A CIVIL NŐI KORMÁNY ANYÁK NAPI KÖZLEMÉNYE

         Anyák napja alkalmából a Civil Női Kormány arra kívánja felhívni a jövő héten összeülő országgyűlés régi és új tagjainak figyelmét, hogy a népességszaporulatot nem a nők gyerekszüléssel kapcsolatos döntési jogait korlátozó intézkedésekkel lehet elérni, hanem a gyermekes nők helyzetének radikális javításával. Az anyaság akkor válik vonzóvá, ha az állam és a társadalom hatékony lépéseket tesz annak érdekében, hogy az anyák terheit csökkentsék. Ennek eszköze lehet, hogy az apák minél jobban részt vegyenek a gyerekvállalás körüli feladatokban, hogy elterjedjenek az alternatív munkavégzés különféle formái – távmunka, részmunka stb. –, hogy a napközbeni bölcsődei, óvodai gyerekellátás mindenki számára elérhetővé váljon, és hogy az otthoni munkavégzés anyagi elismerésben részesüljön. A gyereknevelés presztízsét emeli, ha az érte járó pénzbeli juttatást nem segélynek nevezik, összegét pedig nem a mindenkori öregségi nyugdíjminimumhoz, hanem a minimálbérhez igazítják.

Kevésbé ismert szempont, hogy míg a pozitív szülésélmény serkenti a gyerekvállalási kedvet, addig a szülést puszta orvosi beavatkozás-sorozattá silányító gyakorlat nők tömegeit tántoríthatja el a következő gyerekeik világra hozatalától. A Civil Női Kormány üdvözli, hogy Magyarországon az előző kormányzati ciklusban végre életbe lépett néhány olyan jogszabály, mely igyekszik korszerűbb megközelítést megjeleníteni és jogi hátteret biztosítani az intézeten kívüli szülés területén is, illetve a szülésznőket is bevonja a várandósgondozás folyamatába. Ugyanakkor e jogszabályi változások nem hozhattak áttörést a háborítatlan gyerekvárás és szülés irányába, továbbra is az ún. orvosi modell uralkodik a szülészetben, ahol a többszörös diszkriminációnak kitett nők helyzete is sérülékenyebb. E téren a bábai modell térnyerése lenne a kívánatos, amelyben a szülésznők nem az orvosok alárendeltjeiként, hanem a kockázatmentes terhességek esetén önálló és teljes hatáskörrel rendelkező szakemberekként kísérik (és nem vezetik!) a nőket a várandósság és a szülés, valamint a gyermekágy időszakában.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azokban az országokban, ahol az intézeten kívüli szülés nem csak megtűrt, de államilag valóban elismert és támogatott választási lehetőség, ott ugyan az otthonszülések aránya a magyar helyzethez hasonlóan ugyanúgy 1% körül mozog, a kórházi szülések során azonban sokkal inkább alkalmazzák a háborítatlan szüléskísérés bábai hagyományait, ezzel örömteli és méltóságteljes eseménnyé téve a gyerekszülést.

Magyarországon a császármetszések aránya 2012-ben 35% volt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által javasolt maximum 15% helyett, a gátmetszések aránya pedig 61,96% (első szülések esetén 80% felettire becsülték) a WHO-ajánlás szerinti 2-20% ellenében.

Bár a politikusok rendszeresen hangot adnak aggodalmuknak a népesség fogyása miatt, ez mégsem a nők emberi jogait tiszteletben tartó állami beavatkozásokhoz vezet, hanem a korlátozó intézkedések indokául szolgál. Mára már közismert összefüggés, hogy az abortuszhoz való hozzáférés szigorítása az illegális terhesség-megszakítások számának növekedését, valamint az abortuszturizmus fellendülését eredményezi. Talán ezért is támogatja vagy enyhítené a magyar lakosság 71%-a a jelenlegi abortusz-szabályozást.

A magyar emberek fogamzásszabályozáshoz fűződő választási jogát korlátozza a 2013 decemberében elfogadott törvénymódosítás, mely kizárja a művi meddővé tétel alkalmazását bizonyos gyerekszám (3) vagy életkor (40) alatt.

A Civil Női Kormány elítéli azt az érvelést, mely a nő és a magzat jogát és érdekét szembeállítja egymással, s a magzatot használja fel arra, hogy a nők élete és teste feletti döntési jogot korlátozza. Meggyőződésünk, hogy a magzat sorsáról egyedül a terhes nő képes és jogosult döntést hozni az adott élethelyzete ismeretében, teljes körű felvilágosítást követően, legyen szó a terhesség folytatásáról vagy megszakításáról, a várandósgondozás mikéntjén át a szülés körülményeinek megválasztásáig. Javasoljuk, hogy az egészségügyi szakemberek is ismerjék el a szülőket mint partnereket, akiknek megfelelő, széleskörű tájékoztatást adnak,  mint a megszületett gyermek szoptatásával, oltatásával, nevelésével felmerülő valamennyi kérdésben kompetens döntéshozóknak.