Az egészségügyi ellátás mindenki számára való hozzáférhetősége alapelv az EU-tagállamok jogalkotásában, és joggyakorlatában.
A hozzáférhetőség alanyi jogát az Európai Unió Alapvető Emberi Jogokat tartalmazó Kartájának 35. cikkelye tartalmazza.
Az egészségügyi szolgáltatásoknak a szükségletekre kell alapulnia, azaz az ország lakosainak teljes ellátására tervezett egészségügyi rendszernél az elsődleges szempont nem a leggazdaságosabb működtetés, hanem a valós és jogos állampolgári szükségletek lehető legoptimálisabb kielégítése.
Elviekben a horizontális esélyegyenlőség elve az azonos helyzetűekkel szembeni egyenlő bánásmódot tételezi fel - a horizontális esélyegyenlőség érvényesülése azt jelenti, hogy a páciensek (betegek) a szükségleteik által megkívánt szolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel férhetnek hozzá, tekintet nélkül a társadalmi-gazdasági hierarchiában elfoglalt helyükre, azaz az egyéneket azonos betegség esetén azonos minőségű ellátás illesse meg.
A gyakorlatban a nagyobb városban élők előnyben vannak – egyszerűen közelebb vannak a „tűzhöz”, és ezért könnyebben is veszik igénybe az ellátásokat.
- A nők mind a járó beteg, mind a fekvőbeteg ellátást magasabb arányban veszik igénybe.
- A magasan képzettek mind a járó beteg, mind a fekvőbeteg ellátást magasabb arányban veszik igénybe.
- Vannak „rendszerbe épített” társadalmi hátrányok: az orvoshoz való fordulás szükségességének késői felismerése, értelmezési, kommunikációs problémák, szociális, gazdasági korlátok (pld. gyógyszerkiváltás)
A társadalmi hierarchia – rendszerben a vertikális méltányosság elve bizonyos, gondosan szabályozott esetekben a nem azonos helyzetűek nem egyforma bánásmódját tételezi fel. A vertikális esélyegyenlőség érvényesülésének egyik legfontosabb példája az egészségügyi rendszer működtetéséből eredő anyagi terhek méltányos elosztása, azaz az egyének teherviselő képességével, jövedelmével arányos hozzájárulás fizetése (adók, járulékok). Ennek a minőségi dimenziónak a mások oldala a kiegészítő biztosítások területe, amelyek során plusz szolgáltatás vásárolható. Ez azonban a szolgáltatásoknak a kiemelt formájának tekintendő és nem az általános rendszer részeként kezelendő. Azaz nem kerülhet olyan ellátási forma a kiemelt rendszerbe, mely nélkülözhetetlen az általános rendszer fenntartásához.
Növekszik az ellátásból kirekedtek – kirekesztettek száma. Hajléktalanok egészségügyi ellátásának problémája mellett nő az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak száma.
forrás: OEP
|
2009.
|
2010.
|
2011.
|
2012 .
|
2013.
|
Biztosítottak száma ezer fő
|
3 809
|
3 844
|
3 893
|
3 934
|
3 947
|
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma ezer fő
|
9 681,0
|
9 681,7
|
9 617,7
|
9 509,0
|
9 466,7
|
- ebből külföldi ezer fő
|
118,9
|
110,2
|
109,3
|
105,0
|
102,2
|
- ebből magyar, ezer fő
|
9 562,1
|
9 571,5
|
9 508,4
|
9 404,0
|
9 364,5
|
Lakosságszám KSH, ezer fő
|
10 014,3
|
9 985,7
|
9 931,9
|
9 908,8
|
9 877,4
|
Egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak száma, ezer fő
|
452,2
|
414,2
|
423,5
|
504,8
|
512,9
|
4,5%
|
4,1%
|
4,3%
|
5,1%
|
5,2%
|
Földrajzi értelmezésében az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége: az egészségügyi szolgáltatások időben történő igénybevételét az ellátási körzetben lakó állampolgárok számára földrajzi okok nem akadályozzák (például nincs útban a Balaton…)
Fontos szempontok az egészségügyi ellátás tervezése során:
- Szolgáltatók elhelyezkedése: háziorvos településen, járó beteg ellátás kistérségi – járási szinten, elsődleges kórház 60km-en belül
- Tömegközlekedéssel megközelíthető, akadálymentesített épület, parkolási lehetőség
- Elegendő betegszállítási és sürgősségi mentő kapacitás
- Nagyváros: tömegközlekedés biztosítása ,
- Budapest sajátosság: Legtöbb kórház Pesten, ugyanakkor centrálisan – perifériásan telepített kórházak, sugaras szerkezetű közlekedés mellett
Az idő vonatkozásában az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége:
Az egészségügyi ellátás hozzáférhető, ha a páciensek az aktuális egészségi állapotukkal összhangban levő egészségügyi szolgáltatásokat a szükséges időpontban igénybe vehetik.
