„Egy nemzet
ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”
Az optimista
szerint félig tele van a pohár, a pesszimista szerint félig üres. Az Európai
Bizottság napokban kiadott oktatási és képzési figyelőjének magyarországi
elemzése is bemutatható akár e két ellentétes megközelítésből. A kormánypárti
sajtó feltehetően azt emeli ki, hogy az oktatási kiadások 2014-2015 között 12,5
százalékkal emelkedtek, hogy csökkent az oktatást korán elhagyók aránya, hogy
ugrásszerűen nőttek az iskolából frissen kikerültek elhelyezkedési esélyei.
Nem kell
azonban a kákán is csomót keresőnek lenni ahhoz, hogy néhány összehasonlító
adat alapján már ezeket a „vívmányokat” is megkérdőjelezzük.
- Nőtt ugyan az oktatási kiadások összege és aránya, ám ez három évi csökkenés után, úgy hogy ebben az adatban benne vannak az e célra felhasznált uniós forrásokat is (tankönyvpiac államosítása, új állami tankönyvek).
- Az, hogy 2012-2015 között 11,8 százalékról 11,6 százalékra csökkent az oktatást korán elhagyók aránya, az messze elmaradt a többi 27 uniós ország átlagának dinamikájától (12,7 százalékról 11 százalékra). Nem beszélve arról, hogy e „javulásban” szerepet játszhatott a tankötelezettség korhatárának leszállítása. Az ifjúsági foglalkoztatottság megugrása középfokú oktatásból és szakmunkás képzésből kikerülők körében – 62,4 százalékról 75,6 százalékra, Európában a legmagasabb értékre - pedig gyaníthatóan a közfoglalkoztatás hasonló mértékű növekedésének tudható be.
Nos, a tulajdonképpeni
„jó hírek” eddig tartottak. Mert az oktatás hatékonyságát mutató Pisa tesztek
még annyira sem bíztatóak, mint a fenti számok: 2009-hez képest mindhárom
vizsgált területen – olvasás, matematika, természettudományok - romlott a
magyar diákok teljesítménye, és marad alatta az unió átlagának. Matematikából
egyenesen hat százalékponttal - azaz harmadával – lett rosszabb az
eredmény. A számítástechnikai ismeretek
(digitális készségek) terén pedig Európa sereghajtói vagyunk. Ebből is
következik, hogy a jövő technikai fejlődését meghatározó tudományterületeken:
számítógépes tudományok, gyártás és építés területén az egyetemi hallgatók
számát tekintve szintén hátul kullogunk.
Márpedig a
képzettség Magyarországon jóval inkább meghatározza az egyes emberek jövőjét,
esélyeit, életszínvonalát, és gyerekeinek esélyeit is, mint a legtöbb fejlett
országban. Az általános iskolát vagy annál kevesebbet végzettek negyede van munka
nélkül, míg a felsőfokú képzettségűek alig egy-két százaléka.
És a trend aggasztó,
mert Magyarországon a jövőbeli életesélyeket alapvetően meghatározza a szülő
iskolai végzettsége – a Budapest Intézet adatai szerint – az alacsony iskolai
végzettségűek aránya szegények között 2005-2014 között 24 százalékról 44
százalékra nőtt, a gyerekszegénység pedig 41,5 százalékra emelkedett. 150-200
ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. A Pisa felmérés pedig azt
mutatja, hogy a magyar iskolások tanulmányi eredményei nagymértékben függnek a
„társadalmi gazdasági háttértől”, azaz a családok helyzetétől. Ez a szituáció
nemhogy javult volna, de a jelentés alapján is romlott: nőtt az iskolai
szegregáció, mind több gyerek kerül olyan iskolába, amelyből remény sincs, a
továbbtanulásra. Ez is az oka, hogy 2016 májusában az EB kötelezettségszegési
eljárást indított az ország ellen. Az pedig, hogy megnövelték a tanárok
óraszámát, végletekig bekorlátozták a mozgásterüket, minimálisra csökkentették
az iskolák és iskolaigazgatók önállóságát, aligha segít ezeken a problémákon
Hogy az
országban gyarapodnának a közeljövőben a kiművelt emberfők, azt a felsőoktatás
úgynevezett korszerűsítése sem garantálja, aminek lényege szintén az állami
ellenőrzés kiterjesztése az univerzitások működésében, az államilag támogatott
képzések visszaszorításában, és az tandíjmentességet feltételező követelmények
szigorításában. Az elmúlt időszakban csökkent a továbbtanulásra jelentkező
fiatalok száma, és erősen megnőtt a lemorzsolódok aránya – mint azt a jelentés
is megállapítja. Nem kevés a fenntartás a szakképzés „korszerűsítésének”
ügyében sem, mert nehéz elképzelni azt, hogy az általános műveltséget
megalapozó tantárgyak drasztikus csökkentése nyomán olyan kompetenciákhoz
jutnak a tanulók, ami akár a továbbtanulást akár – szükség esetén – a
szakmaváltást lehetővé teszik.
A teljes országjelentés itt található meg:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése