Népszavazásról

Az elmúlt hetekben több népszavazási kezdeményezés – és annak körülménye – is szerepelt a hírekben. Ehhez kapcsolódva egy kis magyar népszavazás történelem:

A népszavazás (referendum) a választópolgárok akaratának közvetlen érvényesítése, a demokrácia közvetlen eszköze. Lehet helyi jellegű, érinthet nagyobb területi egységet, vagy akár országos jelleggel is bírhat.

A népszavazás ellenzői szerint költséges és felesleges pénzpazarlás, a szavazáskor a polgárok elsősorban érzelmi és csak másodlagosan tudatos döntést hoznak, azaz a nép nem elég érett a felelősségteljes döntésekre. Evvel szemben a népszavazás növeli az állampolgári elégedettségi szintet – ez a közös döntéshozatal következménye -, és a polgárok a közösségi döntéseket általában igazságosnak is tartják.

A gyakori népszavazás a valós demokrácia alapja és a fokmérője, erőteljes korlátozása csorbítja a demokráciát

Az Alaptörvény a korábbi szabályozással szemben a népszavazással kapcsolatban az alábbi főbb változásokat jelenti:

• a nép ugyan a „közhatalom forrása”, de a közvetlen népi hatalomgyakorlás csak kivételes.
• megszűnt a véleménynyilvánító népszavazás, és a népi kezdeményezés intézménye, a népszavazás érvényességi feltétele megemelkedett 25%+1-ről 50% +1 re. Azaz nagyobb részvétel szükséges egy eredményes népszavazáshoz, ráadásul időközben a határon túl élők is szerezhetnek választójogot. Ily módon jelentősen „nehezített” a pálya egy esetlegesen kiírt és megtartott népszavazás eredményessége előtt
• bővült a „tiltólista”, mely ügyekben nem lehet népszavazást tartani
• azonos tartalmú és „komolytalan” népszavazási kezdeményezések kiszűrése

A népszavazás „nehezített” pályára tétele után még egyetlen országos népszavazást se került megrendezésre, holott számtalan ügyben lenne rá igény – és itt elsősorban olyan kormányzati és parlamenti döntésekre kell gondolni, ahol a közvélemény kutatások is alátámasztják a vélemény különbséget. A jelenlegi szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy egy kis "kreatív" szemlélettel tulajdonképpen bármilyen kezdeményezés elbuktatásra kerüljön. További hiányosság egy esetleges népszavazási kampány finanszírozásának szabályozása: normatív szabályozás és az átláthatóság feltételeinek biztosítása nélkül a kezdeményezők gazdasági-pénzügyi háttere már a szükséges 200.000 aláírás megszerzésének feltételeiben is jelentős különbségeket eredményez.

A népszavazás, mint intézmény fontosságát mutatja, hogy az elmúlt évtizedek országos népszavazásai mind-mind valamilyen szempontból fordulópontot jelentettek.

1989. november 26. „négy igenes népszavazás”

A népszavazást az ellenzéki kerekasztal négy pártja (Fidesz, FKGP, MSZDP és az SZDSZ) kezdeményezte. A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6101 szavazat (0,14%) döntött.

• Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? 4.297 ezer szavazat. 50,07 % Igen.
• Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? 4.311 ezer szavazat. 95,15 % Igen
• Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról? 4.315 ezer szavazat. 95,37 % Igen
• Feloszlassák-e a Munkásőrséget? 4.286 ezer szavazat. 94,97 % Igen

1990. július 29.

A népszavazást az MSZP kezdeményezte: a köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztásáról. A kedvezőtlen nyár közepi időpont miatt érdektelenségbe fulladt, országos szavazáson azóta sem volt ilyen alacsony választói aktivitás. A szavazásra jogosult 7.802 ezer választóból mindössze 14 %, 1,1 millió ember szavazott – elsöprő többségük, 86% az „igen”- re.

• Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?

