Az eddigi helyzet
Az önkormányzati választások a nők
számára nagyobb lehetőséget jelentenek, mint a parlamenti választások. 2002-ben
az önkormányzati képviselők 16 százaléka, 2006-ban 17 százaléka, 2010-ben pedig
19 százaléka volt nő, vagyis az önkormányzati képviselők esetében – ugyan csak egészen
kis mértékben, de – emelkedik a nők aránya.[1]Magyarország
ezzel az adattal sem dicsekedhet, az európai átlag 25 százalék felett van.
Forrás: Koncz (2006); Vaskuti-Nyírő (2013)
A
budapesti kerületek képviselőtestületében jelentősen magasabb a nők aránya,
mint a megyeszékhelyek testületeiben. 2002 és 2010 között a fővárosi
kerületekben 20 százalék körül, a megyeszékhelyeken pedig 15 százalék körül
mozgott a női képviselők aránya.[2] 2002-ben még a
baloldali pártok közt találtunk több női képviselőt. A 2006. évi választáskor
már igen csekély (1%) az eltérés a jobboldal és baloldal között. A 2010. évi
választásokra pedig megfordult a kocka: a jobboldali képviselők (22%) körében
jelentősen magasabb volt a nők aránya, mint a baloldaliak (12%) között.
Forrás: Vaskuti, Nyírő (2013.)
Női polgármesterek
A legutóbbi három választásról ugyan
elmondható, hogy az önkormányzati képviselők között a nők aránya magasabb volt,
mint a parlamenti képviselők között. Azonban a fővárosi kerületek és
megyeszékhelyek polgármestereinek esetében azt állapíthatjuk meg, hogy 2002
kivételével – amikor a női részvétel nagyjából azonos a parlamenti képviselők
(9,1%) és a polgármesterek között (8,9%) – a női polgármesterek aránya még a a
felét sem éri el a parlamenti képviselőnők arányának. 2006-ban és 2010-ben a
megyeszékhelyek és a fővárosi kerületek polgármestereinek 4,3 százaléka nő, ami
két főt jelent.[3]
|
|
Nő
|
Férfi
|
Összesen
|
Nők aránya (%)
|
|
2002
|
4
|
41
|
45
|
8,9
|
|
2006
|
2
|
44
|
46
|
4,3
|
|
2010
|
2
|
44
|
46
|
4,3
|
Forrás: Koncz (2006); Vaskuti, Nyírő (2013)
Mi várható 2014-ben?
A 2014-es országgyűlési választások alapján nem számíthatunk előrelépésre: a parlamenti képviselők közt nem változott meg a nők aránya. Ezzel az „eredménnyel” Magyarország már tényleg Európa sereghajtói közé került.
Látjuk, eddig a jelentősebb települések polgármesterei közt még a parlamenti képviselőkhöz képest is rosszabb a nemi arány. Megnéztük, hogy a 2010-es jelöltekhez képest változott-e a 2014-ben a nők aránya. A 10 ezer fő feletti települések polgármester jelöltjeinek adatait hasonlítottuk össze.
Az eredmények alapján akár bizakodóak is lehetnénk: míg 2010-ben a polgármester jelölteknek csupán a 9,35 százaléka volt nő a 10 fő feletti településeknél, most, 2014-ben ez az adat már 14%.
2010-hez képest nem változott, hogy nincs női főpolgármester jelölt.
A budapesti kerületekben 4 százalék ponttal nőtt a női jelöltek aránya.
Polgármester jelöltek Budapesten
|
|
|
2010.
|
2014.
