembesülnek azzal, hogy a tényleges női képviselet kedvezőtlen aránya miatt szempontjaik és érdekeik nem jelennek meg. A jelenlegi helyzetben szükségszerű a kvóta bevezetése a helyzet javítása érdekében.

Mivel Magyarországon alkotmányos lehetőség is van a nemek közötti egyenlőséget segítő intézkedések bevezetésére, ezért a választási törvénybe is beilleszthető a nők bejutását elősegítő kvóta. A Civil Női Kormány ezért követeli, hogy a megválasztandó Országgyűlés pártjai és a megalakítandó kormány törlesszék erkölcsi tartozásukat a társadalom nőtagjai felé és tegyék kötelező érvényűvé az 50-50%-os nem- arányos jelöltlisták állítását, amelyen felváltva szerepelnek a női és férfi jelöltek. Mindent kövessenek el annak érdekében is, hogy az egyéni választókerületek jelöltjei között egyenlő eséllyel indulhassanak női és férfi képviselőjelöltek, és egyenlő mértékben legyenek láthatóak a kampány során, például azáltal, hogy médiabeli megjelenésüket is azonos mértékben támogatják.

A közvéleményt, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét fontosnak tartó választópolgárokat ugyanakkor arra ösztönözzük, tájékozódjanak arról, hogy a választáson induló pártok hatalomra jutásuk esetén milyen lépéseket ígérnek a nemek közötti egyenlőtlenségek javítására. Szavazatukkal pedig segítsék elő azt, hogy az esélyegyenlőséget fontosnak tartó pártok jussanak döntéshozói pozíciókba helyi, országos és európai szinten egyaránt. (Tájékozódásukat segítheti például egy a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség által készített pártpreferencia kvíz, valamint (az idei választásokon nem induló) SZEMA – Szabad Emberek Magyarországért párt női kerekasztal-beszélgetései különböző pártok politikusainak részvételével.)

Hivatkozások:

Összefoglaló: A nők politikai részvétele demokratikus érték. Sajtónyilvános esemény a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezésében. Európa Pont, Budapest, 2013. június 27. http://noierdek.hu/?p=27262

Electoral Gender Quota Systems and their Implementation in Europe, Update 2013. European Parliament, Brussels, 2013. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/note/join/2013/493011/IPOL-FEMM_NT(2013)493011_EN.pdf

Női Pártkvíz. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, 2014. március 18. http://noierdek.hu/?p=29125

SZEMA-estek. http://www.szema.hu/index.php/szema-estek

Ajánlott olvasmányok 1.

Megjelent a Női Érdek két kiadványa

A nőtlen évek ára, Közpolitikai ajánlások
innen letölthetőek:
http://noierdek.hu/?p=29200

Nőket kirekesztő közbeszédre is figyelemfelhívás:

http://tenytar.blog.hu/2014/03/07/mindenki_meltosaga_itt_vannak_a_fo_kirekesztok

"A mi Európánk" http://oeoe.civilmedia.net/

Genderelméleti segédanyagok:

Az egyik még 2008-ban az EU-s EQUAL program alatt íródott:

hosszú szöveges változatahttp://www.berbarometer.hu/main/karrier/nok/Nemre-valo-vegleges.pdf 

E-Learning formátumú verzió:

/http://www.equalgender.eu/

2009-ben, a szintén EU-s PROGRESS programban készült a "Partszélről a fősodorba" kézikönyv a minisztérium megbízásából. A fő kézikönyv mindenképpen hasznos segítség lehet.
:http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21235 

CNK 12. pont 2014. március 15.

Mit kíván a CNK?  

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, valódi nőket a médiába.

2. Felelős minisztériumokat, minden akadály felszámolását, amely útját állja a nők közéleti szerepvállalásának és érdekeik autonóm képviseletének.

3. Valódi országgyűlést, 50 százalék parlamenti helyet a nőknek.

4. Társadalmi egyenlőséget a nők és a férfiak között.

5. Nemzeti konszenzust, a diszkrimináció minden formájának eltörlését.

6. Közös teherviselést, a nők gazdasági szerepének elismerését. Egyenlő munkáért egyenlő bért.

7. Az úrbéri viszonyok megszüntetését, egyenlő hozzáférést a tudáshoz és az egészséghez. Esélyegyenlőséget teremtő oktatást.