1997. november 16. Népszavazás a NATO-csatlakozásról

Magyarországot 1997 júliusában hívták meg a védelmi szervezet tagjai közé. Az Országgyűlés ez ügyben országos ügydöntő népszavazást írt ki. Az eredményesség érdekében megváltoztatták a szavazás szabályait: a választópolgárok 25%-ának egybehangzó válasza kellett az érvényességhez. A szavazáson végül a jogosultaknak kevesebb, mint a fele, 49,24% jelent meg.

Magyarország a népszavazás után másfél évvel, 1999 márciusában vált NATO-taggá.

• Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 3.969 ezer szavazat, 85,33 % Igen

2003. április 12. Népszavazás Magyarország EU-tagságáról

2002-ben sikeresen zárta le az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat Magyarország. Az Országgyűlés 2003. április 12-ére ügydöntő népszavazás kiírását kezdeményezte. A szavazáson a jogosultak kevesebb, mint a fele, 45,62% választó jelent meg. A szavazás eredményének ismeretében Medgyessy Péter három nappal később Athénban aláírta Magyarország csatlakozási dokumentumait.

• Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? 3.056 ezer szavazat, 83,76 % Igen

2004. december 5.

2004 nyarán a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett aláírásgyűjtést a határon túl élő magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárságért. Fél évvel korábban a Munkáspárt is aláírásgyűjtést indított a kórházak magánosításának leállítása érdekében, melyhez a Fidesz is csatlakozott. A köztársasági elnök 2004. december 5-ére írta ki az ügydöntő népszavazást. A részvétel országos szinten 37,49%-ot ért el, az alacsony részvétel miatt egyik kérdésre adott válaszok aránya sem haladta meg a 25%-os limitet, ezért a szavazás eredménytelen volt.

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt? 1.923 ezer szavazat, 65,01 % Igen.
• Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja? 1.521 ezer szavazat, 51,57 % Igen

2008. március 9. „nem azt mondták, Feri”

A Fidesz és a KDNP 2007 őszi népszavazási kezdeményezése nyomán az Országgyűlés népszavazás kiírása mellett döntött. A népszavazás 50,51%-os részvétel mellett érvényes és eredményes volt.

E népszavazásnak máig ható, közvetlen politikai következményei vannak. Ezeken túl képzési hozzájárulást nem, de a hallgatók kb 80 %-nak „önköltség térítést” fizetnie kell a felsőoktatásban.

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni? 3.386 ezer szavazat, 84,08 % Igen
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni? 3.321 ezer szavazat, 82,42 % Igen.
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? 3.310 ezer szavazat, 82,22 % Igen

8 év telt el az utolsó népszavazás óta...

A megszigorított feltételrendszernek köszönhetően sok témában nem nyilváníthattunk véleményt – a királyság visszaállításáról, előrehozott választásról, vagy akár a trafiktörvényről, a Paks II atomerőmű építéséről, a hazai olimpia megrendezéséről, és a Városliget múzeum negyeddé alakításáról sem. 

A kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartásáról szóló kezdeményezéseket lassan már össze se lehet számolni - az azonos tartalmú kezdeményezések kiszűrésével való manipulálás demokráciához méltatlan helyzeteket eredményez.

Egyelőre (a mai napon) úgy tűnik, négy kérdésben nem kaszálták még el népszavazás tartását:

• "Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?" Kezdeményező: Kész Zoltán független parlamenti képviselő. Az NVB hitelesítette a kérdést, amelyet a Kúrián senki nem támadott meg, így elindulhat ebben is az aláírásgyűjtés.
•  „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?” Kezdeményező: Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként – Az NVB elutasító határozatát a Kúria felülbírálta, az NVB fellebbez.
• „Egyetért-e ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek - a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló  2014. ÉVI CII. törvény szerint – továbbre is zárva tartsanak vasárnap?” Kezdeményező: Erdösi Lászlóné, magánszemély – NVB engedélyező határozat, a határozatot a Kúriánál megtámadták.
• „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Kezdeményező: Kormány – NVB engedélyező határozat, a határozatot a Kúriánál megtámadták.