Városliget és egészség

„Alaptörvény: XXI. Cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

            A légszennyezettség a városok „népbetegsége”, és jelentős szerepet játszik a városlakók egészségében. A WHO állásfoglalása szerint a szabadtéri szennyezett levegő nem csupán általában jelent magas kockázatot az egészségre nézve, hanem vezető környezeti rákkeltő tényező is. A szálló pornak való kitettség a rákon kívül okozhat asztmát, allergiát, légzőszervi vagy szív- és keringési megbetegedéseket, sőt növeli a csecsemők kis súllyal történő születésének a kockázatát is. (Egy magyar tanulmány számítása szerint, Budapesten a PM10 éves átlagkoncentrációjának 5 μg/m3-es csökkentése eredményeként hosszú távon kb. 400, míg ha az emberi egészségre károsabb PM2,5  éves átlagkoncentrációját 3,5 μg/m3-rel tudnánk csökkenteni, kb. 450 halálesetet lehetne megelőzhető.)

A légszennyezettség ellen való küzdelem elsődlegesen a szennyező források csökkentése, azonban a hosszú távon működő megoldások mellett jelentős szerepe van a zöld területeknek. Ezen belül a fák kiemelten nagy szerepet játszanak a levegőt szennyező anyagok lekötésében. Nemcsak a széndioxid koncentrációt csökkentik, hanem a levegőben szálló port is megkötik lombkoronájukon.

A levegő tisztítása csak egyik része a zöldfelületeknek a környezetre gyakorolt sokrétű hatásmechanizmusának, melyet együttesen kondicionáló hatásnak nevezzünk. A fák árnyékukkal és párolgásukkal is pozitívan hatnak környezetükre. A forró nyári napokon lehűtik a levegőt, ami nehezebb a házak között felmelegedett levegőnél, így azzal kicserélődik, átszellőztetve ezzel a várost. A jelentősebb felületű városi zöld területek mikroklímája felüdülést nyújt a mostanában oly gyakori hőségek idején is a városlakóknak.

A városban élők számára a zöldterületeknek nemcsak testi, hanem lelki felüdülést is jelentenek. A fás zöld környezet segíti a betegségekből történő felgyógyulást, csökkenti a városi stressz-betegséget, előnyösen hat a lelki állapotra, és növeli a szociális kohéziót is.

A Német Városok Szövetsége szerint lakosonként minimálisan 20-25 m2 zöldterületre van szükség. Míg Bécsben a zöld területek nagysága 117 m2/ lakos, addig ez a szám 2011-ben Budapesten, a KSH adatai szerint 10,4 m2, melyből 7,2 m2 a park. Miközben Budapest levegője igen gyakran szennyezett, a zöldfelületek nagysága – különösen a belvárosi részeken - az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ennek egyik közvetlen hatásaként jelentősen növekedett az asztmás gyermekek száma is.

A zöld területek és az egészség közötti kapcsolatot vizsgálta meg egy holland tanulmány, mely szerint a zöld területek egy kilométeres körzetében élők között jelentősen kevesebb a mentális betegségek előfordulása, és a 24 nagy testi betegség közül 15-nek alacsonyabb az előfordulási aránya. A zöld területek és az egészség kapcsolata különösen erős a 12 éven aluliaknál.

A városi parkoknak jelentős szerepe van mind az aktív, mind a passzív rekreációban, így a városi zöld területek, parkok elengedhetetlen elemei a városlakók testi és lelki egészségéhez.

A Városliget részleges beépítése nemcsak a szokásos sétaútjuktól, sportolási és szabadidős tevékenységüktől fosztja meg a városlakókat, hanem összegzett következményként már rövidtávon is rontja, ronthatja fizikai és lelki egészségi állapotukat. A Városligetnek, mint jól megközelíthető, bárki számára hozzáférhető közparknak ma nincs alternatívája Pesten, a város lakóinak viszont alapjoga, hogy egészséges környezetben éljenek.

                                                                                                                                       P.E.