8. Nők és férfiak egyenlő esélyét a gazdasági életben és az igazságszolgáltatásban.

9. Független Nemzeti Bankot, a nemek közötti különbségekre érzékeny költségvetést.

10. Hatékony fellépést a világ harmadik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő bűnözői iparága, az  emberkereskedelem ellen.

11. A patriarchális társadalom bocsássa szabadon a nőket, segítse a demokráciát a párkapcsolatokban, biztosítsa a nők védelmét.

12. A nemek közötti unió létrehozását, a nőmozgalmak támogatását.

EGYENLŐSÉG, SZABADSÁG, TESTVÉRISÉG!

A CNK üdvözli a csatlakozást az Isztambuli Egyezményhez

Magyarország csatlakozott az Isztambuli Egyezményhez

2014. március 14.
A magyar nőszervezetek üdvözlik, hogy Magyarország a mai napon aláírásával csatlakozott az Európa Tanács 2011-es Isztambuli Egyezményéhez. Az Egyezmény a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépést célozza, és Magyarországot megelőzően az Európa Tanács 47 tagállama közül 32 ország csatlakozott hozzá, közülük 8 állam már ratifikálta.
Az Egyezmény valódi érvényesüléséhez elengedhetetlen annak ratifikálása, így a női jogi szervezetek reményüket fejezik ki, hogy az Országgyűlés minden további késlekedés és fenntartások nélkül haladéktalanul ratifikálja, és ezzel a magyar belső jog részévé teszi az egyezményt.
Ez már csak azért is sürgető, mert az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) néhány napja publikált reprezentatív kutatása szerint Magyarországon a 15 éven felüli nők 28%-a, azaz közel 1 millió 300 ezer nő válik élete során a nők elleni fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává. A kutatás feltárta azt is, hogy a magyar nők 6 százaléka, mintegy 270 ezer nő él jelenleg olyan párkapcsolatban, amelyben partnere fizikai és/vagy szexuális erőszakot követ el vele szemben.
NANE Egyesület (www.nane.hu)
PATENT Egyesület (www.patent.org.hu)
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (www.noierdek.hu)

 Március 8-án a CNK felszólította Dr. Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy írja alá az egyezményt. 

2014. március 8., 11:04

dr. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke részére

Tisztelt Miniszterelnök úr!

A Civil Női Kormány képviseletében fordulok Önhöz annak érdekében, hogy Magyarország haladéktalanul csatlakozzon az Európa Tanács nők elleni erőszakkal, illetve párkapcsolati erőszakkal szembeni hatékony fellépést szabályozó egyezményéhez(CETS n° 210, továbbiakban: Isztambuli Egyezmény). 

Az Egyezmény 2011. május 11-én nyílt meg aláírásra, és az Európa Tanács (ET) országai közül 13 ország a helyszínen azonnal aláírta, többek közt Törökország, Portugália, Szlovákia, Montenegró, Spanyolország, Finnország, Görögország, és Svédország. Jelenleg az ET-országok többsége, szám szerint 32 aláírta, 8 pedig már ratifikálta is az Egyezményt. A ratifikáló államok között találjuk Törökországot, Szerbiát, Portugáliát, Montenegrót, Olaszországot, Bosznia-Hercegovinát, Ausztriát és Albániát.

Az Isztambuli Egyezmény az első jogilag kötelező érvényű európai dokumentum, amely átfogó módon, teljes körűen szabályozza a nők elleni erőszak minden formájával szembeni fellépést, beleértve a megelőzést, a hatékony beavatkozást és az elkövetők felelősségre vonását is.

Az Isztambuli Egyezmény értelmében a megfelelő jogi szabályozás az áldozatok lehető legszélesebb körére és a jogsértő magatartások valamennyi fajtájára ki kell, hogy terjedjen. Hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírnia, tilalmaznia kell a kötelező alternatív konfliktuskezelési, mediációs eljárásokat, és kizárnia, hogy a büntetőeljárás lefolytatása kizárólag a sértett nyilatkozatától függjön. Az Egyezmény nem csak elvi állásfoglalást nyújt, hanem a több évtized alatt felhalmozott gyakorlati tapasztalat és nemzetközi jógyakorlat felhasználásával konkrét és részletes iránymutatásokat ad a nők elleni és párkapcsolati erőszak megelőzése és hatékony kezelése érdekében.

Magyarország, az Európai Unió soros elnökeként ajánlásban hívta fel a többi EU-s tagállamot az Egyezmény aláírására, maga azonban mindezidáig nem tette meg ezt a lépést. Annak ellenére, hogy az általa követendő példának tekintett Lengyelország is csatlakozott még 2012 decemberében. Lassan egy éve annak is, hogy kormányzati munkacsoport alakult az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás részletes feltételeinek kidolgozására. A munkacsoport tevékenységében a témában járatos civil szervezetek nem vehetnek részt, a testület munkájára a nyilvánosságnak nincs rálátása.

A Civil Női Kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nem pusztán kínos mulasztása a nemzetközi politikai arénában, hanem elsősorban saját állampolgáraival szembeni erkölcsi alapkötelezettsége az Egyezményhez csatlakozni, s ezáltal világosan kinyilvánítani politikai akaratát a nők elleni erőszakkal és a nők elleni párkapcsolati erőszakkal szembeni hatékony fellépésre.

Az üres lózungok nem pótolják a női parlamenti képviselők számát és nem feledtetik a jóérzésű nőkkel és férfiakkal a Varga Istvánok és Balogh Józsefek érintetlenül hagyását. Világos és egyértelmű tettekre van szükség! Ennek első lépéseként felszólítjuk Magyarország kormányát az Isztambuli Egyezmény aláírására és ratifikálására!

Budapest, 2014. március 5.

                                                                                  Civil Női Kormány

Sajtó közlemény, sajtó megjelenések - Civil Női Kormány alakult

Március 5-én mutatta be minisztereit és ismertette célkitűzéseit a Civil Női Kormány (CNK). A kezdeményezést két civil szervezet -  a Nők Lázadása,  és a Budapesti Szociális Forrásközpont – hozta létre.

A CNK céljai:

A függetlenségét hangsúlyozó Civil Női Kormány azzal a céllal alakult, hogy erősítse a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének eszmeiségét.

Meggyőződésük szerint a pártok szintjén is tapasztalható patriarchális szemlélet egyre inkább kiszorítja a nőket a politikai döntéshozatalból, így társadalmi és közéleti helyzetük javítása a kívánatosnál kevesebb figyelmet kap. Nem zajlik folyamatos és érdemi konzultáció sem a nők esélyegyenlőségét érintő témákkal foglalkozó tudományos kutatókkal, sem a civil szervezetekkel.

Vizsgálati eredményekkel igazolják, hogy a nők és a férfiak eltérő életkörülményeire és igényeire tekintettel lévő döntéshozatali folyamatok a társadalmi jólét és a versenyképesség növekedése révén mindkét nem boldogulását elősegítik. Szemléletes példaként állították agender budgeting fogalmát. A nemekre érzékeny költségvetéssel kapcsolatban - Diane Elsont idézve - hangsúlyozták, hogy az „elemezni kíván minden közkiadást és bevételt, és rávilágít ezek nőkre és lányokra, férfiakra és fiúkra tett eltérő hatásaira.”

A CNK emlékeztetni kívánja a közvéleményt és a hatalom mindenkori gyakorlóit arra, hogy Magyarországot nemzetközi vállalásai is kötelezik a nők és férfiak egyenlő emberi (például biztonsághoz, testi épséghez, lakhatáshoz fűződő) jogainak és munkaerő-piaci esélyeinek biztosítására. Ehhez kapcsolódóan felszólítják a Kormányt, hogy Magyarország mielőbb írja alá a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Isztambuli Egyezményt.

Rámutattak arra, hogy a képviseleti demokrácia hazánkban nem képes megfelelően érvényesíteni a hátrányosan megkülönböztetett vagy társadalmilag leszakadó csoportok szempontjait. A romák, a fogyatékossággal élők, az idősek, a hajléktalanok, a szexuális kisebbségek és a fiatalok problémái megoldásának és helyzetük javításának alapfeltétele az, hogy képviselőiket aktívan bevonják az őket érintő döntések megalkotásába és nyomon követésébe. Az erre irányuló cselekvési tervek kidolgozásában ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezek a csoportok sem homogének: tagjaikként a nők gyakran többszörös hátrányos megkülönböztetést szenvednek el.