|
||||
|
|
kerület
száma
|
Nő
|
Férfi
|
Nők aránya
|
Nő
|
Férfi
|
Nők aránya
|
|
Budapest
|
1
|
2
|
2
|
50%
|
3
|
3
|
50%
|
|
Budapest
|
2
|
0
|
3
|
0%
|
2
|
4
|
33%
|
|
Budapest
|
3
|
0
|
4
|
0%
|
1
|
5
|
17%
|
|
Budapest
|
4
|
0
|
3
|
0%
|
0
|
6
|
0%
|
|
Budapest
|
5
|
0
|
3
|
0%
|
0
|
5
|
0%
|
|
Budapest
|
6
|
2
|
2
|
50%
|
3
|
3
|
50%
|
|
Budapest
|
7
|
0
|
4
|
0%
|
0
|
6
|
0%
|
|
Budapest
|
8
|
0
|
4
|
0%
|
1
|
8
|
11%
|
|
Budapest
|
9
|
0
|
3
|
0%
|
0
|
6
|
0%
|
|
Budapest
|
10
|
0
|
4
|
0%
|
0
|
6
|
0%
|
|
Budapest
|
11
|
1
|
3
|
25%
|
0
|
6
|
0%
|
|
Budapest
|
12
|
0
|
3
|
0%
|
1
|
6
|
14%
|
|
Budapest
|
13
|
0
|
2
|
0%
|
2
|
3
|
40%
|
|
Budapest
|
14
|
0
|
4
|
0%
|
0
|
7
|
0%
|
|
Budapest
|
15
|
0
|
4
|
0%
|
0
|
6
|
0%
|
|
Budapest
|
16
|
1
|
3
|
25%
|
1
|
5
|
17%
|
|
Budapest
|
17
|
0
|
4
|
0%
|
1
|
4
|
20%
|
|
Budapest
|
18
|
0
|
4
|
0%
|
0
|
5
|
0%
|
|
Budapest
|
19
|
0
|
3
|
0%
|
1
|
5
|
17%
|
|
Budapest
|
20
|
0
|
3
|
0%
|
2
|
4
|
33%
|
|
Budapest
|
21
|
0
|
3
|
0%
|
1
|
4
|
20%
|
|
Budapest
|
22
|
2
|
2
|
50%
|
|
7
|
0%
|
|
Budapest
|
23
|
0
|
3
|
0%
|
1
|
7
|
13%
|
|
Budapesti
kerületek összesen
|
8
|
73
|
10%
|
20
|
121
|
14%
|
|
Mint látjuk, jóval több jelölt van 2014-ben, mint 2010-ben volt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy megváltozott a választási törvény és a pártszerkezet is. A baloldalon sok kis párt alakult, míg a jobboldali pártok száma nem változott. Vagyis egyáltalában nem biztos, hogy a nők arányának közel 4 százalék pontos növekedésből bármilyen pozitív következtetést levonhatunk. Az október 12-i önkormányzati választások végeredménye lehet hogy pont olyan siralmas képet fog a nők részvétele szempontjából mutatni mint a 2010-es.
Biztatóbb a 10 ezer főnél nagyobb települések polgármester jelöltjeinek adata: 9%-ról 14%-ra nőtt. Itt ugyan nem beszélhetünk törvényi változásról, viszont a pártszerkezet változás oka lehet e változásnak.
Látjuk, eddig a jelentősebb települések polgármesterei közt még a parlamenti képviselőkhöz képest is rosszabb a nemi arány. Megnéztük, hogy a 2010-es jelöltekhez képest változott-e a 2014-ben a nők aránya. A 10 ezer fő feletti települések polgármester jelöltjeinek adatait hasonlítottuk össze.
Polgármester
jelöltek megyénként a 10 ezer főnél nagyobb településeken
|
|
2010.
|
2014.
|
||||
|
|
Nő
|
Férfi
|
Nők aránya
|
Nő
|
Férfi
|
Nők aránya
|
|
Baranya
megye
|
0
|
17
|
0%
|
6
|
23
|
21%
|
|
Bács-Kiskun
|
1
|
27
|
4%
|
3
|
29
|
9%
|
|
Békés
|
0
|
27
|
0%
|
4
|
29
|
12%
|
|
Borsod-Abaúj-Zemplén
|
1
|
34
|
3%
|
6
|
33
|
15%
|
|
Csongrád
|
3
|
13
|
19%
|
3
|
14
|
18%
|
|
Fejér
|
1
|
18
|
5%
|
2
|
20
|
9%
|
|
Győr-Moson-Sopron
|
1
|
15
|
6%
|
6
|
14
|
30%
|
|
Hajdú-Bihar
|
1
|
24
|
4%
|
6
|
32
|
16%
|
|
Heves
|
1
|
15
|
6%
|
1
|
18
|
5%
|
|
Jász-Nagykun-Szolnok
|
5
|
24
|
17%
|
7
|
23
|
23%
|
|
Komárom-Esztergom
|
1
|
15
|
6%
|
4
|
22
|
15%
|
|
Nógrád
|
2
|
6
|
25%
|
2
|
11
|
15%
|
|
Pest
|
16
|
123
|
12%
|
21
|
128
|
14%
|
|
Somogy
|
2
|
14
|
13%
|
0
|
16
|
0%
|
|
Szabolcs-Szatmár-
Bereg
|
4
|
21
|
16%
|
3
|
23
|
12%
|
|
Tolna
|
2
|
13
|
13%
|
3
|
11
|
21%
|
|
Vas
|
1
|
19
|
5%
|
0
|
17
|
0%
|
|
Veszprém
|
2
|
17
|
11%
|
3
|
22
|
12%
|
|
Zala
|
1
|
9
|
10%
|
2
|
14
|
13%
|
|
Megyék
összesen
|
45
|
451
|
9%
|
82
|
499
|
14%
|
[1] Vaskuti Gergely, Nyírő Zsanna: Nők a közéletben(2013) A tanulmány a More
Women in European Politics – More
Women in 2014 pályázat keretében készült.
[2] Vaskuti, Nyírő: (2013)
[3] Koncz (2006); Vaskuti, Nyírő (2013)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése