Nem oldja meg a kapcsolati erőszak részeként megnyilvánuló gyermekbántalmazási esetek feltárását az EMMI frissen kiadott módszertani útmutatója

A közelmúltban Balog Zoltán, az EMMI minisztere jóváhagyott egy Módszertani útmutatót,"A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvek és módszertan" címen.

Az útmutató felsorolja a gyermekek bántalmazásában szerepet játszó rizikófaktorokat, a bántalmazás gyanúját felvető szülői magatartásfajtákat, a fizikai és/vagy szexuális bántalmazás gyereknél észlelt viselkedésbeli, és testi jeleit. Kitér arra, hogy ha a gyerek tanúja a családjában – elsősorban az egyik szülő másik ellen elkövetett – hozzátartozói erőszaknak, ez már önmagában is a gyereket veszélyeztető viselkedés, körülmény.

Az útmutató ezenkívül részletes szabályokat és szankciókat tartalmaz a gyermekbántalmazással kapcsolatba kerülő szakemberek részére is. Ezek felsorolása azonban egyoldalú, nem tartalmazza azoknak az eszközöknek, módszereknek a biztosítását, ami lehetővé tenné a végrehajtást. Amíg a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók aránytalanul túlterheltek, alulfinanszírozottak, nincs szabályozva, hány család, hány gyerek ellátása egy időben a feladatuk, addig  munkájukat nem tudják teljeskörűen az Útmutatóban foglaltaknak megfelelően ellátni, e nélkül viszont a kiadott szabályozás célja jelentősen sérülni fog..

Felhívjuk Miniszter úr figyelmét, hogy a szociális szakemberek munka feltételeit, feladataik normatív szabályozását rendelje az Útmutató mellé, mert így csak arra alkalmas, hogy lehetetlen helyzetben dolgozó szociális szakembereket fenyegessen.

Tartalmi hiányosságnak tartjuk továbbá, hogy az útmutató nincsen tekintettel a hozzátartozói, és gyerekek elleni erőszak társadalmi nemi meghatározottságára. Nem említi például, hogy a gyerek által megtapasztalt hozzátartozók közötti erőszak tipikusan az anya ellen irányul, illetve sok esetben az anyát és a gyereket egyaránt bántalmazza az apa, nevelőapa vagy partner. A párkapcsolati erőszakot elszenvedő anyát a hatóságok a gyakorlatban gyakran egyenlő mértékben teszik felelőssé a bántalmazást elszenvedett, vagy tanúként átélt gyerek veszélyeztetéséért, habár ilyenkor fontos lenne figyelembe venni, hogy a bántalmazott nő cselekvési mozgásterét, gazdasági helyzetét stb., a bántalmazás nagymértékben korlátozhatja, leronthatja.

Annál is inkább fontos lenne a gyerek és/vagy az anya ellen esetleg elkövetett bántalmazást a szakembereknek felismerni, mert ily módon is csökkenthető lenne a hazánkban sajnos gyakran előforduló rendszerabúzus, vagyis az áldozatok védelmét szolgáló rendszer nem megfelelő működése és ennek negatív következményei. A rendszerabúzus egyik tipikus formája, amikor a bántalmazást az illetékes szakemberek elmulasztják felismerni és kezelni, és hoznak olyan hatósági intézkedéseket, melyek következtében nemhogy nem kapnak az áldozatok védelmet az erőszakkal szemben, de a bántalmazottak gyakran további traumát szenvednek el a hivatali eljárás során. Ennek egyik megnyilvánulása  az ún. „kényszerláthatás” elrendelése, amikor a bíróság, gyámhivatal a gyerek érdekével és akaratával szemben kényszeríti ki a szülői kapcsolattartást. Ezekben az esetekben a jogalkalmazók nem veszik figyelembe a különélő szülő bántalmazó magatartását, mely többnyire a gyerek ellenállása mögött áll. Ehelyett az anya felelősségét állapítják meg a kapcsolattartás akadályozása miatt. A kapcsolattartást szabályozó döntések előtt az anya és/vagy a gyerek elleni rendszeres és szisztematikus erőszak feltárásának elmulasztása fizikai, lelki és jogi szempontból különösen súlyos következményekkel járhat az áldozatok számára, és a gyerek további veszélyeztetéséhez és bántalmazásához vezethet.

Felhívjuk ezért a Miniszter úr figyelmét arra, hogy az útmutatót fontos lenne olyan iránymutatásokkal kiegészíteni, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban, melyek rávilágítanak az anya és a gyerekek ellen elkövetett bántalmazás gyakori összekapcsolódására. Javasoljuk, hogy ezekben az esetben a szakemberek fektessenek különös hangsúlyt a bántalmazás és veszélyeztetés tényleges felelősének azonosítására és felelősségre vonására, és a bántalmazott gyerekkel együtt az anya biztonságának a megteremtésére. A bántalmazás felismerésének és kezelésének elősegítésére a Magyarország által 2014 márciusában aláírt Isztambuli Egyezmény rendszeres képzéseket javasol az érintett szakemberek számára. Szíves figyelmébe ajánljuk az áldozatokkal foglalkozó civil szervezetek „Szakmai módszertani útmutató a párkapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésre” című kiadványát http://nokjoga.hu/sites/default/files/filefield/mu-fulltext.pdf, amely további módszertani javaslatokat tartalmaz e témában.