A CNK kimondott szándéka, hogy a képviseleti demokrácia, a szolidaritás és az esélyegyenlőség szempontjait előtérbe állító közpolitikai javaslataival Magyarországon aktívan befolyásolja a közbeszédet és a politikai diskurzust. Arra törekszik, hogy a nők szakértői kompetenciáját fokozottabban elismerjék, és szerepük erősödjön a demokratikus közéletben. Párbeszédre ösztönözik mind a nőket, mind pedig a férfiakat a nemek közötti kiegyenlítettebb szerepmegosztás és együttműködés érdekében.

Tevékenységüket a 2014-ben zajló parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti választások idejére, a márciustól novemberig terjedő időszakra összpontosítják, és arra ösztönzik a nőket, hogy a számukra fontos szempontokat figyelembe véve szavazzanak.

A CNK működése:

A Civil Női Kormány nem a jelenlegi kormánystruktúrát kívánja leképezni, hanem egy alulról szerveződő, a hivatalos politikai arénán kívül működő, szakterületükön kompetens nőkből álló, alternatív kabinet. Miniszterei a társadalmi folyamatok női szempontú elemzése alapján konstruktív javaslatokat nyújtanak a döntések előkészítéséhez, meghozatalához. Tevékenységük során elsősorban nemzetközi és hazai, tudományos és civil szakértői anyagok vonatkozó javaslataira támaszkodik.

Csoportosulásuk előképe a 2011 márciusában az első lengyelországi Nőkongresszus nyomán alakult civil Lengyel Női Árnyékkormány. Ennek tagjai politikai értelemben nem egy ellenzéki szervezetet testesítenek meg, hanem fontos esélyegyenlőségi szempontokat ajánlanak a mindenkori döntéshozóknak.

Sajtómegjelenések:

http://magyarnarancs.hu/belpol/vetkozni-nem-fognak-megalakult-magyarorszag-civil-noi-kormanya-89088
http://hvg.hu/elet/20140305_Vetkozni_nem_fogunk_viragot_nem_kerunk
http://valasztas2014.hir24.hu/valasztasi-hirek/2014/03/06/nokbol-allo-kormanyt-magyarorszagnak/

Megalakult a Civil Női Kormány

2014. március 5.-én megalakult a Civil Női Kormány

Küldetés-nyilatkozat

Küldetés:

A Civil Női Kormány azzal a céllal alakult, hogy független, civil kezdeményezésként erősítse a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének eszmeiségét. Tevékenysége során különböző szakpolitikai témákon keresztül bemutatja egy befogadóbb, szolidáris, és a nők szempontjait és érdekeit is integráló társadalom lehetséges képét. Kezdeményezésünket az a felismerés hívta életre, hogy a nőket a rendszerváltás óta, ha lehet, még jobban kiszorította a politikai döntéshozatalból az egész társadalomban, így a pártok szintjén is tapasztalható patriarchális szemlélet. A nők társadalmi és közéleti helyzetének javítása a kívánatosnál kevesebb figyelmet kap a hivatalos politikában; sem a nők esélyegyenlőségét érintő témákkal foglalkozó tudományos kutatókkal, sem a civil szervezetekkel nem zajlik folyamatos és érdemi konzultáció. Kutatások bizonyítják, hogy ha a döntéshozatal során a nők és a férfiak sokféle életkörülményére és eltérő igényeire egyaránt figyelmet fordítanak, egyenlő esélyeket biztosítva számukra, akkor ez mindkét nem boldogulását elősegíti, valamint a társadalmi jólét és a versenyképesség is növekszik. Tevékenységünkkel arra is emlékeztetni szeretnénk, hogy Magyarországot nemzetközi vállalásai is kötelezik a nők és férfiak egyenlő emberi (például biztonsághoz, testi épséghez, lakhatáshoz fűződő) jogainak és egyenlő munkaerő-piaci esélyeinek biztosítására. A döntéshozatalból való kirekesztettség, és általában a képviseleti demokrácia jelenlegi nem kielégítő helyzete más társadalmi csoportokat is negatívan érint. Ezért tevékenységünk során hangsúlyosan igyekszünk megjeleníteni a hátrányosan megkülönböztetett vagy társadalmilag leszakadó csoportok szempontjait is. Alapvető meggyőződésünk, hogy például a romák, a fogyatékossággal élők, az idősek, a hajléktalanok, a szexuális kisebbségek és a fiatalok problémái megoldásának és helyzetük javításának alapfeltétele az, hogy képviselőiket aktívan bevonják az őket érintő döntések megalkotásába és nyomon követésébe. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megmutatni azt is, hogy természetesen ezek a csoportok sem homogének: helyzetük és problémáik feltárásakor és megjelenítésekor figyelembe kell venni, hogy ezen csoportokon belül a nők gyakran többszörös hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. A mindezen csoportokkal kapcsolatos méltányos bánásmód, hatékony konzultáció és erősödő szolidaritás szerintünk elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi különbségek csökkenjenek, és mindenkinek lehetősége legyen életszínvonala megtartásához és javításához.