Fontos szempont az egészségügyi ellátás tervezése során:
- Az ügyeleti rendszer kialakításánál
- Sürgősségi helyszíni betegellátás, mentővel történő elérhetőség. Cél: 15 percen belül, ez azonban jelenleg Budapesten is (kapacitáshiány) és egyes vidéki településeken is (földrajzi távolság) miatt folyamatosan sérül.
Anyagi-pénzügyi szempontból: a hozzáférhető egészségügyi ellátás szolgáltatásait az állampolgárok közvetlen anyagi-pénzügyi megfontolások nélkül igénybe vehetik.
Részterületek a szociális rendszer tervezése során:
- Közgyógyellátás jogosultság
- Gyógyszer ár és térítési díj megállapítás, generikus program (pld. antibiotikum ár meghatározás!)
- Szociális rendszer kialakítása, változtatása, rokkantság kérdése. Közgyógyellátás beváltott vények száma: országosan +1 %, Budapest – 8 % (2013-2009 év), Lakossági térítési díj 13,1 M Ft-al ,66 %-al több
Budapest a sajátos hazai egészségpolitika miatt számos egészségügyi területen is rosszul áll:
- A budapesti kórházak (a magyar kórházi ágyak 27%-a) valójában nemcsak Budapestet és Pest megyét látják el, a nagytérségi modell miatt egyes szakmákban akár 4 milliós is lehet az ellátási terület
- Aktív fekvőbeteg ágy egyes területeken kevesebb, mint az országos átlag (szülészet – nőgyógyászat)
- A megbetegedési arányhoz képest kevés aktív ágy: pulmonológia (vertikális méltányosság!)
- 2013-ban már az országos átlag alatt (!!) volt a budapestiek egy főre jutó kórházi finanszírozása, a budapestiek kezdenek kiszorulni a saját egészségügyükből
- A budapesti kórházak közül 1 (!!!) van, melynek teljes a szakmai portfóliója (Uzsoki utcai kórház), és ennek az egyik legkisebb az általános ellátási területe
Mivel Uniós forrásokhoz nem juthatott Budapest – ezért az elmúlt években szinte fejlesztés nélkül maradt – lepukkant az infrastruktúra, nem felel meg a korszerű követelményeknek (pld. akadálymentesítés, információs rendszer)
Változtatási lehetőségek:
Társadalmi felelősség vállalás tudatosítása, független betegjogi szervezet
Jelenlegi rendszer hatékonyabb működtetése, segítése, meglévő betegszervezetek koordinálása, kiterjesztése
Jelenlegi rendszer kiegészítése finanszírozási eszközökkel, speciális beruházásokkal
Népegészségügyi szemlélet „kihasználása” – egészségesebb városi környezet kialakítására (zöld terület, szabadidős tevékenység, környezetszennyezés, allergiás – asztmás tábor)
Egyedi segítség:
- Személyre szólóan (segítség közlekedésben, gyógyszerkiváltásban)
- Csoportosan (lelet magyarázás, második orvosi szakvélemény, gyermekmegőrzés biztosítása)
Amíg a hazai egészségügyi rendszer kapacitásai
elégtelenek a hazai lakosság teljes ellátásához,
addig elkerülhetetlen,
hogy társadalmi csoportok hozzáférése az ellátáshoz ne sérüljön.