A költség el van vetve…

Magyarország 2015. évi költségvetése még benyújtásra se került az Országgyűlés elé, máris több rekordgyanús kísérlet fűződik a nevéhez.

• Rekord, hogy már sokadik év telik úgy el, hogy költségvetés készül átlátható gazdasági - társadalmi program nélkül. 
• Rekord, hogy mennyire rendkívül későn került benyújtásra a költségvetési terv: így két választás után a harmadik is békés tudatlanságban telhetett, a jövő évi kormányzati tervek hiányában. A késői benyújtás következménye, hogy rendkívül rövid idő áll rendelkezésre a tervezet megvitatására, sőt egyáltalán a megértésére.
• Rekord mennyiségű sunyi adóterhet csempésztek a 2015-ös költségvetésbe, melyeknek nemcsak a hétköznapi életre követhetetlen a hatása, de hosszú távú társadalmi változásokat is generálhat. A költségvetési tervet megalapozó adó törvénycsomag  azonnali vészreakciót indított az internet megadóztatásának tervével, melyet szintén rekordgyorsasággal vissza is vontak. Ehhez képest az adótörvények egyéb finom részletei – mint pld. a szappan és mosószer adó, a művirág adó, a cafetéria adóterheinek emelése, a települési önkormányzatok bővülő adóztatási mozgástere - a helyi adók mellett széles körűen úgynevezett települési adókat vezethetnek be – még nem borzolták fel a kedélyeket.

Az adótörvények tervezetének legfontosabb üzenete, hogy az adók szerkezete alapvetően nem változik. Ezek szerint remekül működik a gazdagoknak kedvező  egykulcsos SZJA, és a magas általános ÁFA kulcs (tankot január 1-től ÁFA mentesen vehetünk!), így folytatódhat a jövedelmi különbségek széthúzása a társadalomban. A különadókkal terhelt termékek közé is a hétköznapi életben használatos fogyasztási cikkek kerültek: nem az otthoni úszómedencéket, hanem a mosóport és az alkohol fogyasztást terheli több adó 2015-től. Ez tovább fokozza az alacsonyabb jövedelmű rétegeken lévő adóterheket, akik jövedelmük teljes egészét a napi megélhetésre fordítják, és tovább nehezíti a nők helyzetét, akik e csoporton belül többségben vannak. A cafeteria adóterheinek emelése várhatóan nemcsak e jövedelemkiegészítő reálértékének csökkenéséhez vezet, hanem részleges, vagy teljes megszűnése esetén a belföldi turisztikában fogyasztáscsökkenéshez is vezet. 

A 2015-ös költségvetés alapfeltétezései 2,5%-os GDP növekedés, 1,8%-os infláció, 310,1 Ft/Euro árfolyam 2015.december 31-én. E mellett 3,6%-os átlagkereset növekedéssel számol a költségvetés – mielőtt bárki elaludna, vagy megrántaná a vállát: ezek azok az adatok melyre az egész költségvetés számítása alapul. És hogy legyen összehasonlítási alap is: az egy főre eső nettó reálbér – azaz hogy mennyivel többet tudunk költeni a jövedelmünkből – a tervek szerint 1,8 %, míg ez a szám 2013-ban 3,2 %, 2014-ben 3,9 % volt. Ha esetleg van olyan kedves olvasó, aki nem érzi a bőrén a 2014-es reáljövedelem növekedést, elárulom: 2015-ben még ennyire se fogja érzékelni.

A 2015-ös költségvetés terve szerint összességében a költségvetési bevételekből egyre nagyobb arányban költ magára az állam és egyre kevésbé annak polgáraira. A szegények a kiemelt szereplői a költségvetésnek ez nem vitás - hiszen a költségvetésből kiragadott alábbi példák is azt mutatják, hogy vagy a szegénysorba taszítás vagy a rászorultakon való újabb rúgás a költségvetés legnagyobb vívmánya.

• Csökken a gimnáziumok támogatása – az oktatásban a munkaerőpiacon remélt kereslet alapján a szakmunkásképzés a preferált. Nem kell az értelmiség, a gyári munkás kell, aki tudjuk szintén nem a leggazdagabb réteg. Az oktatásban az állami, vagy egyházi tulajdon a kedvezményezett – az egyéb tulajdonú iskolákban a pedagógusok az állami intézményekben tanítók bérkeretének 70 – 75%-át kapják
• Csökkennek a jövedelempótló és szociális támogatások, miközben jelenleg is 260 ezer ember „él” mindenféle szociális ellátás nélkül. A költségvetésben nincs keret e réteg szociális támogatására, és ha számuk nő a munkaerő-piaci kereslet elvárt növekedésének hiányában, még több ember kerül a szociális ellátórendszer „vakfoltjába”. 
• A gyermekétkeztetésre szánt központi keret csökken, miközben Európa közepén nem arról folyik a vita, hogy vannak-e éhező gyermekek, hanem hogy hány százezer a számuk. 
• 2015. év második felétől bővül a közmunkás foglalkoztatás „több tízezer” fővel. A pofátlanság teteje: szegénység fenntartását is a szegények fizetik!
• A költségvetés a szociális ellátás lehetséges bővítésének forrását az önkormányzatok által kivetendő települési adóban jelöli meg – teljesen életszerű, hogy egy munkanélküliségtől sújtott falu jelentős adót szedjen be lakosaitól, majd újraossza közöttük.

És akkor lássuk mi jut a gazdagabbaknak, hiszen  vannak siker sztorik is a költségvetésben: pld. folytatódik a Nemzeti Stadionfejlesztési program (19,6 Mrd), és a beruházási tervek között szerepel a Nemzeti Olimpiai Központ támogatása (44,2 Mrd). Ha esetleg valaki nyugtalankodna – a Miniszterelnökség részére a karmelita kolostor átalakítására is jutott keret: 5 Mrd.
A kommunikációban sikerként kerül megjelölésre az egészségügy 2015 évi költségvetése. Azonban alaposan megnézve a számokat, a legjelentősebb növekedés egy 60 Mrd-os alap, melynek célja az egészségügyi szolgáltatók felhalmozott adósságainak kiegyenlítése, mely célt kissé nehezíteni fogja, hogy ez az adósság jelenleg kb. 100 Mrd Ft. És bár üdvözlendő cél ezen adósságok felszámolása, de a 2015-ös költségvetés nem tartalmaz plusz forrásokat ezen adósságok újratermelésének elkerüléséhez. Az egészségügy többletforrásai a háziorvosi rendszer átalakítására (10 MRD) és a népegészségügyi termékadó bevétel növekedésének (6,4 Mrd) béremelésre fordítására elegendőek. Összehasonlításképpen a közszolgálati tv-re majdnem 70 Mrd Ft jut 2015-ben. E tételeken kívül az egészségügyi ellátásra jutó 2015 évi keret reálértéken kevesebb, mint 2014-ben.