Forma: Pártfüggetlen, civil csoportosulás

A Civil Női Kormány egy alulról szerveződő, a hivatalos politikai arénán kívül működő, alternatív kabinet, amely szakterületükön kompetens nőkből áll. Csoportosulásunk elnevezésével nyomatékot kívánunk adni annak az igénynek, hogy nőként mind az elsősorban a nőket, mind pedig a nőket és férfiakat egyaránt érintő kérdésekben megosszuk tapasztalatainkat és tudásunkat, és konstruktív javaslatokat nyújtsunk a döntéshozatali folyamatok alakításához. A Civil Női Kormány felépítése nem a jelenlegi kormánystruktúrát kívánja leképezni, hanem olyan területeket igyekszik a középpontba helyezni, amelyeket kiemelten fontosnak tart a társadalmi egyenlőségi szempontok jobb érvényesülése szempontjából. Tevékenységünk során elsősorban nemzetközi és hazai, tudományos és civil szakértői anyagok vonatkozó javaslataira támaszkodunk. Csoportosulásunk előképét a 2011 márciusában alakult civil Lengyel Női Árnyékkormány jelenti, amely az első lengyelországi Nőkongresszus nyomán alakult, és folyamatosan a döntéshozók figyelmébe ajánl fontos, de mindaddig háttérbe szorult esélyegyenlőségi szempontokat anélkül, hogy egy politikai értelemben vett ellenzéki kormányt testesítene meg. A Civil Női Kormány tagjai és tárcáik: Csikai Mária, környezetvédelem, Lovas Nagy Anna, kultúra; Poller Etelka, egészségügy; Sajgál Rózsa, szociálpolitika; Sáfrány Réka, esélyegyenlôség; Spronz Júlia, igazságügy; Szekeres Valéria, pénzügy és gender költségvetés; Thun Éva oktatás.

Célok:

Kezdeményezésünk kimondott szándéka, hogy a képviseleti demokrácia, a szolidaritás és az esélyegyenlőség szempontjait előtérbe állító közpolitikai javaslatainkkal Magyarországon aktívan befolyásoljuk a közbeszédet és a politikai diskurzust. Különböző szakterületeken jártas nőkként kifejezett célunk hozzájárulni ahhoz, hogy a nők szakértői kompetenciáját fokozottabban elismerjék, és szerepük általában erősödjön a demokratikus közéletben. Ugyanakkor párbeszédre és együttgondolkodásra ösztönözzük mind a nőket, mind pedig a férfiakat a nemek közötti kiegyenlítettebb szerepmegosztás és együttműködés érdekében. Tevékenységünket a 2014-ben zajló parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti választások idejére, a márciustól novemberig terjedő időszakra összpontosítjuk. Mindezzel kimondott célunk, hogy tevékenységünkön keresztül megszólítsuk és motiváljuk a nőket arra, hogy a számukra fontos szempontokat figyelembe véve vegyenek részt a választásokon; minél több ember figyelmét ráirányítsuk a pártok esélyegyenlőségi vonatkozású célkitűzéseire vagy azok hiányára; és megjelenítsük azt a növekvő elvárást, hogy a pártok egyenlő mértékben biztosítsák nők és férfiak részvételét a politikai döntéshozatalban.