Egészségügyi hozzáférhetőség - előadás vázlat

Az egészségügyi ellátás mindenki számára való hozzáférhetősége alapelv az EU-tagállamok jogalkotásában, és joggyakorlatában.

A hozzáférhetőség alanyi jogát az Európai Unió Alapvető Emberi Jogokat tartalmazó Kartájának 35. cikkelye tartalmazza. 

Az egészségügyi szolgáltatásoknak a szükségletekre kell alapulnia, azaz az ország lakosainak teljes ellátására tervezett egészségügyi rendszernél az elsődleges szempont nem a leggazdaságosabb működtetés, hanem a valós és jogos állampolgári szükségletek lehető legoptimálisabb kielégítése.

Elviekben a horizontális esélyegyenlőség elve az azonos helyzetűekkel szembeni egyenlő bánásmódot tételezi fel - a horizontális esélyegyenlőség érvényesülése azt jelenti, hogy a páciensek (betegek) a szükségleteik által megkívánt szolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel férhetnek hozzá, tekintet nélkül a társadalmi-gazdasági hierarchiában elfoglalt helyükre, azaz az egyéneket azonos betegség esetén azonos minőségű ellátás illesse meg.

A gyakorlatban a nagyobb városban élők előnyben vannak – egyszerűen közelebb vannak a „tűzhöz”, és ezért könnyebben is veszik igénybe az ellátásokat. 

• A nők mind a járó beteg, mind a fekvőbeteg ellátást magasabb arányban veszik igénybe.
• A magasan képzettek mind a járó beteg, mind a fekvőbeteg ellátást magasabb arányban veszik igénybe.
• Vannak „rendszerbe épített” társadalmi hátrányok: az orvoshoz való fordulás szükségességének késői felismerése, értelmezési, kommunikációs problémák, szociális, gazdasági korlátok (pld. gyógyszerkiváltás)

A társadalmi hierarchia – rendszerben a vertikális méltányosság elve bizonyos, gondosan szabályozott esetekben a nem azonos helyzetűek nem egyforma bánásmódját tételezi fel. A vertikális esélyegyenlőség érvényesülésének egyik legfontosabb példája az egészségügyi rendszer működtetéséből eredő anyagi terhek méltányos elosztása, azaz az egyének teherviselő képességével, jövedelmével arányos hozzájárulás fizetése (adók, járulékok). Ennek a minőségi dimenziónak a mások oldala a kiegészítő biztosítások területe, amelyek során plusz szolgáltatás vásárolható. Ez azonban a szolgáltatásoknak a kiemelt formájának tekintendő és nem az általános rendszer részeként kezelendő. Azaz nem kerülhet olyan ellátási forma a kiemelt rendszerbe, mely nélkülözhetetlen az általános rendszer fenntartásához.

Növekszik az ellátásból kirekedtek – kirekesztettek száma. Hajléktalanok egészségügyi ellátásának problémája mellett nő az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak száma. 

forrás: OEP	2009.	2010.	2011.	2012 .	2013.
Biztosítottak száma ezer fő	3 809	3 844	3 893	3 934	3 947
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma ezer fő	9 681,0	9 681,7	9 617,7	9 509,0	9 466,7
- ebből külföldi ezer fő	118,9	110,2	109,3	105,0	102,2
- ebből magyar, ezer fő	9 562,1	9 571,5	9 508,4	9 404,0	9 364,5
Lakosságszám KSH, ezer fő	10 014,3	9 985,7	9 931,9	9 908,8	9 877,4
Egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak száma, ezer fő	452,2	414,2	423,5	504,8	512,9
	4,5%	4,1%	4,3%	5,1%	5,2%

Földrajzi értelmezésében az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége: az egészségügyi szolgáltatások időben történő igénybevételét az ellátási körzetben lakó állampolgárok számára földrajzi okok nem akadályozzák (például nincs útban a Balaton…)

Fontos szempontok az egészségügyi ellátás tervezése során: 

• Szolgáltatók elhelyezkedése: háziorvos településen, járó beteg ellátás kistérségi – járási szinten, elsődleges kórház 60km-en belül
• Tömegközlekedéssel megközelíthető, akadálymentesített épület, parkolási lehetőség
• Elegendő betegszállítási és sürgősségi mentő kapacitás
• Nagyváros: tömegközlekedés biztosítása ,
• Budapest sajátosság: Legtöbb kórház Pesten, ugyanakkor centrálisan – perifériásan telepített kórházak, sugaras szerkezetű közlekedés mellett

Az idő vonatkozásában az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége:

Az egészségügyi ellátás hozzáférhető, ha a páciensek az aktuális egészségi állapotukkal összhangban levő egészségügyi szolgáltatásokat a szükséges időpontban igénybe vehetik. 

Fontos szempont az egészségügyi ellátás tervezése során: 

• Az ügyeleti rendszer kialakításánál 
• Sürgősségi helyszíni betegellátás, mentővel történő elérhetőség. Cél: 15 percen belül, ez azonban jelenleg Budapesten is (kapacitáshiány) és egyes vidéki településeken is (földrajzi távolság) miatt folyamatosan sérül.

Anyagi-pénzügyi szempontból: a hozzáférhető egészségügyi ellátás szolgáltatásait az állampolgárok közvetlen anyagi-pénzügyi megfontolások nélkül igénybe vehetik.

Részterületek a szociális rendszer tervezése során:

• Közgyógyellátás jogosultság
• Gyógyszer ár és térítési díj megállapítás, generikus program (pld. antibiotikum ár meghatározás!)
• Szociális rendszer kialakítása, változtatása, rokkantság kérdése. Közgyógyellátás beváltott vények száma: országosan +1 %, Budapest – 8 % (2013-2009 év), Lakossági térítési díj 13,1 M Ft-al ,66 %-al több

Budapest a sajátos hazai egészségpolitika miatt számos egészségügyi területen is rosszul áll:

• A budapesti kórházak (a magyar kórházi ágyak 27%-a) valójában nemcsak Budapestet és Pest megyét látják el, a nagytérségi modell miatt egyes szakmákban akár 4 milliós is lehet az ellátási terület
• Aktív fekvőbeteg ágy egyes területeken kevesebb, mint az országos átlag (szülészet – nőgyógyászat)
• A megbetegedési arányhoz képest kevés aktív ágy: pulmonológia (vertikális méltányosság!)
• 2013-ban már az országos átlag alatt (!!) volt a budapestiek egy főre jutó kórházi finanszírozása, a budapestiek kezdenek kiszorulni a saját egészségügyükből
• A budapesti kórházak közül 1 (!!!) van, melynek teljes a szakmai portfóliója (Uzsoki utcai kórház), és ennek az egyik legkisebb az általános ellátási területe

Mivel Uniós forrásokhoz nem juthatott Budapest – ezért az elmúlt években szinte fejlesztés nélkül maradt – lepukkant az infrastruktúra, nem felel meg a korszerű követelményeknek (pld. akadálymentesítés, információs rendszer)

Változtatási lehetőségek:

Társadalmi felelősség vállalás tudatosítása, független betegjogi szervezet

Jelenlegi rendszer hatékonyabb működtetése, segítése, meglévő betegszervezetek koordinálása, kiterjesztése

Jelenlegi rendszer kiegészítése finanszírozási eszközökkel, speciális beruházásokkal

Népegészségügyi szemlélet „kihasználása” – egészségesebb városi környezet kialakítására (zöld terület, szabadidős tevékenység, környezetszennyezés, allergiás – asztmás tábor)

Egyedi segítség:

• Személyre szólóan (segítség közlekedésben, gyógyszerkiváltásban)
• Csoportosan (lelet magyarázás, második orvosi szakvélemény, gyermekmegőrzés biztosítása)

Amíg a hazai egészségügyi rendszer kapacitásai

elégtelenek a hazai lakosság teljes ellátásához,

addig elkerülhetetlen,

hogy  társadalmi csoportok hozzáférése az ellátáshoz ne sérüljön.