2014. május 21., szerda

Európai Unió intézményei, FEMM bizottság

Az uniós jogalkotás három intézmény feladata:

  • A Európai Parlament közvetlenül megválasztott képviselői az európai állampolgárokat képviselik
  • Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli, amelynek tagjait a tagállami kormányok nevezik ki.
  • A tagállami kormányok érdekképviseleti intézménye az Európai Unió Tanácsa
  • A tagállamok és az EU vezetői az Európai Tanács keretében határozzák meg az átfogó uniós prioritásokat.
  • a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat;
  • a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot;
  • a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést.
  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog szorgalmazása, a nők kreativitását és termelékenységét kiaknázva a valamennyi ágazatban való egyenlő részvételük biztosítása, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében;
  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog megteremtése, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció felszámolása, a foglalkoztatáshoz és az anyasághoz való szankcióktól mentes jog;
  • a bérek és a nyugdíjak helyreállítása, a munkanélküliség, betegség, anyaság vagy apaság, rokkantság és öregség esetére nyújtott megfelelő szociális védelem, és minden nő számára egyenlő hozzáférés az ingyenes és a minőségi közegészségügyi szolgáltatásokhoz;
  • a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, továbbá a prostitúció, illetve a leány- és gyermekkereskedelem elterjedését kiváltó okok és tényezők megelőzése, valamint az erőszak áldozatává nőket támogató szervezeteknek és intézményeknek nyújtott finanszírozás növelése

E három intézmény a rendes jogalkotási (régebben együtdtöntési) eljárás keretében fogadja el az Unió-szerte alkalmazandó szakpolitikákat és jogszabályokat. Az alapelv az, hogy a Bizottság új jogszabályokat javasol és a Parlament, valamint a Tanács elfogadja őket. A végrehajtásért a Bizottság és a tagállamok felelnek. A jogszabályok megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása a Bizottság feladata.

2014. május 25-én az Európai Parlament magyarországi képviselőire szavazunk.
Az Európai Parlament tagjai – az uniós választópolgárok által ötévente közvetlenül megválasztott képviselők – a polgárok érdekeit képviselik. A Parlament az Európai Unió Tanácsa mellett az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.
A Parlament három fő feladatot lát el. Ezek a következők:
Az EP –ban a képviselők nem ország, hanem politikai hovatartozás szerint ülnek, a politikai pártok csoportokba szerveződtek a parlamentben. A képviselők szakosodott, állandó bizottságokba tömörülnek a plenáris ülésszakok előkészítése céljából. Mivel a plenáris üléseken már általában egyeztetett javaslatok tárgyalására törekednek, a legkeményebb vitákra a bizottságokban kerül sor. A viták célja a legvállalhatóbb kompromisszum elérése, és mivel egyik pártnak sincsen egyedül többsége, csak hosszas egyeztetések során, kölcsönös engedmények árán alakulhat ki egyetértés
Jelenleg 20 állandó bizottság működik, melyekből a nők jogaival foglalkozó bizottság munkáját mutatjuk be kicsit részletesebben, az utolsó három jelentésén keresztül.

FEMM Nők jogai és esélyegyenlőség

Az Európai Parlament Bizottsága


A bizottság hatásköre a következőkre terjed ki:

1. a nők jogainak meghatározása, támogatása és védelme az Unióban és a kapcsolódó közösségi intézkedésekben,
2. a nők jogainak előmozdítása harmadik országokban,
3. az esélyegyenlőségi politika, beleértve a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét és az egyenlő munkahelyi bánásmódot,
4. a nemen alapuló megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetése,
5. a nemek közötti esélyegyenlőség alapelvének megvalósítása és továbbfejlesztése valamennyi politika területén,
6. a nők jogait érintő nemzetközi megállapodások és egyezmények nyomon követése és végrehajtása,
7. nőket érintő tájékoztatáspolitika.


Legutóbbi jelentések:


A szexuális kizsákmányolásról és a prostitúcióról, valamint ezeknek a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásáról

A jelentés megállapítja, hogy ha a prostitúciót a nők emberi jogai megsértésének tekintjük, az segíti a nők prostitúciótól való távolmaradását
Ez a jelentés nem a prostituált nők ellen irányul. A prostitúció ellen, azonban a prostituált nők érdekében emel szót. Azzal, hogy azt javasolja, a vásárlót – a szexuális szolgáltatást vásárló férfit – tekintsék a bűnös félnek, nem pedig a prostituált nőt, ez a jelentés az egész Európai Unióban egy újabb lépést jelent a nemek közötti teljes körű egyenlőség felé vezető úton.

Jelentés a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a nők elleni erőszakról

A jelentés szerint: Uniós jogalkotási aktusra van szükség a nők elleni erőszak megelőzése területén megvalósuló tagállami fellépés előmozdítására és támogatására
A nők elleni erőszak az emberi jogok durva megsértése és a nemi alapú megkülönböztetés egyik formája. A nemek közötti egyenlőtlenség kiváltó oka, mivel akadályozza a nők gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életben való részvételét. Az erőszakkal szembesülő nők hosszú távon súlyos lelki és fizikai traumákat szenvednek el. A nők elleni erőszak ezen kívül jelentős gazdasági terhet jelent az egészségügyi kiadásokat, a rendőrségi és jogi költségeket, valamint a kiesett termelést és béreket tekintve.
Európában a nők 20-25%-ának volt része felnőtt élete során legalább egyszer fizikai erőszakban, és több mint 10%-ukat ért szexuális erőszak, amely során fizikai erőszakot alkalmaztak velük szemben. A nők mintegy 45%-a szenvedett el életében valamiféle erőszakot, továbbá Európában a nők 12-15%-a családon belüli erőszakot kénytelen elszenvedni, amelynek következtében az Európai Unióban naponta hét nő veszti életét.


Jelentés a nők és a férfiak közötti egyenlőségről az Európai Unióban, 2012

Magyarországot is érintő megállapítás:
2012-ben a tagállamok nemzeti parlamentjeiben a képviselők 3/4-e volt férfi, és a női képviselők legmagasabb, 30%-ot meghaladó arányával Svédország, Finnország, Dánia, Belgium, Hollandia, Szlovénia, Spanyolország és Németország büszkélkedhetett, szemben a kevesebb, mint 10% női képviselőt felmutató országokkal, Máltával és Magyarországgal;
2012-ben az Eu-ban a  szegénység veszélye a nők 26%-át és a férfiak 23,9%-át fenyegette. Bár egyes országokon belül is vannak jelentős különbségek, azok még nagyobbak az egyes országok között. A szegénység a tagállamok kétharmadában fokozódott, a fennmaradó egyharmadban azonban nem változott
Nők millióinak problémája a munkanélküliség, a bizonytalan foglalkoztatás, a bérek és nyugdíjak reálértékének csökkenése, az alacsony bérek és a bérdiszkrimináció. A fiatalok körében 23,1 % a munkanélküliség, s ezen belül a fiatal nőket fokozottan sújtják a munkaerőpiacra való bejutás nehézségei, és a bizonytalan foglalkoztatás. Mindez aláássa gazdasági függetlenségüket, és ennek híján az egyenlő részvétel sem valósul meg.
Egyre több a női munkavállaló, aki saját – és gyakran munkanélküliséggel sújtott családtagjai – megélhetésének biztosítása érdekében a munkavégzést kiegészítő tevékenységgel ötvözi.
2012-ben 25,4 millió gyermeket fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség drámai társadalmi problémája, amellyel az esetek többségében a nőknek kell megbirkózni, és az ezzel járó hatásokat is nekik kell enyhíteniük. A közszolgáltatások területén történt költségvetési megszorítások nyomán az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén is hiányosságok mutatkoznak. A szociális juttatások megnyirbálása – amellyel sok családnak kell szembenéznie – még súlyosabb következményekkel jár, ha munkanélküliség is kíséri.
A fentiek következtében a nők politikai, társadalmi, közösségi és kulturális életben való szerepvállalásának oly sokat emlegetett erősítése – különösen az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozó nők esetében – egyértelműen sérül.
A válság, amelyet napjainkban „gazdasági és pénzügyi válságnak” szokás titulálni, a demokrácia és a nemek közötti egyenlőség válsága is. Olyan évszázados társadalmi vívmányok válsága, amelyekért nők nemzedékei harcoltak.
A jelentés az alábbi intézkedéseket javasolja a jelenlegi gazdasági és szociális politikák ellensúlyozására:

  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog szorgalmazása, a nők kreativitását és termelékenységét kiaknázva a valamennyi ágazatban való egyenlő részvételük biztosítása, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében;
  • a munkavállalói jogokat szavatoló foglalkoztatáshoz való jog megteremtése, a közvetlen és közvetett bérdiszkrimináció felszámolása, a foglalkoztatáshoz és az anyasághoz való szankcióktól mentes jog;
  • a bérek és a nyugdíjak helyreállítása, a munkanélküliség, betegség, anyaság vagy apaság, rokkantság és öregség esetére nyújtott megfelelő szociális védelem, és minden nő számára egyenlő hozzáférés az ingyenes és a minőségi közegészségügyi szolgáltatásokhoz;
  • a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, továbbá a prostitúció, illetve a leány- és gyermekkereskedelem elterjedését kiváltó okok és tényezők megelőzése, valamint az erőszak áldozatává nőket támogató szervezeteknek és intézményeknek nyújtott finanszírozás növelése

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése